32008D0717[1]

2008/717/EK: A Bizottság határozata ( 2008. február 27. ) a C 46/07 (ex NN 59/07) számú állami támogatásról, amelyet Románia az Automobile Craiova (volt Daewoo România) vállalat részére nyújtott (az értesítés a C(2008) 700. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. február 27.)

a C 46/07 (ex NN 59/07) számú állami támogatásról, amelyet Románia az Automobile Craiova (volt Daewoo România) vállalat részére nyújtott

(az értesítés a C(2008) 700. számú dokumentummal történt)

(Csak a román nyelvű szöveg hiteles.)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/717/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térséget létrehozó szerződésre és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután az érdekelteket a fenti rendelkezések értelmében felszólították arra, hogy észrevételeiket (1) közöljék, és tekintettel ezen észrevételekre,

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1) 2007. január 17-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatást kért több romániai állami vállalatról, beleértve az SC Automobile Craiova SA-t (a továbbiakban: Automobile Craiova), a volt Daewoo România-t (2) is, a nemzeti privatizálási folyamattal összefüggésben. Románia 2007. február 15-én kelt levelében nyújtott tájékoztatást. A Bizottság 2007. március 8-án, majd 2007. május 22-én további tájékoztatást kért, amelyet Románia 2007. március 21-i, 2007. május 25-i és 2007. május 31-i levelében megküldött. 2007. május 3-án találkozóra került sor a román hatóságokkal.

(2) 2007. július 5-én kelt levelében a Bizottság sürgette a román hatóságokat, hogy töröljék az Automobile Craiova privatizációs szerződéséhez fűzött külön feltételeket, ugyanakkor jelezte, hogy amennyiben nem tesznek eleget a jogellenesen nyújtott támogatások felfüggesztésének, a Bizottság az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdése, valamint a 659/1999/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében adott felfüggesztő rendelkezés alapján határozatot hozhat hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezéséről (3).

(3) 2007. július 18-án kelt levelükben a román hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy az Automobile Craiova privatizálását bejelentik a Bizottságnak. 2007. augusztus 20-i levelében a Bizottság emlékeztette Romániát, hogy az Automobile Craiova privatizálását bármilyen, a hatóságok kötelezettségvállalását feltételező intézkedések meghozatala előtt kell bejelenteni.

(4) 2007 szeptemberében a Bizottság a sajtóból értesült arról, hogy Románia 2007. szeptember 12-én adásvételi szerződést írt alá az egyetlen ajánlattevővel, a Ford vállalattal.

(5) 2007. október 10-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta Romániát az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról a jogellenesen nyújtott támogatással kapcsolatosan, valamint a felfüggesztő rendelkezés kiadásáról. A Bizottság felfüggesztő rendelkezéssel kiegészített eljárás megindításáról szóló határozatát kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4). A Bizottság felszólította az érdekelt feleket a szóban forgó támogatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(6) Románia 2007. október 24-én kelt levelében közölte észrevételeit. A Ford vállalat 2007. november 23-i levelében közölte észrevételeit, amelyeket 2007. november 30-án Romániának is továbbított. Románia 2007. december 7-én kelt levelében közölte a Ford észrevételeivel kapcsolatos megjegyzéseit.

(7) A Bizottság 2007. október 12-én, 2007. október 17-én, 2007. október 19-én, 2007. november 14-én, illetve 2008. január 14-én kelt leveleiben további tájékoztatást kért. Románia 2007. október 18-án, 2007. október 24-én, 2007. november 6-án, 2007. november 12-én, 2007. november 19-én, 2007. november 23-án, 2007. december 7-én, 2008. január 8-án illetve 2008. január 23-án kelt leveleiben nyújtott kiegészítő tájékoztatást.

(8) A Bizottság 2007. október 5-én, 2007. október 12-én, 2007. november 7-én, 2007. november 15-én, 2007. december 17-én, illetve 2008. január 24-én találkozott a román hatóságokkal és a Ford képviselőivel.

2. LEÍRÁS

2.1. Az érintett vállalat

(9) Az Automobile Craiova autóalkatrészek forgalmazásával foglalkozó vállalat. Ugyanakkor kipufogódobokat és PVC asztalos termékeket gyárt. A román állam az AVAS-on, a román privatizációs hatóságon keresztül a vállalat részvényeinek 72,4 %-ával rendelkezik. A részvények többi 27,6 %-át egy magán befektetési alap (SIF Oltenia), valamint természetes és jogi személyek birtokolják. A vállalat részvényeit a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzik. Az Automobile Craiova 2005-ben 83 479 euro, 2006-ban 51 125 euro nyereséget könyvelt el. A vállalat árbevétele 2005-ben 2,15 millió euro, 2006-ban pedig 2,14 millió euro volt.

(10) A vállalatnak egy leányvállalata van, a Daewoo România (a továbbiakban: DWAR), amely egyidejűleg a Mecatim többségi részvényese is. A DWAR gépjárműgyártó vállalat 1994-ben jött létre vegyesvállalati formában, amelyben a részvények 49 %-át a román állam, míg 51 %-át a Daewoo Motors South Korea birtokolta. A Daewoo Motors csődjét követően a DWAR 2006-ban megvásárolta saját részvényeinek 51 %-át. A gazdasági társaságokra vonatkozó román jogszabályokkal összhangban a részvények említett 51 %-át 2007 novemberében érvénytelenítették, így az Automobile Craiova a DWAR teljes tulajdonjogát megszerezte.

(11) 2007-ben a DWAR 3 959 személyt foglalkoztatott. 2006-ban a vállalkozás 24 898 gépkocsit gyártott, többnyire kisebb modelleket. 2007-ben mintegy 19 000 gépkocsi előállítását tervezték. 2008 januárjában a gépkocsigyártás leállt. A DWAR a GM Daewoo különböző leányvállalatai részére is gyárt motorokat. A craiovai vállalat termelési kapacitása 100 000 gépkocsi/év.

(12) 2006-ban a DWAR mintegy 350 millió eurós veszteséget, míg 2007. április 30-ig körülbelül 3,4 millió eurós veszteséget szenvedett el. 2006-ban a DWAR összesen körülbelül 88 millió euro adósságot halmozott fel, melyből 56 millió euro a központi költségvetéssel, 25 millió euro a szállítókkal szemben állt fenn.

(13) A pénzügyi beszámoló szerint a vállalat 2006-ban 193 millió euro értékű ingatlannal és állóeszközzel, 55 millió euro értékű nyersanyaggal és egyéb anyagokkal, 96 millió euro készpénzzel rendelkezett, illetve 108 millió euro összegű követelést és elszámolást könyvelt el. Következésképpen a 2006. év végi mérleg szerint a DWAR 2006-ban 419 millió euro nettó eszközzel rendelkezett.

(14) A Mecatim a DWAR leányvállalata, amely a Mecatim részvényeinek 75 %-ával rendelkezik. A Mecatim részvényeinek 20 %-át az AVAS, a fennmaradó 5 %-ot kisrészvényesek birtokolják. A vállalat Temesváron működik. Alaptevékenysége a jármű- és motoralkatrész-gyártás. A vállalat azonban leállította a termelést, és jelenleg gépjármű-forgalmazással foglalkozik.

(15) Az Automobile Craiova az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében támogatásra jogosult régióban található.

2.2. A privatizációs folyamat

(16) A román privatizációs hivatal, az AVAS, 2007. május 19-én és 21-én bejelentette az Automobile Craiova részvényei 72 %-ának eladását. Jóllehet több vállalat nem kötelező erejű szándéknyilatkozatot nyújtott be, csak két lehetséges befektető, a Ford Motor Company (a továbbiakban: Ford) és a General Motors (a továbbiakban: GM) vásárolta meg a tájékoztató csomagot (azaz az ajánlati kiírást), amely az adatszobában található adatokhoz biztosít hozzáférést, és lehetővé tette számukra, hogy benyújtsák végleges, kötelező erejű ajánlatukat.

(17) Az ajánlati kiírás bizonyos, elsősorban a minimális termelési szinttel, a foglalkoztatással és a befektetésekkel kapcsolatos feltételeket tartalmazott. Az értékelési kritériumok szerint az ajánlati ár az összpontszám csupán 35 %-át tette ki, az összbefektetések 25 %-ot, a termelés 60 %-os integráltsági szintjének az elérése a gyártás negyedik évére 20 %-ot, míg a 200 000 gépkocsit feltételező termelési szintnek a gyártás negyedik évére való elérése 20 %-ot jelentett. Ha az integráltsági szint 60 % alatt maradt és/vagy e szint elérése négy évnél több időt vett igénybe, a befektető az adott értékelési kritériumra 0 pontot kapott. Ugyanez érvényes a termelési szintre is, mivel ha a termelési szint a gyártás negyedik évében nem érte el a 200 000 gépkocsit és/vagy e szint elérése négy évnél több időt vett igénybe, a befektető az adott értékelési kritériumra 0 pontot kapott.

(18) A végleges ajánlatok benyújtási határideje 2007. július 5-e volt. Miután végleges, kötelező erejű ajánlatot kizárólag a Ford vállalat nyújtott be, így ő nyerte meg a pályázatot. A Ford által ajánlott eladási ár eredetileg 55 millió euro volt, a későbbi tárgyalásokat követően pedig 57 millió euro lett.

(19) A pályázatot követő tárgyalás során a felek megállapodtak, hogy a vevő, a Ford átszervezés útján szerezze meg az Automobile Craiova, a DWAR és a Mecatim ipari eszközeinek tulajdonjogát, míg a nem az alaptevékenységhez kapcsolódó eszközöket (többnyire ingatlanok, nettó többletlikviditás) leválasztják, és így azok az állam tulajdonában maradnak. Ugyanakkor az állam vállalta, hogy mindent megtesz azért, hogy a részvények fennmaradó 28 %-át megvásárolja a magánrészvényesektől, majd eladja a Ford vállalatnak.

(20) Az adásvételi szerződést 2007. szeptember 12-én írták alá.

3. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL ÉS A FELFÜGGESZTŐ RENDELKEZÉS KIADÁSÁRÓL SZÓLÓ HATÁROZAT

(21) A hivatalos vizsgálati eljárás megindítását annak gyanúja indokolta, hogy a privatizációs folyamat állami támogatás nyújtásával járt.

(22) Elsőször, a Bizottságnak kétségei voltak a pályázat nyílt, átlátható, megkülönböztetés-mentes jellegét illetően. Az adott időpontban rendelkezésre álló és főként a sajtóban megjelent cikkekre támaszkodó információk alapján a Bizottság okkal feltételezte, hogy bizonyos lehetséges befektetők már egy korai időszakban hátrányba kerültek és elriasztották őket attól, hogy ajánlatot tegyenek.

(23) Másodszor, a Bizottság azt gyanította, hogy a privatizáció feltételei nem vezettek az eladási ár csökkenéséhez, és ezáltal nem nyújtottak előnyt a privatizálásra kerülő vállalatnak. Az eljárás megindításáról szóló határozat meghozatalának időpontjában rendelkezésre álló információk szerint az AVAS négy feltételt fűzött a szerződéshez, amelyek csökkenthették az eladási árat, és visszatarthatta a lehetséges érdekelt feleket attól, hogy ajánlatot tegyenek. Az ajánlati ár az összpontszámnak csupán 35 %-át tette ki.

(24) Továbbá, a Bizottság megkérdőjelezte, hogy a román hatóságok csatoltak-e a privatizációhoz foglalkoztatási garanciát. Az ajánlati kiírás szerint a lehetséges ajánlattevőknek olyan üzleti tervet kellett benyújtaniuk, amely többek között kötelezettségvállalást tartalmaz a foglalkoztatottak jelenlegi számának megtartására. Ugyanakkor, az ajánlati kiíráshoz csatolt adásvételi szerződés tervezete (AVSZ) előírja a vevő számára, hogy a következő öt évben köteles megtartani az alkalmazottak jelenlegi számát; amennyiben a vevő nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, az AVSZ minden értesítés vagy egyéb formalitás nélkül de jure megszűnik. Végül, a román hatóságok a privatizációs felhívás közzététele előtt tájékoztatták a lehetséges vevőket, hogy a privatizálás egyik fő célja az alkalmazottak jelenlegi számának megtartása.

(25) Végül, a Bizottság kételkedett, hogy a pályázatot követően a tárgyalási szakaszban bizonyos feltételeknek újra tárgyalásával esetleg nem nyújtottak-e előnyt a vevőnek, a Ford vállalatnak. Az adott szakaszban rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnt, hogy a román állam átvállalja az Automobile Craiova valós és lehetséges adósságait, beleértve a 800 millió eurós vámtartozást is. Emellett a további tárgyalások során az állam és a Ford vállalat megállapodtak a vállalat átszervezéséről úgy, hogy a fő tevékenységet (gépkocsigyártás) leválasztják a kapcsolódó tevékenységekről, főként az ingatlanokról. Az átszervezés eredményeként a Ford kizárólag az ipari tevékenységet szerezné meg és azért fizetne, az állam pedig továbbra is az ingatlanok tulajdonosa marad.

(26) Mivel Románia a Bizottság többszöri figyelmeztetése ellenére aláírta a privatizációs szerződést, a Bizottság egyúttal felfüggesztő rendelkezést adott ki.

4. ROMÁNIA ÉSZREVÉTELEI

(27) Elsőször, Románia hangsúlyozza, hogy a pályázat nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes, valamint feltételek nélküli volt. A DWAR privatizációjára vonatkozó, 2006. december 5-én közzétett első szándéknyilatkozat, illetve a 2007. március 9/12-én közzétett felhívás nem csak előminősítési vagy szelekciós kritériumokat, de az ajánlattevők által teljesítendő feltételeket sem tartalmazott. Hasonlóképpen, a 2007. május 18/21-én közzétett privatizációs felhívás sem tartalmazott kötelező feltételeket, csak az elbírálással kapcsolatos kritériumokat, amelyek lehetővé tették a különböző ajánlatok pontozását. Továbbá, Románia azt állítja, hogy a pályázati eljárásban a foglalkoztatási szint növelése nem tartozott a feltételek közzé. Következésképpen, a rendelkezésre álló információkhoz valamennyi lehetséges ajánlattevő hozzáférhetett, mivel az egész privatizációs folyamat átlátható volt. Ezért, egyetlen lehetséges ajánlattevőt sem riasztottak el attól, hogy ajánlatot tegyen.

(28) Másodszor, Románia azt állítja, hogy sem az ajánlati kiírás, sem az AVSZ tervezet nem tartalmazott kötelező feltételeket, amelyeket a lehetséges ajánlattevők ne tárgyalhattak volna meg. Románia kifejtette, hogy az AVAS eredetileg a DWAR egészben való privatizálását tervezte, de - a privatizációs folyamat közben - úgy döntött, hogy lehetővé teszi a lehetséges ajánlattevők számára, hogy kizárólag az ipari eszközökre (vagyis az ingatlanok nélkül) tegyenek ajánlatot. Románia hangsúlyozza, hogy a lehetséges ajánlattevők már kezdettől tudták, hogy az ingatlanok képezték a privatizációs ajánlat részét, azokat külön fogják értékesíteni.

(29) Harmadszor, Románia hangsúlyozza, hogy az ajánlati kiírás olyan feltételeket tartalmazott, amelyek semmilyen módon nem befolyásolták az ajánlattevőket, különösen mivel az összes lehetséges érdekelt fél gépjárműgyártó vállalat volt. Továbbá, Románia azt állította, hogy ezek a feltételek nem befolyásolták a Ford által megajánlott vételárat, mivel ezek összeegyeztethetők a vállalat üzleti tervével. Románia szerint az AVAS által az ajánlati kiírásban megkövetelt évi 200 000 gépkocsit feltételező termelési szint elérése gazdasági okokból szükséges: figyelembe véve a kis modellek gyártására felszerelt vállalat méretét és kapacitását, az évi 200 000 gépkocsi alatti termelés nem volna kifizetődő.

(30) Negyedszer, Románia úgy érvelt, hogy az Automobile Craiova részvényeinek eladásakor a piacgazdasági szereplőkhöz hasonlóan járt el. Románia szerint a megajánlott ár megegyezik a piaci árral, és ennek alátámasztására a következő érveket hozza fel: a DWAR 2006-ban 50 millió dollárért megvásárolta részvényeinek 51 %-át a volt anyavállalattól, a Daewoo Motors Ltd-től. Tehát a részvények 100 %-ának összértéke abban az időpontban 78 millió euro volt. A Ford 57 millió eurót ajánlott az Automobile Craiova részvényeinek 72,4 %-áért, ami a részvények 100 %-ára számítva 78 millió eurónak felelne meg. Ugyanakkor az értéktőzsdén jegyzett részvények értékét figyelembe véve, az Automobile Craiova összes részvényének az értéke 2007. március 16-án körülbelül 59 millió euro volt. Tehát, a Ford által a részvények 72 százalékáért ajánlott 57 millió eurós ár magasabb a piaci árnál. Emellett az átszervezési folyamat szerint a kapcsolódó eszközök az AVAS tulajdonában maradnak. Végül, a DWAR-nak egy független szakértő, a KPMG által végzett értékelése szerint, miután az anyavállalat csődbe jutott, a vállalat értéke - az értékelési módszertől függően - 18 és 81 millió dollár között mozgott.

(31) Ötödször, ami a feltételezett állami támogatást illeti, Románia részletes információkkal szolgált az adósságokra vonatkozó megállapodással kapcsolatban, amelyet az Automobile Craiova privatizálásáról szóló külön törvény tartalmazott. Románia azzal érvel, hogy az aktuális üzleti gyakorlattal összhangban az AVAS csak az előre nem látható, valamint mennyiségileg nem meghatározható adósságokat veszi át. Románia hangsúlyozza, hogy a szokásos üzleti tevékenységből eredők kivételével az Automobile Craiova-nak és a DWAR-nak nincs hátralékos tartozása az állammal szemben. Ugyanakkor az anyavállalat felé 2006-ban teljesített 10 millió dollár összegű kifizetésnek köszönhetően (5), a DWAR-nak nincs hátralékos tartozása a Daewoo egyetlen volt leányvállalatával szemben sem.

(32) Hatodszor, ami a vámtartozást illeti, Románia megmagyarázta a 800 millió euro értékű vámtartozás eredetét. A külföldi befektetők bevonásáról szóló 1994. évi 71 sz. törvénnyel összhangban a román vállalatok mentesültek a vám- és nyereségadó fizetési kötelezettség alól, ha eleget tettek négy feltételnek: legalább 50 millió dollár értékű jegyzett külföldi tőkerész, a termelés legalább 50 %-a exportálásra kerül, legalább 60 %-os termelési integráltsági szint, illetve a külföldi tőke jegyzésétől számított 14 évben az alaptőke nem csökkenhet olyan mértékben, hogy a külföldi befektető része 50 millió dollár alá essen.

(33) A helyi vámhatóság kiszámította a vállalat termelésének integráltsági szintjét 2005-ben, és arra a következtetésre jutott, hogy az nem éri el a 60 %-os szintet. Ezért az elengedett vám visszatérítését követelte, ami 800 millió eurót tett ki. A DWAR megtámadta a döntést az Országos Vámhivatalnál. Figyelembe véve, hogy a visszatérítésre vonatkozó döntést első fokon fenntartották, a DWAR újra megtámadta a döntést. 2007. június 27-i döntésével a fellebbviteli bíróság érvénytelenítette a visszatérítésre vonatkozó rendelkezést.

(34) Következésképpen, Románia hangsúlyozza, hogy a DWAR nem részesült semmiféle adósság-elengedésben.

(35) Hetedszer, a román hatóságok azt állítják, hogy a meglévő alkalmazottak megtartása nem képezte a privatizáció feltételét, mivel ez nem volt odaítélési kritérium. Ugyanakkor az ajánlati kiíráshoz csatolt AVSZ tervezet csupán tájékoztató jellegű volt, amely alapján a lehetséges ajánlattevők megérthették, hogy a szerződés egyes előírásai kétoldalú tárgyalások tárgyát képezhetik. Ennek eredményeként a lehetséges ajánlattevők, akik nem tervezték megtartani a meglévő munkaerőt, egy eltérő üzleti tervvel mégis nyújthattak be ajánlatot.

(36) Végül, ami a többi szerződéses rendelkezéssel kapcsolatos későbbi tárgyalásokat illeti, Románia azt állítja, hogy ezek az AVSZ megkötését megelőző tárgyalások szokásos folyamatának részét képezték.

5. HARMADIK FELEK ÉSZREVÉTELEI

(37) 2007. november 23-án kelt levelében a Ford érdekelt félként beavatkozott a Bizottság által indított eljárásba.

(38) Először, a Ford azt állítja, hogy a privatizációs folyamat nyílt és átlátható, valamint megkülönböztetés-mentes és feltételek nélküli volt. A privatizációs folyamat keretében a Ford és az AVAS közötti levelezést közzétették az Adatszobában.

(39) Másodszor, az odaítélési kritériumok nem jelentettek kötelező feltételeket, amelyek elriasztották volna a lehetséges ajánlattevőket. Ellenkezőleg, a Ford - nyilatkozata szerint - megértette, hogy ezek a kritériumok tárgyalások tárgyát képezhették. Mi több, az értékelési kritériumok semmiféle hatással nem voltak a Ford ajánlatára, mivel a vállalat üzleti terve jóval túllépett az ajánlati kiírásban meghatározott követelményeken.

(40) Harmadszor, a Ford által az AVAS-nak kifizetett vételár a pályázat tárgyát képező részvények piaci ára volt. A Ford azt állítja, hogy a részvények 100 %-ára a maximális vételárat, 100 millió dollárt (71,4 millió euro) szándékozott fizetni, ami a részvények 72,4 %-ára számítva 51,7 millió eurónak felelt meg (6). A Ford még az odaítélési kritériumok hiányában sem szándékozott ennél nagyobb árat ajánlani. A Ford eredetileg 55 millió euro, majd a román hatóságokkal folytatott tárgyalásokat követően 57 millió euro vételárat ajánlott. Ezen kívül a Ford volt az egyetlen ajánlattevő, így ajánlata a piaci árat jelentette.

(41) Végül, a Ford azt állítja, hogy az AVSZ-be foglalt állami támogatások az aktuális üzleti gyakorlatot képezték a vállalatok megvásárlása esetén, így ezek megfelelnek a piacnak és nem vezettek az ajánlható legmagasabb árnál alacsonyabb eladási árhoz. A Ford hangsúlyozza, hogy ezek a támogatások kizárólag a szokásos tevékenységhez nem tartozó kockázatokkal kapcsolatosak, amelyeket az új befektető nem mérhet fel a vállalat átvételekor. A Ford átvette az Automobile Craiova valamennyi adósságát, kötelezettségét, beleértve a DWAR-ét is, amelyek a szokásos tevékenység során merültek fel, amelyeket mennyiségileg meghatároztak és közzétettek az Adatszobában. Ennek ellenére a Ford nem kívánta átvenni az általa nem értékelhető és az előzetes ellenőrzés ("due diligence") alapján mennyiségileg nem meghatározható kockázatokat.

6. ÉRTÉKELÉS

6.1. Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében nyújtott állami támogatás megléte

(42) Az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésével összhangban, kivéve ha a Szerződés másképpen rendelkezik, a tagállamok által nyújtott vagy tagállami forrásokból finanszírozott bármilyen támogatás, amely torzítja vagy torzíthatja a versenyt bizonyos vállalatok vagy bizonyos áruk előállításának előnyben részesítése révén, összeegyeztethetetlen a közös piaccal, amennyiben befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

6.1.1. Állami források, előnyök nyújtása

(43) A privatizációs szerződéshez fűzött feltételeket a román állami privatizációs hatóság, az AVAS csatolta a szerződéshez. Ilyen feltételek kikötésével, amelyek az eladási ár csökkenéséhez vezethetnek, amint azt az alábbiakban is bebizonyítjuk, a román állam lemondott arról, hogy a lehető legmagasabb árat kapja. Így a 72,4 %-os részre ajánlott alacsonyabb árat azokból a bevételekből finanszírozzák, amelyekről az állam lemond. Következésképpen az intézkedés állami források bevonását feltételezi.

(44) Ugyanakkor a Bizottság tudomásul veszi, hogy a privatizációs hatóság, az AVAS intézkedéseiért az állam vonható felelősségre. A román hatóságok nem támadják ezt a tényt.

(45) Egy bizonyos intézkedés nem tekinthető támogatásnak, ha nem biztosít valamilyen előnyt (7). Következésképpen, a Bizottságnak meg kell állapítania, hogy a szóban forgó intézkedés biztosít-e valamilyen előnyt.

(46) A vállalat abban az esetben részesül előnyben, ha valamilyen pozitív dolgot kap az államtól, olyasmit, amit normális piaci feltételek mellett nem kaphatott volna. Ebben a vonatkozásban elsősorban azt kell ellenőrizni, hogy az állam piacgazdasági szereplőként vagy olyan állami hatóságként járt el, amely a normális piaci feltételeknek nem megfelelő feltételek mellett értékesített egy vállalatot.

(47) Az EK-Szerződés 86. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az állami vállalatok az állami támogatásokra vonatkozó normák hatálya alá tartoznak. Az EK-Szerződés 295. cikke előírja, hogy a közösségi normák semlegesek az állami- és a magántulajdon tekintetében.

(48) Az európai bíróságok joggyakorlatával (8), valamint a Bizottság által a privatizációval összefüggő állami támogatásokra kidolgozott normákkal és gyakorlattal (9) összhangban, amikor a tagállam vállalatokat birtokol vagy ad el, illetve felvásárolja vagy eladja a vállalatok részvényeit, nem beszélhetünk előnyről abban az esetben, ha a tagállam a piacgazdasági befektetőkhöz hasonlóan viselkedik.

(49) Következésképpen, ha a privatizációra a részvények értéktőzsdén való értékesítésével kerül sor, általában feltételezhető, hogy ez a piac feltételeinek megfelelően zajlik, és nincs ok feltételezni, hogy állami támogatásra is sor kerül. A privatizáció kereskedelmi értékesítés útján való megvalósítása esetén akkor feltételezhető, hogy nem áll fenn állami támogatás, ha teljesülnek a következő feltételek: először is, hogy a vállalat eladására versenyfeltételek mellett, pályázat útján kerül sor, amely minden résztvevő számára nyitott, átlátható és megkülönböztetésmentes; másodsorban, hogy az értékesítéshez nem fűznek olyan feltételeket, amelyek általában nem képezik hasonló, magánfelek közötti ügyletek részét, és amelyek az eladási ár csökkenéséhez vezethetnek; harmadsorban, hogy a vállalatot a pénzügyi szempontból legelőnyösebb ajánlatot tevő ajánlattevőnek adják el; és negyedsorban, hogy az ajánlattevőknek elegendő idővel és információval kell rendelkezniük az ajánlat tárgyát képező eszközök megfelelő értékeléséhez (10). Egyéb esetekben a kereskedelmi értékesítéseket az esetleges állami támogatások tekintetében meg kell vizsgálni, és ennélfogva be is kell jelenteni.

(50) Ilyen esetekben annak értékelése, hogy nyújtottak-e támogatást az állami eszközöket érintő ügyletekben, általában annak megállapítását feltételezi, hogy a hasonló helyzetben lévő piacgazdasági szereplő hasonlóképpen járt volna-e el, nevezetesen, hogy eladta-e volna a vállalatot ugyanazon az áron. A piacgazdasági szereplő elvének alkalmazásában a gazdaságiaktól eltérő szempontok (például az iparpolitikával, foglalkoztatással vagy regionális fejlesztési célkitűzésekkel kapcsolatos okok) - amelyek elfogadhatatlanok volnának a piacgazdasági szereplő számára - nem vehetők figyelembe az alacsonyabb ár elfogadásának alátámasztásához, hanem éppen ellenkezőleg, a támogatás meglétére utalnak. A Bizottság többször kifejtette ezt az elvet (11), amelyet a Bíróság minden egyes alkalommal megerősített (12).

(51) Tehát, ha a fentiekben említett feltételek bármelyike nem teljesül, a Bizottság úgy véli, hogy a privatizálást szükséges megvizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy létezik-e állami támogatás, és ezért szükséges-e bejelenteni (13). Következésképpen, az említett követelmények tiszteletben tartása biztosítaná, hogy az állam a lehető legmagasabb árat, vagyis a piaci árat kapja részvényeiért, és így semmiféle állami támogatás nem állna fenn.

(52) Ha a privatizáció során bizonyos feltételeket támaszt a vevővel szemben, az állam csökkentheti az eladási árat, és ezáltal többletbevételről mond le. Hasonlóképpen, bizonyos feltételek visszatartják a lehetséges befektetőket, hogy ajánlatot tegyenek, és ez zavart okoz a pályázat versenykörnyezetében és még a pénzügyi szempontból legelőnyösebb ajánlat sem tükrözi feltétlenül a valós piaci értéket (14).

(53) Ilyen feltételek kikötésével, és ebből adódóan annak elfogadásával, hogy nem a legmagasabb árat kapja a tulajdonában lévő részvényekért és eszközökért, az állam nem a piacgazdasági szereplőkhöz hasonlóan jár el, akik a lehető legmagasabb árat próbálnák megszerezni. Ezzel szemben az állam piaci értéke alatt adja el a vállalatot. A piacgazdasági szereplőnek nem gazdasági érdeke hasonló feltételek kikötése (különösen a foglalkoztatási szint fenntartása, a szóban forgó földrajzi régiót előnyben részesítő vagy a befektetéseket bizonyos szinten tartó feltételek); a piacgazdasági szereplő a vállalatot a pénzügyi szempontból legelőnyösebb ajánlatot tevő ajánlattevőnek adná el, aki ezután szabadon dönthetne a vállalat vagy a megszerzett eszközök jövőjéről (15).

(54) Ez nem jelenti azt, hogy a privatizáció keretében kikötött feltételek automatikusan állami támogatást képező elemek megjelenéséhez vezetnek. Elsősorban, a magánfelek közötti ügyletekben is megszokott feltételek (bizonyos standard pótlékok, az ajánlattevő fizetőképességének bizonyítéka, a munkaviszonyra vonatkozó belföldi jogszabályok) nem jelentenek problémát. Másodsorban, azok a feltételek, amelyek nem megszokottak a magánfelek közötti ügyletekben, csak abban az esetben vezetnek állami támogatáshoz, ha csökkentik az eladási árat és valamilyen előnyt nyújtanak. Azt, hogy ezek a feltételek nem vezetnek támogatáshoz, minden egyes esetben külön bizonyítani kell (16).

(55) A szóban forgó esetben a román hatóságok által szervezett pályázat főként bizonyos termelési és foglalkoztatási szint Craiován való elérésére irányult. A román hatóságok semmiféle bizonyítékot nem szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy ezeket a feltételeket olyan okokból kötötték ki, amelyeket a piacgazdasági szereplők is figyelembe vettek volna.

(56) Az Automobile Craiova privatizációja során a privatizációs hivatal odaítélési kritériumok formájában 4 feltételt határozott meg a nyertes ajánlattevő kiválasztásához: az ajánlati ár az összpontszám csupán 35 %-át tette ki, az összbefektetések 25 %-ot, a termelés 60 %-os integráltsági szintjének a gyártás negyedik évére való elérése 20 %-ot, míg a 200 000 gépkocsit kitevő termelési szintnek a gyártás negyedik évére való elérése 20 %-ot jelentett. Ha a lehetséges befektető nem tett eleget az utóbbi két feltételnek, az ajánlat 0 pontot kapott volna az említett kritériumokra. Ennek következtében gyakorlatilag lehetetlen, hogy a gépkocsigyártó üzem más ipari felhasználását célzó lehetséges befektető kizárólag a magasabb ár alapján nyerje meg a licitet anélkül, hogy eleget tett volna a termelési és integráltsági szintre vonatkozó követelményeknek (azonos szintű befektetéseket feltételezve).

(57) Feltételezve, hogy egy versenytárs hasonló befektetést ajánlott volna, de a termelési szintre vonatkozó feltételt nem tudta volna teljesíteni, a szóban forgó versenytársnak a Ford által ajánlott ár 230 %-ának megfelelő árat kellett volna ajánlania (a pályázat megnyeréséhez) (17). Konkrétan a Ford 57 millió eurós ajánlatának túllépéséhez a lehetséges befektetőnek több mint 133 millió eurós vételárat kellett volna ajánlania (76 millió euróval többet) a termelési szintre vonatkozó feltétel nem teljesítésének ellensúlyozásához. A Ford vállalatnak és lehetséges versenytársainak egyaránt figyelembe kellett venniük ezeket a tényezőket, amelyek mind az ajánlattételre vonatkozó döntést, mind az ajánlati árat befolyásolták.

(58) A Bizottság tudomásul veszi, hogy jóllehet az Automobile Craiova privatizációjára vonatkozó hivatalos felhívás nem tartalmazott utalást a feltételekre, amelyeket csak a későbbi információs memorandumban pontosítottak, a román hatóságok általános célkitűzését a foglalkoztatásnak és az adott hely gépkocsi termelésének bizonyos szinten való tartására vonatkozóan a nagy nyilvánosság előtt már korábban is jól ismert volt. A Bizottságnak oka van gyanítani, hogy bizonyos lehetséges befektetőket, akik eltérő ipari stratégiát vehettek volna figyelembe, már ebben a kezdeti fázisban megakadályoztak abban, hogy konkrét érdeklődést mutassanak a vállalat iránt.

(59) Ebben az összefüggésben szükséges hangsúlyozni, hogy az évi 200 000 gépkocsit jelentő termelési szint a jelenlegi kapacitás megkétszerezését feltételezné, amelyet jelenleg csak kis mértékben használnak ki. Az elérendő termelési szintet részletesen ismertetik, ami biztosan a piaci rész jelentős növekedéséhez vezet majd. A Bizottság úgy véli, hogy ez a helyzet hasonló ahhoz, amikor egy gazdasági társaság viselkedését a társaság által megszokottan viselt költségek csökkenését eredményező állami intézkedésekkel vagy közvetlen támogatásokkal befolyásolják.

(60) Ami a román hatóságok által a feltételek és a pontozási rendszer között tett különbséget illeti, a Bizottság nem ismeri el az érvelés érvényességét. A termelési és integráltsági szint pontozása de facto egyenértékű a privatizációhoz ténylegesen fűzött feltételekkel, amelyek - a Bizottság szerint - az eladási ár csökkenéséhez vezettek. A Bizottság nem fogadhatja el azt az érvelést, miszerint a megajánlott vételár a vállalat piaci értékét tükrözi. A Bizottságnak ebben az esetben is oka van gyanítani, hogy eltérő termelési stratégiával vagy ipari tevékenységgel rendelkező lehetséges befektetőket, akik nem szándékoztak évente 200 000 gépkocsit gyártani és 60 %-os integráltsági szintet elérni, már kezdettől fogva elriasztották attól, hogy ajánlatot tegyenek, ami minden bizonnyal jelentős mértékben rontotta versenyhelyzetüket a pályázat során. Úgy tűnik, hogy a román hatóságok e körülmények fennállása esetén választották a fentiekben leírt pontozási rendszert. Tulajdonképpen, egy eltérő ipari stratégiával rendelkező ajánlattevő végül úgy döntött, hogy nem tesz ajánlatot, miután előzőleg részt vett a pályázatban.

(61) Ami a kapcsolódó feltételek tárgyalható jellegét illeti, a Bizottság nem fogadhatja el a Románia által felhozott érvet, miszerint a feltételek tárgyalható jellege valamennyi lehetséges befektető előtt ismert és a pályázati dokumentáció alapján könnyen kikövetkeztethető volt. Igaz ugyan, hogy a Ford vállalat kérdéseire küldött válaszaiban az AVAS megerősítette, hogy az AVSZ csak tájékoztató szerepet tölt be, mint a későbbi tárgyalások kiinduló pontja. Ennek ellenére, ez a kijelentés csak a szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozott, amelyek a részvények végleges, korrigált, visszavonhatatlan ajánlatra alapuló tárgyalások útján történő eladásával járnak, és nem erősíti meg általánosan azt, hogy ténylegesen lehetőség volt a nyilvános felhívásban előírt kötelező feltételek és különösen az értékelési kritériumrendszerben foglalt elemek utólagos tárgyalására. Románia semmiféle bizonyítékot nem szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az értékelési kritériumokat tárgyalhatónak lehetett volna tekinteni. Tulajdonképpen, ha az értékelési kritériumok tárgyalhatók lennének, a pontozási rendszer elvesztené minden gyakorlati jelentőségét.

(62) A Bizottság nem érthet egyet a Románia által felhozott érvvel, miszerint az AVAS megerősítette, hogy a tárgyalások során megváltoztathatja pozícióját. Ezt a választ kizárólag a Ford által feltett kérdésre adta, amely arra a követelményre vonatkozik, miszerint a vásárló lemond azon jogáról, hogy védelmet és visszatérítést igényeljen az államtól, ha harmadik felek sikeresen igényt tartanak az Automobile Craiova eszközeire. A Bizottság úgy véli, hogy ebből a kijelentésből nem lehet kikövetkeztetni, hogy valamennyi feltétel általánosan tárgyalás tárgyát képezheti.

(63) A Bizottság nem fogadhatja el Románia számításait, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy a Ford által ajánlott ár az Automobile Craiova vállalat piaci értékét tükrözi. Elsősorban, a Ford által az Automobile Craiova (beleértve a DWAR és Mecatim) részvényeinek 72 %-áért fizetett vételár nem hasonlítható össze azzal az árral, amelyet a DWAR saját részvényeinek 51 %-áért fizetett 2006-ban. Ugyanakkor figyelembe kell venni az adásvétel időszakában fennálló általános gazdasági feltételeket is: amikor a csődbe jutott Daewoo Motors 2006-ban elfogadta, hogy eladja részvényeinek 51 %-át, a DWAR-t jelentős adósságok terhelték (kifizetetlen vámtartozás, a többi Daewoo leányvállalattal szemben fennálló adósságok stb.).

(64) Másodsorban, a vételár összehasonlítása az Automobile Craiova értéktőzsdén jegyzett értékével, ami körülbelül 50 millió euro, nem fogadható el. Ez az összehasonlítás figyelmen kívül hagyja azt, hogy a részvények többségének megszerzéséért fizetett érték sokkal nagyobb, mint az egyes részvényekért fizetett ár. Ugyanakkor, figyelembe véve, hogy a részvényeknek csak igen kis részét forgalmazzák ténylegesen a piacon, megtörténhet, hogy az értéktőzsdei ár nem tükrözi a vállalat valós értékét.

(65) A fentieket figyelembe véve, a Bizottság azt a következtetést kellett levonnia, hogy az Automobile Craiova privatizációjához fűzött feltételek az eladási ár csökkenéséhez vezettek és visszatartottak más lehetséges ajánlattevőket, hogy ajánlatot tegyenek. Ennek következtében az állam lemondott a privatizációból származó bevételekről.

(66) A fenti szempontok fényében, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó esetben állami forrásokból gazdasági előnyt nyújtanak a privatizált gazdasági tevékenységhez.

(67) Az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdésének alapján kezdeményezett eljárás megindításakor a Bizottságnak kétségei voltak a pályázat átlátható, megkülönböztetés-mentes jellegével és különösen az összes lehetséges érdekelt félnek a privatizálandó vállalatra vonatkozó információkhoz való egyenlő hozzáférésével, az odaítélési kritériumokkal és a szerződéses előírásoknak a privatizációs hivatallal való tárgyalásának lehetőségével kapcsolatban. Az abban az időpontban rendelkezésre álló információk szerint a román hatóságok előzetes megbeszéléseket folytattak bizonyos gépkocsigyártókkal a hivatalos privatizációs felhívás közzététele előtt.

(68) Románia azt állítja, hogy a lehetséges befektetők egyenlő módon hozzáférhettek az információkhoz anélkül, hogy valamelyikük kedvezményes elbánásban részesült volna. A kormány által a lehetséges érdekelt felekkel kezdeményezett előzetes kapcsolatfelvétel nem befolyásolta a privatizációs stratégiát és eljárást.

(69) A román hatóságok által szolgáltatott információk alapján a Bizottság megállapítja, hogy a hatóságok nem hivatalos előzetes megbeszéléseket folytattak több lehetséges befektetővel, amelyek során a következő szempontokat tárgyalták meg a privatizálandó vállalatra vonatkozóan: az ipari eszközök teljes tulajdonjoga, a vállalat adósságai, kötelezettségei, valamint a gyors privatizációs folyamat. Feltételezhető, hogy az állam, mint eladó, ezeket a megbeszéléseket előzetes információk (például a piaci kereslet, legkisebb eladási ár stb.) beszerzése céljából kezdeményezi. A Bizottság egyetért azzal, hogy a kormány részvétele a lehetséges befektetőkkel folytatott előzetes konzultációkban, megbeszélésekben természetesnek tekinthető a privatizációs felhívás közzététele előtt, feltéve hogy ezeket a megbeszéléseket nem a pályázathoz fűzendő feltételek megállapítása céljából szervezik, vagy nem ezt eredményezik.

(70) A privatizációs felhívás közzétételét követően csak két lehetséges ajánlattevő, a Ford és a GM vásárolta meg az ajánlati kiírást, amely lehetővé tette számukra, hogy hozzáférjenek az Adatszobához és végül kötelező erejű végleges ajánlatot nyújtsanak be. Igaz, hogy a privatizációs felhívás közzétételét követően az Adatszobában a Ford és a GM hozzáférhettek az AVAS és a Ford, illetve a GM közötti levelezéshez. Ezért a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a privatizáció e szakaszában mindkét lehetséges befektető egyenlő módon hozzáférhetett az információkhoz.

(71) Következésképpen, a Románia által szolgáltatott információk eloszlatták a Bizottság kétségeit az Automobile Craiova privatizálását célzó pályázat nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentés jellegével kapcsolatban.

(72) Az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdésének alapján kezdeményezett eljárás megindításakor a Bizottság kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a privatizációs folyamat keretében az AVAS elengedheti a vállalat bizonyos adósságait (elsősorban a 800 millió eurós vámtartozást), és garanciát nyújthat a Daewoo többi volt leányvállalatával szembeni adósságokra.

(73) Ami a vámtartozást illeti, Románia döntő információkat szolgáltatott, amelyek arra utalnak, hogy ezt a követelést egy nemzeti bíróság megalapozatlannak nyilvánította: a követelés a nemzeti jogszabályok téves értelmezéséből és alkalmazásából származott. Ezért a vámtartozást eltörölték. A Bíróság jogalkalmazásával összhangban a nemzeti bíróságok kötelesek hiánytalanul alkalmazni az állami támogatásokra vonatkozó közösségi jogszabályok rendelkezéseit. Mi több, szükség esetén a nemzeti bíróságok megtagadhatják a közösségi jogszabályok rendelkezéseivel ellentétes nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazását (18). A Bizottság megvizsgálta a vámtartozás bírósági határozat útján való eltörlésének indoklását, és arra a következtetésre jutott, hogy ez nem vezetett egy újabb támogatás nyújtásához.

(74) Ami a normális tevékenységből eredő folyó kötelezettségeket illeti, Románia úgy érvelt, hogy ezeket az AVAS nem veszi át, hanem a DWAR fizeti ki.

(75) Ami az AVAS által a kapcsolódó kötelezettségekre nyújtott garanciát illeti, a román hatóságok kifejtették, hogy az állami garanciát kizárólag a DWAR múltbeli tevékenységével kapcsolatos ismeretlen követelések esetében alkalmazzák, amelyeket egyetlen új befektető sem mérhetett fel, illetve határozhatott meg mennyiségileg az előzetes ellenőrzés során ("due diligence"). Mi több, Románia azt állítja, hogy az említett kötelezettségek átvétele a szokásos szerződéses tárgyalások során alkalmazott aktuális üzleti gyakorlat részét képezi.

(76) Következésképpen, mindez eloszlatja a Bizottság kétségeit az adósságok lehetséges elengedésére vonatkozóan, amelyeknek az eljárás megindítására vonatkozó határozatban adott hangot.

(77) Az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdésének alapján kezdeményezett eljárás megindításakor a Bizottság arra gyanakodott, hogy az AVAS a tárgyalási szakaszban esetleg oly mértékben megváltoztatta a pályázati feltételeket, hogy azzal előnyben részesítette a Ford vállalat üzleti tervét. Románia közölte, hogy a szerződéses előírásoknak a tárgyalás folyamán való módosítása az aktuális üzleti gyakorlat részét képezi, és megengedett a vállalat esetében választott privatizációs stratégia keretében (mégpedig végleges, korrigált, visszavonhatatlan ajánlatokra alapuló tárgyalás). Ugyanakkor Románia hangsúlyozta, hogy a Ford ajánlatban a termelőegység (jelenleg DWAR) megszerzése is szerepelt; ezért a Ford 57 millió eurós vételárat tartalmazó csomagot ajánlott, amelyhez hozzáadódnak az állam tulajdonában maradó kapcsolódó eszközök.

(78) A tárgyalási szakaszban az AVAS és a Ford megállapodtak a vállalat átszervezésében, amelyet az AVSZ is előírt. Az átszervezés szerint az Automobile Craiova és Mecatim egyesül a Dwar keretében. A három vállalat legfontosabb eszközei (ipari eszközök) a DWAR tulajdonában maradnak. A fennmaradó kapcsolódó eszközöket (főként ingatlanok) egy új vállalatba (Newco) különítik el. A DWAR rendelkezésére álló nettó többletlikviditás szintén a Newco tulajdonába kerül. Továbbá, az AVAS vállalta, hogy mindent megtesz az új DWAR vállalat fennmaradó részvényeinek (legfontosabb eszközök) a kisebbségi részvényesektől történő megvásárlása érdekében, hogy azokat eladhassa a Ford vállalatnak.

(79) A Románia által felhozott érvek eloszlatták a Bizottság tárgyalási szakasszal kapcsolatos kétségeit.

6.1.2. Szelektivitás

(80) Az intézkedés szelektív, mivel csak az Automobile Craiova-t részesíti előnyben, beleértve a DWAR gépkocsigyártót is.

6.1.3. A verseny torzítása, a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolása

(81) Az Automobile Craiova gépkocsi- és alkatrészgyártó vállalat, a DWAR pedig gépkocsigyártó vállalat; ezeket a termékeket széles körben forgalmazzák az Európai Unióban. Ezért fennáll a veszély, hogy az intézkedés torzítja a versenyt és befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

6.1.4. Következtetés

(82) A fentieket figyelembe véve a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az említett csatolt feltételek állami támogatás meglétét jelentik, mivel ezek az Automobile Craiova részvényei 72,4 %-áért ajánlott ár csökkenéséhez vezetnek, illetve előnyt biztosítanak az privatizált gazdasági szereplőnek. Ez a határozat kizárólag az AVAS által a Ford vállalatnak eladott 72,4 %-os részvénypakettre vonatkozik, és nem jelenti a részvények fennmaradó 27,6 %-a esetleges értékesítése jövőbeli értékelésének előzetes megítélését.

(83) A Bizottság tudomásul veszi, hogy a gazdasági szereplő él a neki nyújtott előnnyel, és így az állami támogatás kedvezményezettje.

6.2. A támogatás mennyiségi meghatározása

(84) A nyújtott állami támogatás összege a vállalat piaci értéke (a legmagasabb lehetséges ár, amelyet az AVAS az Automobile Craiova részvényei 72,4 %-áért kapott volna, ha ehhez nem kapcsolódnának a szóban forgó feltételek) és a ténylegesen kapott ár közötti különbség. Ezt a különbséget az állam viseli.

(85) A nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes, feltételek nélküli pályázat során kapott árat nyilvánvalóan nehéz felbecsülni. A legjobb megoldás a pályázat eredményének érvénytelenítése, és új, csatolt feltételek nélküli pályázat szervezése volna, amely biztosítaná, hogy ne álljon fenn állami támogatás. Ezt a megoldást felajánlották a román hatóságoknak, de azok azt nem fogadták el.

(86) A privatizált gazdasági szereplőnek nyújtott, a privatizációból eredő támogatás értékelése céljából fel kell mérni a vállalat piaci értékét. A román hatóságokkal és a Ford vállalattal folytatott megbeszélések alapján, illetve figyelembe véve az eset sajátos körülményeit, a Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó esetben célszerű volna a piaci érték elemzését az eladott vállalat eszközeinek nettó értéke alapján végezni.

(87) A vállalat könyv szerinti értékének a pályázat időpontjában való elemzése, a 2007. március 31-i mérleg alapján (a legfrissebb adatok, amelyekhez a lehetséges ajánlattevők hozzáférhettek ajánlatuk megtétele céljából), a vállalat eszközeinek összértéke az összes adósság levonása után - 465 millió euro volt. Ez az érték nem tartalmazza az ingatlanokat, amelyeket a Ford vállalat végül nem vásárolt meg. Ezen kívül, amint azt a fentiekben ismertettük, az AVSZ-ben mindkét fél úgy döntött, hogy az eladást követően sor kerüljön a vállalat átszervezésére. Elsősorban, a Ford vállalat nem vásárolta volna meg az értékes kapcsolódó eszközöket, amelyek így az AVAS tulajdonában maradtak volna. Másodsorban, a vállalat kötelezettségei mellett az AVAS szintén megtartotta volna a 310 millió RON (körülbelül 92 millió euro) értékű nettó többletlikviditást (úgy becsülték, hogy a likviditás elegendő a kötelezettségek kiegyenlítésére). Végül, a 2007 márciusában készült mérlegben a ((25) és (73) szempontoknál leírt) vámtartozás esetleges visszatérítésére elkülönített céltartalékok is szerepeltek; a bírósági határozat értelmében ez a tartozás megszűnt, és a céltartalékot fel lehetett szabadítani.

(88) Az említett elemeken kívül a román hatóságok ismertették azokat az érveket, amelyek a mérlegben szereplő bizonyos értékek oly módon való módosítása mellett szóltak, hogy ezek az eszközök valós értékét tükrözzék. Elsősorban az ingatlanok és az épületek, gépek és berendezések, egyéb tárgyi eszközök, készletek értékét módosították úgy, hogy azok valós értékét tükrözzék.

(89) Ha figyelembe veszik mindezeket a tényezőket, vagyis ha levonják a nettó többletlikviditást, eltekintenek a kötelezettségektől és a vámtartozásra elkülönített céltartalékoktól, majd elvégzik az említett módosításokat, a DWAR vállalat valamennyi (100 %) eszközeinek nettó értéke 115 923 000 euro, tehát a DWAR eszközei 72,4 %-ának nettó értéke 83 928 000 euro.

(90) Az eszközök ily módon megállapított nettó értéke és a Ford vállalat által fizetett tényleges ár (57 millió euro) közötti különbség 26 928 000 euro. Következésképpen az állami támogatás értéke 26 928 000 euro.

6.3. Az állami intézkedés jogellenesen nyújtott támogatásnak való minősítése

(91) A 659/1999/EK tanácsi rendelet 1. cikkének (f) pontja értelmében a "jogellenesen nyújtott támogatás" új állami támogatásnak az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének megszegésével való alkalmazását jelenti.

(92) A román hatóságok nem jelentették be az intézkedést, mielőtt alkalmazták volna, és az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének megszegésével alkalmazták. Ebből következően az intézkedés jogellenesen nyújtott támogatásnak minősül.

6.4. A jogellenesen nyújtott támogatás összeegyeztethetősége

(93) Miután megállapítást nyert, hogy az intézkedés az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdése értelmében támogatásnak minősül, meg kell vizsgálni, hogy az intézkedés összeegyeztethető-e a közös piaccal.

(94) Az EK-Szerződés 87. cikke (2) bekezdésében foglalt kivételek nem alkalmazhatók a szóban forgó esetben, mivel a támogatás nem szociális jellegű, és nem is egyéni fogyasztóknak nyújtják. Továbbá, az intézkedés nem hivatott a természeti csapások, egyéb rendkívüli események okozta károkat kompenzálni, és nem minősül a Német Szövetségi Köztársaság bizonyos, Németország felosztása által érintett régióinak nyújtott támogatásnak.

(95) Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének (b) és (d) pontjában előírt kivételek sem alkalmazhatók. Ezek a közös európai érdekű, jelentős projektek megvalósítására vagy valamely tagállam gazdasága súlyos zavarának helyreállítására, valamint a kultúra elősegítésére, a kulturális örökség megőrzésére szánt támogatásokra vonatkoznak.

(96) Így csak az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének (a) és (c) pontjában előírt kivételek és a vonatkozó közösségi iránymutatások maradnak.

(97) A Bizottságnak nem áll rendelkezésére olyan információ, mely szerint a támogatás összeegyeztethető az EK-Szerződéssel a nehézségekkel küzdő vállalatok megmentésére, átszervezésére szánt állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások alapján (19).

(98) Az említett iránymutatások értelmében az átszervezési támogatásban részesülő vállalatnak nehézségekkel kell küzdenie, vagyis saját forrásokból vagy a tulajdonosoktól/részvényesektől vagy hitelezőktől megszerezhető pénzeszközökből nem képes megállítani a veszteségeket, amelyek - az állami hatóságok külső beavatkozása nélkül - rövid vagy középtávon szinte bizonyosan a vállalat üzleti tevékenységének megszűnéséhez vezetnének. Igaz, hogy a DWAR 2006-ban 350 millió euro veszteséget szenvedett el és 88 millió euro adóssággal küzdött. Ennek ellenére, a vállalat 419 millió euro értékű eszközzel rendelkezett (főként ingatlanokkal). Továbbá, a privatizáció és a Ford vállalat általi megvásárlás következtében a DWAR az iránymutatások értelmében sokkal nagyobb vállalatcsoport részévé vált, amely nagy valószínűséggel képes anyagi támogatást nyújtani a nehézségek leküzdéséhez. Következésképpen, az iránymutatások értelmében a DWAR nem minősül nehézségekkel küzdő vállalatnak.

(99) Ugyanakkor, az átszervezési támogatás nyújtása jól kidolgozott átszervezési terv meglététől függ, amelynek a lehető legkevesebb időt kell igénybe vennie, a vállalat hosszú távú életképességének ésszerű időn belül való helyreállítására kell irányulnia és a jövőbeli működési feltételekre vonatkozó reális feltevésekre kell alapulnia. Románia nem nyújtott be ehhez hasonló átszervezési tervet.

(100) Emellett szükséges elkerülni a versenyt érintő túlzott torzításokat. Ezek általában a vállalat piaco(ko)n való jelenléte korlátozásának formáját öltik az átszervezési időszak végén (kompenzáló intézkedések). Ami az Automobile Craiova-t illeti, a privatizációhoz fűzött feltételek a kapacitás jelentős növelését biztosítják, ami a releváns piacon való fokozott jelenlétet feltételez.

(101) A Bizottság által a vizsgálati eljárás megindításakor kifejezett kétségei ellenére Románia nem bizonyította az említett feltételek teljesülését. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az iránymutatásokban előírt feltételek nem teljesülnek.

(102) A Bizottság tudomásul veszi, hogy az Automobile Craiova az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) albekezdésének értelmében támogatott régióban található, amely regionális támogatásban részesülhet. Ennek ellenére Románia nem szolgáltatott olyan információkat, amelyek igazolnák a regionális támogatások nyújtására vonatkozó feltételek tiszteletben tartását, amint azt a regionális támogatásokkal kapcsolatos iránymutatások előírják.

(103) A Bizottság tudomásul veszi, hogy a privatizációs szerződéshez fűzött feltételek valóban a tervezett befektetésekre és a munkaerő megtartására vonatkoztak, ami a regionális támogatás célkitűzéseihez hasonlíthatók. Ennek ellenére megjegyzendő, hogy a Ford által ajánlott alacsony árat nem tették függővé a regionális állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásokba foglalt követelmények tiszteletben tartásától, így például a projekt bizonyos ideig való fenntartása a régióban, az elszámolható költségek ellenőrzése, vagy a támogatások halmozására, az átláthatóságra és figyelemmel kísérésére vonatkozó követelmények.

(104) Emellett a Bizottság megjegyzi, hogy Románia külön jelentette be a regionális támogatást (20). Ez támogatás érdemben történő értékelésére egy új határozatban kerül sor.

(105) Továbbá, a Bizottság megjegyzi, hogy a támogatás nem összeegyeztethető egyetlen közösségi iránymutatás vagy referenciakeret szerint sem. Minden esetre, a román hatóságok nem hivatkoztak egyetlen ilyen rendelkezésre sem.

(106) A fenti szempontokat figyelembe véve a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a támogatás összeegyeztethetetlen a közös piaccal.

7. BEHAJTÁS

(107) A 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkének (1) bekezdése értelmében a jogellenesen nyújtott támogatásokkal kapcsolatos negatív határozatok meghozatalakor a Bizottság úgy dönt, hogy a szóban forgó tagállam köteles megtenni minden szükséges lépést a támogatásnak a kedvezményezettől való behajtásáért.

(108) Kizárólag a nem összeegyeztethető támogatás szerezhető vissza. A Bizottság megállapította, hogy a 26 928 000 euro támogatást jogellenesen nyújtották. Ez a támogatás nem összeegyeztethető egyetlen, az állami támogatásokra vonatkozó közösségi rendelkezéssel sem, ezért vissza kell szerezni.

(109) A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az állami támogatás kedvezményezettje a privatizált gazdasági entitás, mégpedig az Automobile Craiova és DWAR vagy bármilyen jogutódnak minősülő entitás tulajdonában lévő legfontosabb ipari eszközök. A Bizottság megjegyzi, hogy az adásvételi szerződés rendelkezéseinek értelmében, a vállalat átszervezését követően az említett gazdasági entitás kizárólag a legfontosabb ipari eszközökkel rendelkezik, amelyek a privatizációs feltételek kedvezményezettjei voltak, és nem birtokolja a kapcsolódó eszközöket.

(110) Az adásvételi szerződésben előírt speciális felfüggesztő rendelkezéseket, valamint a Bizottság által kiadott felfüggesztő rendelkezést figyelembe véve, az AVAS és a Ford által kötött adásvételi szerződés mindeddig nem lépett hatályba. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatást nem bocsátották a kedvezményezett rendelkezésére, és ezért nincs szükséges kamat megfizetése.

(111) A Bizottság megállapítja, hogy az Automobile Craiova és DWAR nettó többletlikviditása (és az egyéb kapcsolódó eszköz) nem képezi az AVAS és a Ford közötti ügylet részét, így az utóbbi nem veszi át azokat. Ezért a vállalat nettó értékének kiszámításakor a Bizottság nem vette figyelembe ezt a nettó többletlikviditást a támogatás mennyiségi meghatározása céljából. Következésképpen e határozat alapján a támogatás nem téríthető vissza az említett nettó többletlikviditásból. Ezért a Bizottság azt kéri, hogy folyamatosan tájékoztassák a vállalat átszervezésével kapcsolatban és különösen bocsássanak rendelkezésére bizonyítékokat a nettó többletlikviditásnak az AVSZ és a visszatérítés időpontjában meglévő szintjéről, valamint a két időpont közötti különbségekről.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Automobile Craiova privatizációja során Románia által 26 928 000 euro értékben nyújtott állami támogatás összeegyeztethetetlen a közös piaccal.

2. cikk

(1) Románia meghoz minden szükséges intézkedést az 1. cikkben említett, a kedvezményezettnek jogellenesen nyújtott támogatás behajtása céljából.

(2) A behajtandó összegekre kamatot kell felszámítani a kedvezményezett rendelkezésére való bocsátásuk időpontjától azok tényleges behajtásának időpontjáig.

(3) A kamat kiszámítása összetett alapon, a Bizottság 794/2004/EK rendelete V. fejezetével összhangban történik.

(4) A behajtásra haladéktalanul, a nemzeti jogszabályokban előírt eljárásokkal összhangban kerül sor azzal a feltétellel, hogy ezek lehetővé tegyék e határozat azonnali, tényleges végrehajtását.

3. cikk

(1) Az 1. cikkben említett támogatás tényleges behajtására azonnal sor kerül.

(2) Románia biztosítja e határozatnak a kihirdetésétől számított négy hónapon belül való alkalmazását.

4. cikk

(1) A határozat kihirdetésétől számított két hónapon belül Románia a Bizottság rendelkezésére bocsátja az alábbi információkat:

a) a kedvezményezettől behajtandó teljes összeg;

b) a határozat tiszteletben tartása céljából már meghozott és tervezett intézkedések részletes leírása;

c) dokumentumok, amelyek bizonyítják, hogy a kedvezményezettet felszólították a támogatás visszatérítésére;

d) a támogatás visszatérítését bizonyító dokumentumok;

e) bizonyító dokumentumok, melyek szerint a támogatást nem a kapcsolódó ipari eszközökből térítették vissza, amelyeknek az AVAS és a kisebbségi részvényesek tulajdonába kerülő, újonnan létrehozott vállalatra való átruházását tervezik (különösen nettó többletlikviditás, ingatlanok), és amelyeket az adásvételi szerződésben határoztak meg;

f) a vállalat átszervezését célzó folyamat alkalmazásának részletes leírása oly módon, ahogyan azt az adásvételi szerződésben meghatározták.

(2) Románia rendszeres időközönként tájékoztatja a Bizottságot a határozat alkalmazására irányuló nemzeti intézkedések előrehaladásáról az 1. cikkben említett támogatás teljes behajtásáig. A Bizottság egyszerű kérésére Románia haladéktalanul információkat szolgáltat a határozat tiszteletben tartása céljából már meghozott, illetve tervezett intézkedésekről. Ugyanakkor Románia részletes tájékoztatást nyújt a támogatás összegéről, valamint a felszámolt kamatról, amelyet már behajtott a kedvezményezettől.

5. cikk

E határozat címzettje Románia.

Kelt Brüsszelben, 2008. február 27-én.

A Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja

(1) HL C 248., 2007.10.23., 25. o.

(2) [Hiba: "és leányvállalata, Daewoo România" olvasandó.]

(3) A Tanács 1999. március 22-i 659/1999/EK rendelete az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(4) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(5) 2006-ban a DWAR 50 millió dollárért megvásárolta a részvények 51 %-át a Daewoo Motors Ltd-től, amelyhez hozzáadódik egy 10 millió dollár összegű elszámolás a többi Daewoo leányvállalattal szembeni hátralékos tartozások kiegyenlítésére.

(6) 1 EUR = 1,4 USD árfolyam alapján.

(7) Lásd a T-471/93 sz. Tiercé Ladbroke kontra Bizottság ügyet, 54. és 56-63. pont.

(8) Lásd például: a T-296/97. sz. Alitalia ügyet, a T-228/99. és T-233/99. sz. WestLB kontra Bizottság ügyet, a T-366/00. sz. Scott SA ügyet, a C-328/99. és C-399/00. Olaszország és SIM 2 Multimedia kontra Bizottság ügyet; a T-358/94. sz. Air France kontra Bizottság ügyet.

(9) A versenypolitikáról szóló XXIII. jelentés, 1993, 255. o. Ugyanazok a követelmények a légi ipar sajátos kontextusában is fellelhetők "Az EK-Szerződés 92. és 93. cikkének, valamint az EGK-Szerződés 61. cikkének alkalmazása a légi ipari ágazatban nyújtott állami támogatásokra vonatkozóan", HL C 350., 1994.12.10., 5. o., amelyek kimondják, hogy: "A támogatás kizárt, [...], ha a privatizáció időpontjában a következő feltételek teljesülnek: - az értékesítésre feltételek nélküli nyilvános ajánlattételi eljárással kerül sor [...] Másrészt a következő értékesítés típusok az EK-Szerződés 93. cikke (3) bekezdésében előírt előértesítési követelmény hatálya alá tartoznak, mivel létezik a támogatás meglétének előfeltétele: [...] - a piacgazdasági szereplők közötti ügyletek esetében elfogadhatatlan feltételek mellett megvalósuló értékesítések."

(10) A versenypolitikáról szóló XXIII. jelentés (1993) 402. és következő pontjai. Lásd még a versenypolitikáról szóló XXI. jelentés (1991) 248. pontját: "Nem létezik támogatás, ha a részvényeket pénzügyi szempontból legelőnyösebb ajánlatot tevő ajánlattevőnek adják el nyílt és feltételek nélküli pályázati eljárás keretében. Ha a részvények eladására egyéb feltételek mellett kerül sor, támogatási elemek lehetnek jelen."

(11) Lásd például a TASQ-ról szóló, 2000. május 3-i bizottsági határozatot, amelyben a Bizottság a következőket pontosította: "emellett, a francia hatóságok bizonyították, hogy az ajánlattételi felhívás átlátható és feltételek nélküli [...]. A Bizottságnak megküldött dokumentumok szerint a TASQ eladását nem kötötték például a munkahelyek, székhelyek megőrzéséhez vagy a tevékenység folytatásához." Ez alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy e privatizáció esetében nem állt fenn támogatás.

(12) Lásd például a T-228/99. és T-233/99. sz. WestLB kontra Bizottság ügyet, a T-366/00. sz. Scott SA ügyet, a C-328/99. és C-399/00. sz. Olaszország és SIM 2 Multimedia kontra Bizottság ügyet, a T-358/94. sz. Air France kontra Bizottság ügyet. A T-296/97. sz. Alitalia ügyben a Bíróság kijelenti, hogy "Szükséges hangsúlyozni, hogy a piacgazdasági magánbefektető cselekedeteit a nyereség lehetősége vezérli. Az intézkedést a munkahelyek megőrzése iránti igény, és következésképpen - mindenekelőtt - inkább a kérelmező életképességével, túlélésével kapcsolatos szempontok, mint a nyereség lehetősége vezérelte."

(13) Lásd a versenypolitikáról szóló XXIII. jelentést, 1993, 255. o.

(14) A Bizottság több határozatában a feltételek hiánya és különösen a pályázat feltételek nélküli jellege döntő érvnek számított, amely alapján a Bizottság azt a következtetést vonhatta le, hogy a privatizációs eljárásban nem létezett támogatás. Lásd például a Bizottság 2000. február 15-i határozatát, Dessauer Geräteindustrie, HL L 1., 2001.1.4., 10. o., a Bizottság 2000. december 13-i határozatát, SKET Walwerkstechnik, HL L 301., 2001.11.17., 37. o., a Bizottság 2002. január 30-i határozatát, Gothaer Fahrzeugtechnik, HL L 314., 2002.11.18., 62. o., amelyben a Bizottság kifejti, hogy: "Ahhoz, hogy az ügyletből kizárjanak bárminemű támogatási elemet, a BvS-nek a vállalat piaci értékének megfelelő árat kellett volna követelnie. Így a Bizottság azt ellenőrzi, ha az eladási eljárás megfelelt-e a piaci érték megállapításához. [...] az eladási ár a piaci ár, ha az eladásra nyílt és feltételek nélküli pályázati eljárásban kerül sor, az eszközöket pedig a pénzügyi szempontból legelőnyösebb ajánlatot tevőnek vagy az egyedüli ajánlattevőnek adják el."

(15) Lásd például, a Bizottság 1996. július 30-i 97/81/EK határozatát, amelyben a Bizottság kijelenti, hogy: "Amikor a lemondásra vonatkozó döntést meghozza, a piacgazdasági befektetőnek nem érdeke bizonyos foglalkoztatási szint fenntartása pontos gazdasági indoklás nélkül. Ha ezt a feltételt nem kötik ki, a lehetséges vevő nagyobb függetlenséggel rendelkezne a szóban forgó tevékenységben, a HTM értéke pedig növekedne, ami magasabb eladási árhoz vagy az AT általi finanszírozás csökkenéséhez vezetne."; a Bizottság 2000. április 11-i 2000/628/EK határozatát az Olaszország által a Centrale del Latte di Roma vállalatnak nyújtott támogatásról, amelyben a Bizottság pontosabban meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az állami vállalat privatizációjában nem létezik állami támogatás (lásd a 32. és a következő szempontokat, különösen a 36. szempontot): "A Bizottság úgy véli, hogy a vállalat piaci értékét az az ár képezi, amelyet egy magánbefektető ajánlott volna, ha nem kellett volna feltételeknek és különösen bizonyos számú munkahely megőrzésére és a nyersanyagellátás helyi termelőktől való biztosítására vonatkozó feltételeknek eleget tennie."

(16) Ehhez hasonló elemzést tartalmaz például a Bizottság 2001. június 20-i határozata, GSG, amely alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a szokatlan feltételek ellenére sem állt fenn támogatás, mivel megállapította, hogy ezek a feltételek nem vezethettek az eladási ár csökkenéséhez.

(17) A fenti számításokban a Bizottság azt feltételezte, hogy az integráltsági szintre vonatkozó feltétel figyelmen kívül hagyható. Így, amint azt a Ford joggal jelezte, illetve a Bizottság gyakorlatával összhangban, az említett követelmény megszegi a belső piaci normákat az áruk szabad áramlása tekintetében. Ezt figyelembe véve, a Ford vállalta, hogy a gyártás negyedik évében 60 %-os integráltsági szintet ér el, "ha ez megfelel az EU-jogszabályoknak". Mivel a Ford hangsúlyozta ezt a szempontot az AVAS-szal folytatott levelezésében, amelyhez a GM is hozzáférhetett, így feltételezhető, hogy a GM megértette, hogy ez a követelmény feltétel nélkül elfogadható, mivel semmiféle gyakorlati következménnyel nem jár az ajánlatára nézve. Ennek ellenére, ha az árnak egyidejűleg a kritérium megszegését is ellensúlyoznia kell, az árkülönbség még a fentiekben leírtnál is nagyobb lehet.

(18) Lásd például a C-119/05. sz. Olaszország kontra Lucchini ügyet.

(19) HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(20) 767/07 sz. állami támogatás - Jelentős beruházási projekt - Románia - Ford Craiova.

MELLÉKLET

A Bizottság C 46/07 (ex NN 59/07) sz. határozatának alkalmazására vonatkozó információk, amelyet Románia, az Automobile Craiova alkalmaz

A behajtandó, illetve már behajtott támogatás mértékére vonatkozó adatok

(1)

(°) Millió, nemzeti pénznemben.