A Kúria Pfv.21272/2012/7. számú precedensképes határozata jogdíj megfizetése (SZERZŐI jogdíj megfizetése) tárgyában. [1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 20. §, 22. §] Bírók: Baka András, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

A digitális tartalmak magáncélú másolására alkalmas, hanghordozóként használható memóriakártyák és audio, audiovizuális tartalom lejátszására alkalmas, hordozható multimédia eszközbe integrált tárolóegységek, mint üres kép- vagy hanghordozók után a gyártó, illetve a forgalmazó köteles szerzői díjat fizetni. 1999. LXXVI. Tv. 20. § 82), 1999. LXXVI. Tv. 22. §, 1999. LXXVI. Tv. 35. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Tatabányai Törvényszék G.40147/2007/79., Győri Ítélőtábla Gf.20007/2011/14., *Kúria Pfv.21272/2012/7.* (BH+ 2013.12.514), 3035/2014. (III. 3.) AB végzés, 3179/2018. (VI. 8.) AB határozat

***********

Pfv.IV.21.272/2012/7.szám

A Kúria a dr. Faludi Gábor ügyvéd és a dr. Kabai Eszter jogtanácsos által képviselt felperesnek a dr. Lakatos Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen szerzői jogdíj megfizetése iránt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság előtt 20.G.40.147/2007. számon megindított és a Győri Ítélőtábla Gf.I.20.007/2011/14. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 84. sorszám alatt, az alperes által 85. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelmek folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet a perköltség viselésére is kiterjedően részben hatályon kívül helyezi, az elsőfokú ítéletet megváltoztatja és az alperes által fizetendő marasztalási összeget 8.717.784 (nyolcmillió-hétszáztizenhétezer-hétszáznyolcvannégy) forintra és járulékaira felemeli.

Kötelezi továbbá az alperest arra is, hogy a 2007. április 16-át követően általa Magyarországra behozott hordozható multimédia eszközbe integrált tárolóegységek mennyiségéről, továbbá azok fajtájáról szolgáltasson adatot a felperesnek, 30 napon belül, a jogerős ítéletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséggel együtt.

Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.800.000 (egymillió-nyolcszázezer) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek bruttó 5.972.784 forintot és annak 2007. április 24. napjától járó törvényes mértékű kamatát, valamint összesen 830.685 forint első- és másodfokú perköltséget. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül 2007. április 16. napjától kezdődően szolgáltasson adatot a felperesnek az általa Magyarországra behozott üres memóriakártyák mennyiségéről és azok fajtájáról; ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint az alperes kép-, illetve hanghordozóként is használható memóriakártyákat és audio, audiovizuális tartalom lejátszására alkalmas hordozható multimédia eszközbe integrált tárolóegységeket gyárt, illetve hoz be Magyarország területére. A felperes, mint a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését végző egyesület felszólította az alperest, hogy az általa gyártott, illetve Magyarországra behozott üres hang- és képhordozók (memóriakártyák és integrált tárolókapacitással rendelkező készülékek) vonatkozásában szolgáltasson adatokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 22. §-ában foglaltaknak megfelelően. Az alperes 2007. április 16-ai keltű adatszolgáltatása alapján a felperes bruttó 8.717.784 forint jogdíj megfizetésére hívta fel az alperest. Az alperes a fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését a jogsértéssel elért gazdagodás megtérítése címén 8.717.784 forint szerzői jogdíj és annak 2007. április 14. napjától járó törvényes mértékű kamata megfizetésére, valamint adat szolgáltatására az általa 2002. január 1-jét követően gyártott vagy Magyarországra behozott magánmásolási jogdíjfizetési kötelezettség alá tartozó üres hang- és képhordozók (memóriakártyák és integrált tárolókapacitással rendelkező mobiltelefonok) mennyiségéről, valamint a hordozók és a készülékek fajtájáról. Kereseti álláspontja szerint az alperes által gyártott, illetve az országba behozott, hanghordozóként használható memóriakártyák és audio, audiovizuális tartalom lejátszására alkalmas, hordozható multimédia eszközbe integrált tárolóegységek alkalmasak a digitális tartalmak magáncélú másolására, így azok az Szjt. 20. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alatt állnak, amelyek tekintetében az alperes az Szjt. 22. § (1) bekezdése alapján adatszolgáltatásra köteles. Miután az alperes a jogdíjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, az Szjt. 94. § (1) bekezdés e) pontja alapján a meg nem fizetett összegű jogdíjjal azonos összegű gazdagodás megfizetése, valamint az Szjt. 22. § (2) bekezdése alapján az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a fizetendő jogdíj összegével megegyező költségátalány megfizetésére köteles.

Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Védekezése szerint a peres felek között nem áll fenn jogviszony. Az Szjt. 20. és 22. §-ainak az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK Irányelvével (ún. INFOSOC Irányelv, a továbbiakban: Irányelv) való együttes értelmezése alapján a felperes követelése csak akkor foghatna helyt, ha bizonyítást nyerne az alperes által gyártott mobiltelefonok és memóriakártyák használata során a jogosultak oldalán a minimálist meghaladó hátrányt okozó, jogszerű magáncélú másolás megvalósulása, valamint az, hogy a magáncélú másolással érintett művekkel kapcsolatban a jogosultak nem részesültek más díjazásban. Önmagában a magáncélú másolás lehetősége ugyanis a szerzői jogdíjigényt nem alapozhatja meg. A magáncélú másolás nem tartozik a felperes által megjelölt eszközök tipikus felhasználási módjai közé. A mobiltelefonok ún. DRM rendszerrel vannak ellátva, ezáltal a legális letöltéssel a jogosultak megfelelő díjazásban részesülnek, a DRM védelemmel ellátott tartalmak esetében pedig a magáncélú másolás lehetetlen. A felperes 2002-2007. évi jogdíjközleményei a mobiltelefonok és memóriakártyák vonatkozásában tisztességtelen általános szerződési feltételt tartalmaznak és a követelt jogdíjak tekintetében a szolgáltatás - ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága is megállapítható. A felperes túlzott és indokolatlan jogdíj érvényesítése az európai közösséget létrehozó szerződés (EK-Szerződés) 82. Cikkébe ütközik, mert a felperes erőfölényével visszaélve, más tagállamokhoz képest túlzott és indokolatlan jogdíjat állapított meg.

A jogerős ítélet megállapította, hogy miután a per tárgyát képező mobiltelefonok és memóriakártyák alkalmasak az Szjt. 35. § (1) bekezdés szerinti magáncélú másolat készítésére, azok az Szjt. 20. és 22. §-ainak hatálya alá tartoznak. A jogerős ítélet az Európai Bíróságnak az előzetes döntéshozatali eljárás keretében hozott C-467/08. számú, un. Padawan ügyben hozott döntésének 2. és 3. pontjai alapján, amelyek a perbeli időszakból a 2004. május 1-jét követően figyelembe vehető Irányelv 5. cikk (2) bekezdés b) pontját értelmezték, valamint a döntés indokolásának 54., 55. és 56. bekezdéseiben foglaltak alapján arra a következtetésre jutott, hogy a konkrét másolás tényét, annak mértékét a felperesnek nem kell bizonyítania. A jogdíjfizetési kötelezettséget megalapozza az, hogy a berendezés, készülék a magáncélú másolás elkészítésére, tárolására alkalmas, amelyhez a másolási funkció kizárólagossága nem szükséges. Az pedig a per adatai alapján megállapítható, hogy a másolási funkció a per tárgyát képező készülékek egyik jellemzője. Az alperes álláspontjával szemben a felperes díjközleménye a DRM technológia alkalmazása miatt sem ütközik az Irányelvbe. Az Szjt. 35. § (1) bekezdésének körébe ugyanis nem csak a már megszerzett saját tartalomról készített további másolatok (format shifting és place shifting) tartoznak. Az pedig nem bizonyított és a köztudomásnak sem felel meg, hogy valamennyi szerzői joggal védett tartalom DRM technológiával lenne ellátva és így az Irányelv 6. cikke szerinti műszaki intézkedések maradéktalanul megvalósultak volna.