A Kúria Bfv.704/2015/9. számú precedensképes határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 52. §, 258. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 22. §, 30. §] Bírók: Csere Katalin, Elek Balázs, Vaskuti András

KÚRIA

Bfv.I.704/2015/9.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év november hó 3. napján tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A becsületsértés vétsége és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által - védője útján - benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tiszaújvárosi Járásbíróság 8.B.226/2012/22. számú ítéletét és a Miskolci Törvényszék 2.Bf.323/2014/7. számú végzését hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Tiszaújvárosi Járásbíróság a 2013. november 13-án meghozott 8.B.226/2012/22. számú ítéletével - mely a Miskolci Törvényszék 2.Bf.323/2014/7. számú végzésével 2014. szeptember 16-án jogerőre emelkedett - a terheltet bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében [1978. évi IV. törvény 180. § (1) bekezdés a) pont] és folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétségében [1978. évi IV. törvény 179. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont], ezért halmazati büntetésül nyolcvan napi tétel, kettőezer-ötszáz forint napi tétel összegű, összesen kettőszázezer forint pénzbüntetésre ítélte, és rendelkezett a járulékos kérdésekről is.

A jogerős határozatban a bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

A sértett ... Város Önkormányzatának jegyzője 2005. év óta.

1) tényállási pont (B.1039/2011.számú vádirat)

A terhelt 2011. év szeptember hó 21. napján a facebook közösségi portálon a saját fiókjához tartozó nyilvános üzenőfalon "a ... klán" címmel asztali számítógépéről olyan bejegyzést írt, amely a sértett jegyzői munkáját bírálta. A vádlott a bejegyzést a következő mondatokkal zárta: "rasszizmus, diszkrimináció van, és nekünk lakosoknak ehhez még jó pofát is kell vágni. Kérem, hogy sújtsanak le már erre a rasszista képviselő-testületre, és jegyzőnőre!".

2) tényállási pont (B.933/2012.számú vádirat)

A terhelt 2012. év július hó 12. napján 22 óra 35 perckor a tulajdonában álló ... márkájú laptopról a facebook internetes közösségi oldalon a saját fiókjához tartozó üzenőfalon ismételten a sértett jegyzői munkakörének ellátásával kapcsolatos bejegyzést írt. A bejegyzésben a terhelt kijelentette, hogy "Ezeket én súlyos hibának tartom, számomra olyan mintha adócsalók lennének, és ennek részese a helyi jegyző is." Ezen túlmenően azt is állította a sértettről, hogy "a roma származású embereket megkülönböztetésben, hátrányos helyzetbe hozza". Emiatt a terhelt felszólította a jegyzőt, hogy "aki sorozatos jogtalanságok részese, az ne legyen a törvény betartója!".

3) tényállási pont (B.1442/2012.számú vádirat)

A terhelt 2012. év november hó 5. napján részt vett ... Város Önkormányzatának képviselő-testülete által tartott közmeghallgatáson. A közmeghallgatáson részt vett a sértett is mint az önkormányzat jegyzője, továbbá a képviselő-testület, valamint ... lakosok, összesen mintegy nyolcvan személy. A terhelt a közmeghallgatás keretében felszólalt és a jelenlévők előtt a sértettről kijelentette, hogy "a jegyző kétszer is feljelentette őt, és a rendőrségen hamis tanúvallomást tett".

A jogerős ügydöntő határozatok ellen a terhelt - védője útján - a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjaira alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be, melyben elsődlegesen azok megváltoztatását és törvényes új határozat hozatalát, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

Álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok nem tettek eleget a tényállás felderítésére vonatkozó kötelezettségüknek, illetve az ügydöntő határozatokban rögzített tényállás megalapozatlan. A kirendelt szakértők egyike sem tudta bizonyossággal megállapítani, hogy az 1. tényállási pontban írt, sérelmezett szöveget a terhelt számítógépén írták volna, illetve az kifejezetten terhelttől származna. Ebből következően e cselekmény kétséget kizáróan nem bizonyítható. A szakértői vizsgálatok mindemellett nem terjedtek ki arra, hogy a terhelt által használt számítógépet érte-e esetleg hacker-támadás.

A tényállás 2. és 3. pontjában a terhelt terhére rótt cselekménnyel összefüggésben a védő azt sérelmezte, hogy ezek tekintetében a terhelt nem kapott lehetőséget a valóság bizonyítására, míg a 2. tényállási pontban megállapított kijelentések nem tényállítások, hanem véleménynyilvánítások. Kifogásolta, hogy elmaradt annak tisztázása a bíróság részéről, hogy a tényállásban írt kijelentések konkrétan mire vonatkoznak, illetve a 3. tényállási pont kapcsán az sem, hogy a terhelt a sértett tanúvallomásait mely részében tartja hamisnak.

A terhelt a védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt azzal egészítette ki, hogy az internetes felületen tett blog, bejegyzés, komment tartalmáért a médiafelület tulajdonosa és nem a szerző a felelős, így az ügyészségnek nem vele szemben kellett volna vádat emelni. Sérelmezte továbbá, hogy vádlóként az ügyészség és nem a sértett járt el, megsértve ezáltal a Be. 52. §-ának (4) bekezdésében írtakat, illetve a megállapított tényállás olyan részleteket is tartalmazott, amely ténylegesen soha nem volt megtalálható a facebook-on.

Ezért azt kérte, hogy a Kúria az ellene emelt vádak alól mentse fel. Kifogásolta azt is, hogy az 1. és 2. tényállási pontokban nem került sor magánindítvány előterjesztésére, holott az új Btk. szerint ez kötelező lenne.

A Legfőbb Ügyészség BF.947/2015/1. számú írásbeli nyilatkozata szerint a felülvizsgálati indítvány a tényállást támadó részében a törvényben kizárt, egyebekben nem alapos. Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.

Az indítvány előterjesztője a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára írásban tett észrevételében kifejtette, hogy mivel az 1. és 2. tényállási pontokban részletezett cselekmények nem tekinthetőek tényállításoknak, így azok olyan értékítéleteknek minősülnek, amelyek - ha becsületsértő módon is -, de valójában kritikát fogalmaznak meg a közéleti szereplővel, az önkormányzati intézmény működésével szemben, ami - figyelemmel a 36/1994. (VI. 24.) AB határozatra - alapvető állampolgári jog. A 3. tényállási pontot illetően változatlanul sérelmezte azt, hogy nem került sor a valóság bizonyítására.

A terhelt írásbeli észrevételében megismételte korábbi érveit, melyet érdemben azzal egészített ki, hogy társadalomra veszélyességének hiánya kifejeződik a NAV által neki címzett és becsatolt köszönő levélben, továbbá a közmeghallgatás nem tekinthető a jegyző hivatalos eljárásának, azon csupán vendégként volt jelen.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt - mivel azt nem az ügyész nyújtotta be a terhelt terhére - a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el.

A Be. 423. § (1) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az a felülvizsgálati indítványban nem támadható. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tényállás alapját képező bizonyítékok, illetve a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenysége sem vitatható. A Kúria a jogerős határozatban megállapított tényálláshoz - még annak esetleges megalapozatlansága esetén is - kötve van. Ezért a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésére, a jogerős határozatban megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapítására, további bizonyításra nem kerülhet sor.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a telepített Jogkódexből!

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére