64/1995. (XI. 1.) AB határozat
a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtására kibocsátott 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 56/1995. (V. 17.) Korm. rendelet 2. §- a alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárásban meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtására kibocsátott 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 56/1995. (V. 17.) Korm. rendelet 2. §-ának - mely 1995. május 25. napjától kezdődően a 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 29. §-a helyébe lépett - első mondata alkotmányellenes, ezért azt e határozat kihirdetése napjával megsemmisíti; a második mondata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt viszont elutasítja.
Fentieknek megfelelően a 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 29. §-a az alábbiak szerint hatályos:
"Az árverésen a kárpótlásra jogosult nevében - meghatalmazás alapján - képviselője is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba vagy - ügyvéd meghatalmazása esetén - az ügyvédi meghatalmazásra irányadó szabályok szerinti, egyébként pedig teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni."
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
1. Az 56/1995. (V. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.2.) 2. §-ával a 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 29. §-aként beiktatott rendelkezés ekként szabályoz: "Az árverésen a kárpótlásra jogosult nevében - meghatalmazás alapján - ügyvéd vagy a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott hozzátartozója is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba vagy - ügyvéd meghatalmazása esetén - az ügyvédi meghatalmazásra irányadó szabályok szerinti, egyébként pedig teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni."
A 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.1.) eredeti 29. §-a pedig azt tartalmazza, hogy: "Az árverésen a kárpótlásra jogosult nevében - meghatalmazás alapján - képviselője is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni."
2. Az indítványozó az R.2. megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Így érvel:
"Az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdése értelmében kormányrendelet törvénnyel nem lehet ellentétes.
A Polgári Törvénykönyv 219. §-a alapján más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni, kivéve, ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. A képviseleti jogot az érdekelt a hatósághoz intézett nyilatkozattal (meghatalmazás) létesíti.
Az 1957. évi IV. törvény 18. §-a lehetővé teszi az államigazgatási eljárásban képviselő részvételét, a (2) bekezdés megengedi, hogy a képviseleti jogosultság igazolását jogszabály meghatározott formához kösse.
A kárpótlási árveréseken az eljárás joga a speciális rendelkezésektől eltekintve az Áe. Ezért megállapítható, hogy a megtámadott kormányrendelet ellentétes az Áe. szabályaival.
Ellentétes ugyanakkor a képviseleti jogosultságot szabályozó Ptk.-val is, ezért kérem, szíveskedjenek kérelmemnek helyt adni."
3. Az indítvány részben megalapozott.
Az 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 12. §-ának (5) bekezdése alapján az árverezést is lebonyolító kárrendezési hivatal - két sajátos eltéréstől eltekintve - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) szabályai szerint jár el.
Az Áe. 18. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha jogszabály nem írja elő "az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat." Az Áe. - a polgári perrendtartás vagy a büntetőeljárás szabályaitól eltérően - nem korlátozza a meghatalmazottak személyi körét. Az R.2. viszont az árverésen eljárni jogosult személyek körét az Áe. idézett rendelkezése ellenében szűkíti. Sérti tehát az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében foglalt tilalmat. Az alkotmánysértés megállapításának következménye pedig a megsemmisítés.
4. Az indítvány részben megalapozatlan.
A Ptk. 223. §-ának (1) bekezdése szerint a meghatalmazás alakszerűségéhez jogszabályi előírások szükségesek. Az Áe. 18. §-ának (2) bekezdése szerint pedig jogszabály a képviseleti jogosultság igazolását meghatározott formához kötheti. A Kormány rendelete jogszabály. Mind az R.1. és az R.2. alakiságot előíró rendelkezései tehát megfelelnek az alkotmányos követelményeknek. Az R.2. az R.1.-hez képest a meghatalmazások alakszerűségét kiegészíti, de nincs ellentétben azzal. Ezért az R.2. második mondatának megsemmisítésére nincs alkotmányos indok.
5. Az Alkotmánybíróság a jogbiztonság érdekére figyelemmel az R.2. első mondatát e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napjával kezdődő hatállyal semmisítette meg. Az R.2. hatálybalépése előtt az árverésre jogszerűen meghatalmazottak így változatlanul eljárhatnak ügyfelük képviseletében, ugyanakkor az R.2. hatálybalépése után fenntartott ügyvédi meghatalmazások alapján választott képviselők is zavartalanul eleget tehetnek megbízatásuknak.
6. Az Alkotmánybíróság határozata az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 40. és 41. §-ának rendelkezésein alapszik.
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró