A Fővárosi Törvényszék K.31665/2011/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi II. törvény (Harm. tv.) 33. §] Bíró: Klauz Mónika

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.31665/2011/2.*, Kúria Kfv.37524/2011/6. (BH+ 2012.11.491)

***********

Fővárosi Bíróság

21.K.31.665/2011/2.

a magyar köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság

A Rajkai és Takács Ügyvédi Iroda (cím ügyintéző: dr. Rajkai Balázs ügyvéd) által képviselt felperes (tartózkodási helye: cím.) a dr. Konyhás Szilvia igazgató által képviselt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (cím hiv. szám: 106-1-22792/7/2010-L.) alperes ellen idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000.- (húszezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Illetékosztálya külön felhívására fizessen meg az államnak 20.000.- (húszezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A bíróság a peres eljárás során a következő tényállást állapította meg:

Az ... állampolgárságú felperes 2010. április 16-án az elsőfokú közigazgatási hatóságnál a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságánál nyújtotta be nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmét, melyhez csatolta születési anyakönyvi kivonatának, házassági anyakönyvi kivonatának másolatát, a büntetlen előéletet igazoló okiratokat, lakásbérleti szerződést, cégének társasági szerződését, hatályos cégmásolatát, egyszerűsített 2009. évre szóló mérleget, aláírási címpéldányt, taggyűlési jegyzőkönyvet, a cégben végzett tevékenységről szóló nyilatkozatot, APEH igazolást a cég köztartozásairól, pénzintézeti igazolást a bankszámla-egyenlegről a cégre és saját magára vonatkozóan, valamint az útlevél hiteles fordítással ellátott teljes másolatát.

A hatóság a kérelem átvételekor 2010. május 14-i határidővel hiánypótlásra hívta fel a felperest, melyben szerepelt, hogy 30 napon belül nyújtson be önéletrajzot, igazolást a biztosítotti jogviszony fennálltáról, tulajdoni lap másolatát, e-betétlapot, rendszeres jövedelem esetén munkáltatói kereseti igazolást három hónapra visszamenőleg, 2009. évre vonatkozó APEH jövedelemigazolást, nyilatkozatot az egy háztartásban élőkről és jövedelmükről, munkaszerződést.

A felperes kérelmére az elsőfokú hatóság a hiánypótlási határidőt 30 nappal meghosszabbította, majd ezt követően 2010. augusztus 31-én meghozta a 106-1-22792/7/2010-L számú határozatot, melyben az ... állampolgár nemzeti letelepedési engedély valamint első lakóhely létesítése iránti kérelmét a hatóság elutasította. A hatóság határozata indoklásában hivatkozott a Harmtv. 35. § (1) bekezdés a) pontjára, a 35. § (2) bekezdésére, a Harmtv. végrehajtására kiadott Rendelet 103. § (3) bekezdésére, a 25/2007. (V. 31.) IRM rendeletre. Utalt arra, hogy a külföldi esetében megállapítható, hogy a kérelmező 2004. október 28-án kapott tartózkodási engedélyt Magyarországon a 2004. évi XXIX. törvény 145. § (1) bekezdése alapján, melyet azóta folyamatosan meghosszabbít. Rámutatott arra, hogy a külföldi jelenleg 2012. február 1. napjáig érvényes keresőtevékenység folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a folyamatos három éves jogszerű magyarországi tartózkodásának fennálltát a letelepedési kérelemhez benyújtott útlevélmásolat alapján vizsgálta, megállapította, hogy külföldi a kérelem benyújtását megelőző három évben folyamatosan rendelkezett tartózkodási engedéllyel, illetve ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással, a külföldi tartózkodásainak időtartama pedig a kérelem benyújtását megelőző három évben nem haladja meg a jogszabályban meghatározott időtartamot. Így megállapította, hogy a külföldi a Harmtv. 35. § (1) bekezdés a) pontjában megfogalmazott törvényi követelményeknek megfelel. A külföldi lakhatását illetően a hatóság megállapította, hogy a külföldi és családja ingyenesen használhatja és lakóhelyéül bejelentheti a cím. szám alatti ingatlant, így a külföldi magyarországi lakhatását a Harmtv. 33. § (1) bekezdés a) pontja, a Vhr. 29. § (3) bekezdése, a Vhr. 91. § (1) és 95. § (5) bekezdése alapján igazoltnak tekintette. A külföldi magyarországi megélhetésével kapcsolatosan kifejtette, hogy azt nem fogadja el biztosítottnak, hivatkozva a Harmtv. 33. § (1) bekezdés a) pontjára, a Vhr. 29. § (5) bekezdésére, a Vhr. 95. § (1) és (2) bekezdésére. A hatóság határozatában kifejtette, hogy a Harmtv. 33. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételt igazoltnak fogadja el a külföldi esetében, és hogy a külföldi a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit nem sérti, és hogy nem áll az SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt.

A felperes fellebbezése folytán eljárt BÁH a 106-L-20852/7/2010. számú 2011. január 31-én kelt határozatában az ... állampolgár nemzeti letelepedési engedély iránti kérelme ügyében a fellebbezést elutasította, és az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Az alperesi hatóság határozata indoklásában hivatkozott arra, hogy a külföldi megfelel a Harmtv. 35. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározottaknak, így az elsőfokú hatóság ezen jogszerű és a kérelmező által sem vitatott részdöntését helybenhagyta. Ugyancsak helybenhagyta a lakhatást biztosítottnak elfogadó elsőfokú részdöntést, mint ahogyan azon megállapítást is, hogy a külföldi a kiutasítás és beutazási és tartózkodási tilalom, illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő ... figyelmeztető jelzés hatálya alatt nem áll, és hogy nemzetbiztonsági érdeket a letelepedés nem sért.

A másodfokú szerv a külföldi megélhetésével kapcsolatban kifejtette, a Vhr. 29. § (5) bekezdése, a Vhr. 95. § (1) bekezdés a)-f) pontjára, a Vhr. 95. § (2) bekezdése, a Vhr. 95. § (4) bekezdése, valamint a Harmtv. 33. § (1) bekezdés a) pontjára történt hivatkozással, hogy a külföldi megélhetése továbbra sem fogadható el biztosítottnak az általa becsatolt dokumentumok alapján, ezért az elsőfokú hatóság ezen részdöntését helybenhagyta. A másodfokú szerv határozata indoklásában rámutatott arra, hogy a külföldi kérelmében a magyarországi megélhetése forrásaként keresőtevékenységéből származó jövedelmét, valamint pénzintézetnél elhelyezett megtakarítását jelölte meg. Hivatkozott arra, hogy a külföldi úgy nyilatkozott 2010. április 27-én, hogy háztartásában egyedül él, sem hozzátartozója, sem rokona nincs Magyarországon, önéletrajzában úgy nyilatkozott, hogy felesége és gyermekei több alkalommal jártak Magyarországon, és hosszútávú terveik között szerepel, hogy letelepedését követően családja is Magyarországon telepedjen le. Utalta arra, hogy a külföldi csatolta a .... céges iratait, melyekből megállapítható, hogy 1998. február 2-án alapították a céget a cím száma alatti székhellyel, és melynek a külföldi a megalapítás óta a tagja, és önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője. A cég másik tagja és ügyvezetője a külföldi felesége .... A külföldi által becsatolt 2010. január 5-i taggyűlési jegyzőkönyv szerint a külföldi mint a gazdasági társaság ügyvezetője 2010. januárjától bruttó 180.000 forint összegű jövedelemre tesz szert, a jövedelem 2009. november-december hónapokban bruttó 165.000 forint volt, mely nettó 103.700.- forintnak felel meg, a bruttó 180.000 forint pedig 110.538.- forint nettó havi jövedelmet jelent. A külföldi által becsatolt 2009. évre vonatkozó APEH jövedelemigazolás 1.920.000 forint (azaz havi nettó 1.110.015.- forint) jövedelmet igazolt.