EH 2008.1786 Ha a végrehajtást kérő a kölcsönszerződés felmondása közlését tanúsító közokirat birtokában kérte a végrehajtás elrendelését, a közokirat végrehajtási záradékkal való ellátásához nem követelhető meg a felmondás közokiratba foglalása, illetőleg ez utóbbi hiánya az elrendelt végrehajtás megszüntetése okaként a végrehajtás megszüntetése iránti perben hivatalból nem vehető figyelembe [1994. évi LIII. tv. 212. §; Ptk. 321. §; Pp. 195. §].
Az alperes a 2004. február 12. napján kötött "jelzálog kölcsönszerződés" alapján az I-II. rendű felpereseknek 87 500 000 forint kölcsönt folyósított. A szerződés biztosítékaként a III-V. rendű felperesek az alperes javára jelzálogjogot alapítottak a tulajdonukban lévő ingatlanokra, és készfizető kezességet is vállaltak a VI. rendű felperessel együtt. Emellett a VI. rendű felperes az általa felépítendő vásárcsarnokban kialakítandó üzlethelyiségek bérleti jogának értékesítéséből, valamint az azok bérbeadásából származó bevételeit az alperesre engedményezte.
A felperesek a 2004. február 13. napján kelt 195/2004. ügyszámú közjegyzői okiratban elismerték a fenti szerződések megkötését és az azokból fakadó kötelezettségeiket, vállalva annak teljesítését. E közjegyzői okirat 19. pontjában rögzítették, hogy a kölcsönszerződés felmondását a kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha "a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert az Adósok a küldeményt nem vették át vagy az átvételt megtagadták …". A szerződő felek a kölcsönszerződést és a biztosítására kötött szerződéseket a későbbiekben - ugyancsak közjegyzői okiratba foglaltan - 2005. február 28. napján és 2005. március 1. napján módosították. Az alperes - tekintettel a szerződő felek közötti elszámolási vitára - a 2006. március 14. és március 20. napján kelt levelében a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta. A 2006. április 6. napján kelt 320/2006. ügyszámú közjegyzői okiratban arról nyilatkozott, hogy - "jelen közjegyző előtt eredetiben felmutatott, a közjegyzői okirathoz másolatban csatolt" - tértivevények tartalma szerint a felmondólevél az I-II. rendű felperesektől 2006. április 4. napján "Nem kereste" jelzéssel érkezett vissza hozzá, a 2006. március 23. napján és március 30. napján sikertelenül megkísérelt kézbesítéseket követően.
A bíróság a 195/2004. és 320/2006. ügyszámú közjegyzői okiratokat az alperes kérelmére végrehajtási záradékkal látta el, melyek alapján az I. rendű felperessel szemben 0101-8. Vh. 9376/2006. számon, a II. rendű felperessel szemben 0101-8. Vh. 9378/2006. számon, a III. rendű felperessel szemben 0101-8. Vh. 9380/2006. számon, a IV. rendű felperessel szemben 0101-8. Vh. 9383/2006. számon, az V. rendű felperessel szemben 0101-8. Vh. 9385/2006. számon, a VI. rendű felperessel szemben 0101-8. Vh. 9373/2006. számon végrehajtási eljárás indult.
A felperesek keresetükben a fentiek szerint ellenük megindított végrehajtás megszüntetését kérték. Keresetüket a per tárgyalásán véglegesített nyilatkozatuk szerint arra alapították, hogy a VI. rendű felperes és az alperes között létrejött bérleti szerződés alapján a VI. rendű felperesnek járó bérleti díj és az alperes által megvásárolt bérleti jog ellenértéke beszámításával az alperes végrehajtandó követelése velük szemben megszűnt.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság a felperesekkel szemben elrendelt végrehajtást megszüntette és kötelezte az alperest, hogy az önálló bírósági végrehajtók 4 978 845 forintban, illetve 995 769 forintban megállapított díját fizesse meg a végrehajtók részére. Határozata indokolása szerint a végrehajtás elrendelésének alapjául szolgáló közokiratok végrehajtási záradékkal való ellátása feltételeit - a Vht. 212. § (2) bekezdésére utalással - hivatalból vizsgálva azt állapította meg, hogy az alperes mint végrehajtást kérő a kölcsönszerződés közokiratba foglalt felmondását nem igazolta, s ez a hiány a Pp. 366. §-a értelmében alapot ad a végrehajtás megszüntetésére.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - szerinte helyes indokai alapján - helybenhagyta. Nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy az alperes felmondását tartalmazó küldemény kézbesítése - a felek közötti szerződés alapján - szabályszerű volt-e, mert az elsőfokú bírósággal megegyező jogi álláspontja értelmében az alperesi felmondás, mint ami "nem közokirati formában készült, a záradékolás alapját nem képezhette".
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben - tartalma szerint - elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő, mivel az első- és a másodfokú bíróság egyaránt tévesen értelmezte a Vht. 21. § (2) bekezdését. A felülvizsgálati kérelem indokolásának lényege: a 320/2006. számú közjegyzői okirat megfelel a Vht. 21. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, ugyanis … "a felperesekkel szembeni felmondás tényét" közokirat tanúsítja.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban tartását kérték.
Az alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.
A Pp. 270. § (2) bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálata jogszabálysértésre hivatkozással kérhető.
A közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátásának törvényi feltételeit a Vht. 21. § (1)-(2) bekezdései tételesen szabályozzák. Ha a feltételek bármelyikét a közokirat nem tartalmazza, a végrehajtás nem rendelhető el. Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését - az adott esetben az alperes részéről a Ptk. 321. § (1) bekezdése szerint gyakorolt azonnali hatályú felmondás megtörténtét - közokirat tanúsítsa [Vht. 21. § (2) bekezdés].
A jelen ügy tárgyát képező jogvita nem azonosítható a jogerős ítéletben hivatkozott bírói gyakorlat alapját képező eseti döntésben (BH 2002/491.) foglaltakkal. Döntő jelentőséget kell ugyanis tulajdonítani annak a ténynek, hogy a felperesek sem a keresetlevelükben, sem a per folyamán módosított keresetükben nem vitatták annak jogszerűségét, illetőleg nem sérelmezték, hogy az alperes a végrehajtás elrendelése iránti kérelmében a kölcsönszerződés alapján szerinte még járó követelése egészének megfizetését, illetőleg végrehajtását igényelte. Ebből okszerűen következik: a felperesek maguk sem állították azt, hogy a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondása nem történt meg. A felpereseknek - adósi minőségükben - rendelkezésükre állt az a jogorvoslati lehetőség, hogy a végrehajtási nemperes eljárás keretében kérjék a végrehajtási záradék törlését [Vht. 211. § (2) bekezdés]. Ezt nem tették, ugyanakkor a kereseti kérelmük alapjaként előadottakból az a következtetés vonható le, hogy annak megállapítása áll érdekükben: van olyan összegű beszámítható ellenkövetelésük, amely alkalmas az alperes által végrehajtani kért követelés egészének kielégítésére, illetőleg arra, hogy a kötelezettségek kölcsönösen megszűnjenek [Ptk. 296. § (1)-(2) bekezdés]. A felek megállapodása hiányában a felperesek beszámítási igénye eredménnyel csak a jelen végrehajtás megszüntetése iránti perben érvényesíthető.
Az előzőekből okszerűen következik, hogy mindkét fokú bíróság tévedett, amikor úgy ítélte, hogy hivatalból kell vizsgálnia azt: jogszerű volt-e a perbeli közokiratok végrehajtási záradékkal való ellátása. Hivatalbóli eljárásuknak azért sem volt alapja, mert tévesen ítélték meg azt, hogy az adott esetben is meg kell kívánni az alperesi jogosult felmondása közokiratba foglalását. A Vht. 21. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a közokiratnak tartalmaznia kell a teljesítés határidejét. A felek közokiratba foglalták azt a szerződési kikötést, hogy a még le nem járt követelés is lejárttá tehető a szerződés megszüntetésével, ami a jogosult azonnali hatályú felmondási joga gyakorlásával következik be. A jogosult a felmondás jogát a másik félhez intézett nyilatkozatával gyakorolhatja [Ptk. 321. § (1) bekezdés]; a felmondás akkor hatályosul, ha azt a másik fél megkapja. A perbeli kölcsönszerződésben azt is szabályozták - ugyancsak közokiratba foglaltan (kölcsönszerződés 19. pont) -, hogy mi a következménye annak, ha a kötelezett felperesek nekik felróható okból nem veszik át a felmondást tartalmazó küldeményt. A felmondás hatályosulásának és ezen alapulóan a követelés lejárttá válásának igazolásához elégséges annak közokiratba foglalt tanúsítása, hogy az alperes szerződésszerűen közölte a felperesekkel a kölcsönszerződés felmondását. A 320/2006. ügyszámú közjegyzői okirat a Pp. 195. § (1) bekezdése értelmében teljesen bizonyítja, hogy a felmondólevelek kézbesítése, ennek folytán a felmondás hatályos közlése - a 195/2004. ügyszámú közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés 19. pontjában írtak szerint - megtörtént.
Megállapítható, hogy eltérő jogi álláspontjából következően az elsőfokú bíróság valójában érdemben nem bírálta el a felperesek módosított kereseti kérelmét, amit egyértelműen a Pp. 369. § d) pontjára alapítottak; e tárgyban a másodfokú bíróság sem hozhatott érdemi határozatot. A Legfelsőbb Bíróság emiatt - az alappal támadott első- és másodfokú ítéleteket hatályon kívül helyezte - a Pp. 275. § (4) bekezdésére alapítottan - és az elsőfokú bíróságot utasította új eljárásra és új határozat hozatalára.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak le kell folytatnia a felperesek által felajánlott bizonyítást, és ennek eredményeként érdemben kell megítélnie azt, hogy a felperesekkel szembeni végrehajtás - beszámítható ellenkövetelésükre alapítottan - megszüntethető-e.
(Legf. Bír. Pfv. I. 21.465/2007.)