A Fővárosi Törvényszék Pf.636217/2014/6. számú határozata szerződés semmisségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 120. §, 237. §, 301. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 57. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 136. §, 137. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 63. §, 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Bodor Krisztina, Haupt Egon, Póta Henriett

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

43.Pf..../2014/6.

A Papp-Kalász-Tóth Ügyvédi Iroda (fél címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a dr. Jány Attila ügygondnok (fél címe2.) által képviselt I.rendű alperes neve (I.r. alperes címe.) I. r. és

Szőlek László ügyvezető igazgató által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. r. alperes

ellen szerződés semmisségének megállapítása iránt indított perében a Budai Központi Kerületi Bíróság 2014. augusztus 24. napján kelt 19.P..../2009/56. számú ítélete ellen a II. r. alperes által előterjesztett fellebbezés folytán a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság meghozta az alábbi

ítéletet

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a II. r. alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 300.000 /háromszázezer/ Ft fellebbezési illetéket, míg 15 napon belül a felperesnek 158.750 /százötvennyolcezer-hétszázötven/ Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy néhai fél és az I. r. alperes között a (ingatlan címe) hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan vonatkozásában a 2002. június 24. napján létrejött adásvételi szerződés érvénytelen. Kötelezte a felperest 1.082.259 forint és annak az ítélet jogerőre emelkedésétől a kifizetés napjáig terjedő időszakra a Ptk. 301.§-a szerinti késedelmi kamata 15 napon belüli megfizetésére. Kötelezte a II. r. alperest annak tűrésére, hogy a Budapest 1. számú Körzeti Földhivatal a fenti ingatlanra a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítása körében fél tulajdonjogára utalással a felperes tulajdonjogát öröklés jogcímén bejegyezze, a II. r. alperes tulajdonjogának egyidejű törlésével. Megkereste a földhivatalt a fenti tulajdonosváltozás átvezetése végett azt követően, hogy az 1.082.259 forint az I. r. alperes részére bírói letétbe történő teljesítése igazolást nyer. Kötelezte a II. r. alperest az ingatlan 30 napon belüli felperesi birtokba bocsátására. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és rendelkezett az eljárás során felmerült költségek viseléséről, akként, hogy az I. r. alperes által a felperesnek fizetendő perköltség összegét 1.211.500 forintban, a II. r. alperes által a felperesnek fizetendő perköltség összegét 37.500 forintban határozta meg. A 30.000 forintos ügygondnoki munkadíj kiutalása iránt rendelkezett és kötelezte az I. r. alperest 132.028 forint költség, 900.000 forint eljárási és 720.000 forint fellebbezési illeték állam javára történő megfizetésére. További 15.000 forint eljárási illeték megfizetésére a II. r. alperest kötelezte az állam javára.

A megállapított tényállás szerint a felperesi jogelőd fél időskori agyi érelmeszesedés és részben alkoholos eredetű közepes fokú szellemi leépülésben szenvedett. Ilyen állapotban kötött 2002. június 24-én adásvételi szerződést a tulajdonában álló fenti ingatlanra az I. r. alperessel. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan vételára 5 millió forint volt, melyet a szerződés szerint annak megkötését megelőzően az I. r. alperes a felperesi jogelődnek megfizetett. A vevői birtokba lépést a felek a szerződéskötés időpontjában határozták meg. Az ingatlan valós forgalmi értéke 17 millió forint volt. A szerződéskötést követő napon a földhivatalhoz benyújtott adásvételi szerződés alapján az I. r. alperes tulajdonjoga bejegyzésre került. A felperes jogelődje a 2003. május 26-án kiváltott tulajdoni lap, illetőleg az ugyané napon birtokba lépni kívánó I. r. alperessel szembeni rendőri intézkedés okán szerzett tudomást az I. r. alperesi tulajdonjog bejegyzéséről. Az ingatlant e naptól kezdődően az I. r. alperes tartotta birtokában családjával. A felperes jogelődje 2003. július 23. napján keresetet terjesztett elő az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt, kérve a perindítás tényének ingatlannyilvántartási feljegyzését. A kérelem alapján a bíróság 2003. július 28-án kelt határozatával megkereste a földhivatalt a perindítás tényének feljegyzése iránt. 2004. és 2007. között több jogosult javára jelzálogjog került bejegyzésre az ingatlanra, mely alapján árverést tűztek. 2007. március 16-án a felperes jogelődje elhunyt, örököse a felperes. A végrehajtási eljárás keretében 2008. január 17-én megtartott árverésen az ingatlan tulajdoni lapját megtekintő és a perfeljegyzésről tudomással bíró II. r. alperes 15.400.000 forint árverési vételár ellenében megvásárolta az ingatlant. Tulajdonjoga 2009. november 19-én jelen per kimenetelétől függő hatállyal bejegyzésre került, az I. r. alperesi tulajdonjog törlése mellett. Ezt követően mind a perindítás tényének feljegyzése, mind a bejegyzett jelzálogjogok, illetőleg végrehajtási jog törlésre került.

Az ítélet indokolása szerint a felperes keresete az elsődleges jogcímként jelölt jóerkölcsbe ütközés okán semmis, mivel a társadalmi elvárásokkal, az általános erkölcsi felfogással nem összeegyeztethető azon I. r. alperesi magatartás, amely a laikus személy számára is felismerhetően az ügyei vitelében nagy mértékben csökkent belátási képességű, egyedülálló, 82 éves, szellemi leépülése miatt elesett, tájékozatlan szerződő felperesi jogelődtől a piaci érték 1/3-ért szerezte meg annak ingatlanvagyonát.

A Ptk. 237. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmény alkalmazása és a II. r. alperesi védekezés kapcsán kifejtette, hogy az árverési értékesítés a szerződéskötést megelőző állapot helyreállításának nem akadálya, annak azonban a törlési perre előírt határidők korlátot szabhatnak. Utóbbi kapcsán vizsgálandó volt a II. r. alperes szerzéskori tudati állapota, melyet az elsőfokú bíróság rosszhiszeműnek minősített, kifejtve, hogy az árverés időpontjában a perfeljegyzés ténye a tulajdoni lapon feltüntetésre került s ennek jogkövetkezménye egyrészt, hogy a feljegyzést követő szerzők jóhiszeműnek nem minősülhetnek, illetőleg, hogy a további jogszerzések a per kimenetelének függvényei. A II. r. alperes rosszhiszeműsége miatt az Inytv. 63.§-ában írt határidők figyelmen kívül maradnak. Alaptalannak minősítette a II. r. alperesnek az igényperre, illetőleg a kereskedelmi forgalomban történő tulajdonszerzésre vonatkozó hivatkozását, mint ahogy tévesen hivatkozott a II. r. alperes eredeti jogszerzésre is, melyet ingatlan vonatkozásában az árverés esetén is kizár, ha az adós nem volt tulajdonos. A szerződéskötést megelőző állapot helyreállítása körében a felperesi jogelőd közbenső jogszerzésének és a felperes öröklés címén történő tulajdonszerzésének bejegyzése mellett rendelkezett az adásvételi szerződés szerint a felperesi jogelőd által átvett vételár I .r. alperes részére történő visszafizetése iránt, elszámolva abba a felperes által érvényesített használati díjat. Az ingatlan felperes részére történő birtokba bocsátására az ingatlant jelenleg birtokló II. r. alperest kötelezte, mint jogalap nélküli birtokost.