6/2010. (ÜK. 6.) LÜ utasítás

a Legfőbb Ügyészség egyes gazdálkodási szabályairól

A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 19. §-ának (6) bekezdése alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 20. §-a (3) bekezdésének a) pontja végrehajtására a következő utasítást adom ki:

Az utasítás hatálya

1. §

(1)[1] Az utasítás a gazdálkodás, a kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalványozás gyakorlatának módját, eljárási rendjét állapítja meg.

(2) Az utasítás hatálya kiterjed

a)[2] a Legfőbb Ügyészségre, mint fejezetet irányító költségvetési szervre,

b) a Legfőbb Ügyészség területileg, feladatellátásában elkülönült, a gazdálkodás keretéül szolgáló részelőirányzatokkal rendelkező nem jogi személyiségű alárendelt egységeire (a továbbiakban: részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egységek), amelyek a következők:

ba) a Legfőbb Ügyészség Gazdasági Hivatala,

bb) a fellebbviteli főügyészségek,

bc) a főügyészségek,

bd) az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI).

A Legfőbb Ügyészség, valamint a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egységek gazdálkodása

2. §

(1) A Legfőbb Ügyészség bevételi és kiadási előirányzatainak tervezése, a költségvetési irányelvek szerinti összeállítása, az egyes jogcímek közötti felosztási javaslat előkészítése a Gazdasági Főigazgatóság feladata, amely e körben elkészíti

a) a költségvetési irányelvekkel, valamint követelményekkel összhangban a Legfőbb Ügyészség kiemelt előirányzatainak költségvetési javaslatát,

b)[3] a költségvetési törvény alapján az elemi költségvetést.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott költségvetések összeállításában a gazdasági főigazgató irányításával közreműködnek és javaslatot tesznek a Legfőbb Ügyészség főosztályai, önálló osztályai, valamint a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egységek.

(3)[4] Az elemi költségvetés magában foglalja

a) a költségvetési kiadások és bevételek előirányzatait tételenként és szakfeladatrend szerint,

b)[5]

c) a személyi juttatások kidolgozását, az engedélyezett létszámkeret alapján, valamint

d) a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat megalapozó szöveges indokolást.

(4)[6] Az elemi költségvetéshez mellékelni kell a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egységek részére kiemelt előirányzatonként - a szervezeti egységek vezetőivel összeállított - a gazdálkodás keretéül szolgáló költségvetési előirányzatokat.

3. §

(1)[7] A 2. § (3) bekezdésében meghatározott költségvetést, továbbá a (4) bekezdésében foglalt kiemelt előirányzatokat, valamint a költségvetésben jóváhagyott előirányzatnak a fejezetet irányító szerv engedélyezési jogkörébe tartozó évközi megváltoztatását - módosítást, illetve átcsoportosítást - a gazdasági főigazgatónak a főtitkár útján tett előterjesztése alapján a legfőbb ügyész hagyja jóvá.

(2)[8] A költségvetésben jóváhagyott előirányzatnak a költségvetési szerv előirányzat-változtatási jogkörébe tartozó

a) a működési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportokon belül a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításokat,

b) felújítási feladat más előirányzat terhére történő megvalósítását,

c) a jóváhagyott előző évi előirányzat-maradvány felhasználását

az utasításban meghatározott átruházott hatáskörben - a legfőbb ügyész, a főtitkár és a Magyar Államkincstár egyidejű tájékoztatása mellett - a gazdasági főigazgató hagyja jóvá.[9]

(3) A Legfőbb Ügyészség költségvetését érintő, a Magyar Államkincstárhoz bejelentett előirányzat-módosításokról -hatáskörönkénti bontásban - az analitikus nyilvántartás vezetését a Költségvetési Fejezeti Osztály végzi.

(4) A Legfőbb Ügyészség gazdálkodási jogkörébe tartoznak:

a) a Legfőbb Ügyészség működését közvetlenül szolgáló előirányzatok, valamint

b)[10] a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egységek tevékenységéhez kapcsolódó, központilag kezelt előirányzatok, így különösen a személyi juttatások és azok járulékai, a dologi kiadások, a beruházási és a felújítási előirányzatok.

(5) A részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egység gazdálkodási jogkörébe tartozik a gazdálkodás keretéül jóváhagyott költségvetési előirányzat felhasználása.

A kötelezettségvállalás

4. §

(1) Kötelezettségvállalás minden olyan intézkedés, amely az ügyészség feladatainak ellátásához szükséges előfeltételek biztosítása érdekében, a jóváhagyott éves támogatási, bevételi előirányzat terhére vagy javára fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár. Kötelezettségvállalási dokumentumnak minősülnek különösen a következők:

a) kinevezési okirat, megbízási szerződés,

b) szerződés, megállapodás, visszaigazolt megrendelés,

c) szakértő igénybevételéről való rendelkezés,

d) ideiglenes külföldi utazási engedély,

e) belföldi kiküldetés elrendelése,

f)[11] az előzetes kötelezettségvállalás dokumentuma: a közbeszerzésekről szóló törvény szerint a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás, a pályázati kiírás, amennyiben azok nem kerülnek visszavonásra.

(2)[12] A Legfőbb Ügyészség, valamint a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egységek nevében kötelezettséget vállalni - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag a 9. § szerinti pénzügyi ellenjegyzést követően, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően írásban lehet.

(3)[13] Gazdasági eseményenként bruttó 200 000 forintot el nem érő kifizetésekhez, a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadásokhoz, továbbá, ha a kötelezettség jogosultsági feltételeit, annak összegét vagy az összeg megállapításának módját, a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, illetve jogerős bírósági, hatósági döntés teljes körűen meghatározza, írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges. Ezeket a kötelezettségvállalásokat a benyújtott számla, kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum alapján kell nyilvántartásba venni.

5. §

(1)[14] A 3. § (4) bekezdésében meghatározott előirányzatok körére kötelezettségvállalásra jogosult:

a) a legfőbb ügyész,

b) az utasításban meghatározott átruházott hatáskörben:

ba)[15] a legfőbb ügyész helyettes, a főtitkár,

bb) a főosztályvezető ügyész, önálló osztályvezető ügyész, főosztályvezető, önálló osztályvezető (a továbbiakban együtt: főosztályvezető), illetve akadályoztatása esetén a szervezeti egység ügyrendjében általa erre felhatalmazott ügyészségi alkalmazott,

bc) a gazdasági főigazgató,

bd) a Magyar Ügyészképző Központ igazgatója,

be) a beszerzési igazgató, illetve akadályoztatása esetén a gazdasági főigazgató,

bf) a műszaki igazgató, illetve akadályoztatása esetén a gazdasági főigazgató,

bg) a Gazdasági Főigazgatóság Gazdasági Hivatalának osztályvezetője, illetve akadályoztatása esetén a gazdasági főigazgató, valamint

c)[16] a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a főtitkár által írásban felhatalmazott ügyészségi alkalmazott.

(2) A legfőbb ügyész kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) minden olyan kötelezettségvállalás, amelyre jogszabály vagy legfőbb ügyészi utasítás a legfőbb ügyész hatáskörét állapítja meg,

b) a személyi juttatásból képződő előirányzat maradvány felhasználásának engedélyezése,

c) a külföldi delegációk belföldi programjának és költségvetésének jóváhagyása, az ajándéktárgyak beszerzése és az ajándékozás engedélyezése,

d) a személyes reprezentációra jogosult ügyészségi alkalmazottak körének és a személyes reprezentáció mértékének meghatározása, a hivatali protokollhoz kapcsolódó szolgáltatások engedélyezése,

e) a személyi használatú és egyéb célú, az ügyészi szerv tulajdonába kerülő közúti gépjárműtípusánakmeghatározása,

f) az ügyészi szervezet tevékenységét meghatározó, kiemelkedő személyekről szobor, festmény készítésének engedélyezése,

g)[17] az épületek rekonstrukciója, bővítése, felújítása nettó 100 millió forint értékhatár felett, továbbá

h) minden olyan kötelezettségvállalás, amelyet a legfőbb ügyész a saját hatáskörébe von.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt hatáskört a legfőbb ügyész akadályoztatása esetén a büntetőjogi szakágat irányító legfőbb ügyész helyettes látja el.

(4) A legfőbb ügyész helyettes és a főtitkár kötelezettségvállalási hatásköre kiterjed:[18]

a) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint a hatáskörébe tartozó pénzügyi kihatású feladatokra,

b) minden olyan személyi juttatás terhére vállalható kötelezettségre, melyre legfőbb ügyészi utasítás a kinevezési, munkáltatói jogkör gyakorlója hatáskörét állapítja meg,

c) a személyes reprezentációra biztosított pénzügyi keret felhasználására,

d) a belföldi kiküldetés elrendelésére,

e) a fordítás megrendelésére,

f) a szakértő igénybevételéről való rendelkezésre.

(5) A főosztályvezető kötelezettségvállalási jogköre kiterjed:

a) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint a főosztály, önálló osztály hatáskörébe tartozó, illetve a főosztály, önálló osztály közvetlen működését szolgáló - legfőbb ügyészi utasításban meghatározott - pénzügyi kihatású feladatokra,

b) a személyi juttatás terhére vállalható minden olyan kötelezettségre, amelyre legfőbb ügyészi utasítás a kinevezési, munkáltatói jogkör gyakorlója hatáskörét állapítja meg,

c) a személyes reprezentációra biztosított pénzügyi keret felhasználására,

d) a belföldi kiküldetés elrendelésére,

e) a fordítás megrendelésére,

f) a szakértő igénybevételéről való rendelkezésre.

g)[19] a jóváhagyott képzési tervben szereplő - a főosztály, önálló osztály feladatkörét érintő - külső képzésekre, tanfolyamokra.

(6)[20] Az (5) bekezdés a) és e)-g) pontja szerinti kötelezettségvállalási jogkört a főosztályvezető átruházhatja az általa írásban felhatalmazott ügyészségi alkalmazottra.

(7)[21] A gazdasági főigazgató hatáskörébe tartozik:

a) az (5) bekezdésben foglaltakon túl kötelezettségvállalás

aa) az épületek rekonstrukciójára, bővítésére, felújítására nettó 15 millió és nettó 100 millió forint között,

ab) a folyamatos működéshez szükséges tárgyi eszköz beszerzésére, valamint korlátozás nélkül az üzemeltetési, fenntartási feladatok ellátására,

b) az 5. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben a szerződés aláírása kivételével a közbeszerzési eljárás lebonyolítása.

(8)[22]

(9)[23] A Magyar Ügyészképző Központ igazgatója a jóváhagyott képzési terv végrehajtása során - a Magyar Ügyészképző Központról szóló legfőbb ügyészi utasításban meghatározott feladatkörében - kötelezettségvállalási és szakmai teljesítésigazolási joggal rendelkezik.

(10)[24] A beszerzési igazgató kötelezettségvállalási jogköre kiterjed a jóváhagyott éves beruházási, felújítási terv végrehajtása során az épületek rekonstrukciójára, bővítésére, felújítására, karbantartására, továbbá a fejezet által végzett informatikai beszerzésre, az informatikai rendszerekhez kapcsolódó szolgáltatások vásárlására nettó 15 millió forintig.

(10a)[25] A műszaki igazgató kötelezettségvállalási jogköre kiterjed a Gazdasági Főigazgatóság ügyrendjében meghatározottak szerint a Gépjárműüzemeltetési Csoport pénzügyi kihatású feladataira.

(11)[26] A Gazdasági Főigazgatóság Gazdasági Hivatala osztályvezetője kötelezettségvállalási jogköre kiterjed a Legfőbb Ügyészség gazdasági hivatala mint részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egység költségvetési előirányzata terhére a Gazdasági Főigazgatóság ügyrendjében meghatározottak szerint hatáskörébe tartozó pénzügyi kihatású feladatokra.

6. §

(1) A 3. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott központilag kezelt személyi juttatás és járulékai terhére - átruházott hatáskörben - kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkezik a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egység vezetője, minden olyan esetben, amelyben legfőbb ügyészi utasítás a kinevezési, munkáltatói jogkör gyakorlója hatáskörét állapítja meg.

(2)[27] A 3. § (5) bekezdésében meghatározott előirányzatra kiterjedően - jogszabályok alapján - kötelezettségvállalásra jogosult a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egység vezetője, illetve

a) akadályoztatása esetén a szervezeti egység ügyrendjében általa erre felhatalmazott ügyészségi alkalmazott,

b)[28] az általa írásban felhatalmazott ügyészségi alkalmazott.

7. §

(1) A kötelezettségvállalás során az utasításban meghatározott értékhatárhoz kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik. A kötelezettségvállalás összességében nem haladhatja meg az éves költségvetésben a kezelő szervezeti egység részére jóváhagyott előirányzatot.

(2) A kötelezettségvállalás során kötendő szerződésnek, megrendelésnek tartalmaznia kell:

a)[29] a jogszabályi előírásokkal összhangban a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét, amelyet a tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje nem haladhatja meg a tárgyév december 31. napját, felhalmozási kiadások esetén a tárgyévet követő év december 31. napját,

b) a kifizetendő összeget, vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés módját és feltételeit,

c)[30] a kifizetés határidejét, több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén évenkénti ütemezésben,

d) részteljesítés esetén a fizetési ütemtervet,

e)[31] a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását.

(3) A kötelezettségvállaló felel a közbeszerzési törvényben, a kapcsolódó jogszabályokban, a legfőbb ügyészi utasításban foglaltak betartásáért, a kötelezettségvállalás tartalmáért, összegéért.

(4)[32]

(5)[33] A kötelezettségvállalás egy eredeti példányát nyilvántartásba vételre meg kell küldeni a a Gazdasági Főigazgatóság Pénzügyi Igazgatóságának Költségvetési Fejezeti Osztálya részére, illetve a részelőirányzattal rendelkező szervezeti egység pénzügyi osztálya (csoportja) részére.

8. §

(1) A gazdasági főigazgató integrált rendszer keretében gondoskodik a kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell évenkénti bontásban, szervezeti egységenként, a kötelezettségvállalások kiadási jogcímek szerinti felsorolását, az előirányzat összegét, a szabad keretet, a pénzügyileg teljesített, illetőleg még nem teljesített kötelezettségvállalások állományát.

(2) A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását havonta egyeztetni kell a főkönyvi nyilvántartással.

A pénzügyi ellenjegyzés[34]

9. §[35]

(1)[36] A gazdasági főigazgató vagy az általa írásban kijelölt ügyészségi alkalmazott pénzügyi ellenjegyzése nélkül kötelezettségvállalásra nem kerülhet sor. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalásnak a megjelölésével az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.

(2) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy

a) a szükséges szabad, azaz a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzatra rendelkezésre áll-e a fedezet,

b) a várható kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e,

c) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

(3) A pénzügyi ellenjegyző a (2) bekezdés szerinti feladat ellátásához szükség esetén - a gazdasági főigazgató külön engedélyével - szakértőt vehet igénybe.

(4) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a (2) bekezdésben előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalás kezdeményezőjét, valamint a gazdasági főigazgatót.

(5) A pénzügyi ellenjegyzésre felhatalmazott ügyészségi alkalmazottnak a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.

A teljesítésigazolás[37]

10. §[38]

(1) A teljesítés igazolására jogosult személyeket - az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan - a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki. Ha a kötelezettségvállaló az adott kötelezettségvállaláshoz nem jelöl ki teljesítés igazolására jogosult személyt, akkor a teljesítés igazolása a kötelezettségvállaló feladata.

(2) A teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik. A teljesítés igazolása során meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a kötelezettségvállalás dokumentumában foglaltak szerint megtörtént-e, igazolni kell a kiadások teljesítésének a jogosságát és összegszerűségét. A kötelezettségvállalás teljesítést az igazolás dátumának a teljesítésre történő utalás megjelölésével kell az arra jogosult személynek aláírásával igazolnia.

Az érvényesítés

11. §

(1) A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, a kötelezettségvállalás dokumentuma szerinti fizetési feltételeknek való megfelelést és azt, hogy a megelőző ügymenetben a hatályos jogszabályokat, belső utasításokat megtartották-e.

(2)[39] Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.

(3)[40] A pénzforgalmat érintő bevételek, kiadások érvényesítésére a gazdasági főigazgató által írásban kijelölt ügyészségi alkalmazott jogosult.

(4) Az érvényesítésre jogosult személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.

12. §[41]

Az utalványozás

13. §

(1)[42] Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása, az érvényesítés után kerülhet sor.

(2) Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatás nyújtásából - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján - befolyó bevételeket, valamint a pénzügyi szolgáltatások kiadásait és bevételeit.

(3)[43] Az 5. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás esetén utalványozásra jogosult:

a) a legfőbb ügyész,

b) az utasításban átruházott hatáskörben:

ba)[44] a legfőbb ügyész helyettes, a főtitkár,

bb) a gazdasági főigazgató,

bc) a pénzügyi igazgató,

bd) a beszerzési igazgató,

be) a műszaki igazgató,

bf) a Gazdasági Főigazgatóság Pénzügyi Igazgatósága Költségvetési Fejezeti Osztályának vezetője,

bg) a Gazdasági Főigazgatóság Gazdasági Hivatalának osztályvezetője, valamint

c)[45] a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a főtitkár által írásban felhatalmazott ügyészségi alkalmazott.

(4)[46] A 6. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén utalványozásra jogosult a (3) bekezdés a), ba)-bc), bf) és c) pontjában meghatározott személy.

(5) A 6. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén utalványozásra jogosult a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egység vezetője, illetve

a) akadályoztatása esetén a szervezeti egység ügyrendjében általa erre felhatalmazott ügyészségi alkalmazott,

b)[47] az általa írásban felhatalmazott ügyészségi alkalmazott.

Összeférhetetlenségi és nyilvántartási szabályok

14. §[48]

(1) A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző - ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan - azonos személy nem lehet.

(2) Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, a teljesítés igazolására, valamint az utalványozásra jogosult személlyel.

(3) Kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási, érvényesítési, pénzügyi ellenjegyzési, utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el.

(4)[49] A kötelezettségvállalásra, a teljesítés igazolására, az utalványozásra utasítás alapján jogosult, illetve felhatalmazott ügyészségi alkalmazottakról a Gazdasági Főigazgatóság által rendelkezésre bocsátott aláírás minta nyomtatványt kell kitölteni kettő példányban, melynek egy példányát a főosztály, illetve a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egység őrzi meg, egy példányát a a Gazdasági Főigazgatóság Pénzügyi Igazgatóságának Költségvetési Fejezeti Osztálya részére kell megküldeni.

(5)[50] A gazdasági főigazgató által a pénzügyi ellenjegyzésre, az érvényesítésre írásban kijelölt ügyészségi alkalmazottakról a a Gazdasági Főigazgatóság Pénzügyi Igazgatóságának Költségvetési Fejezeti Osztálya nyilvántartást vezet.

Záró rendelkezések

15. §

(1) Ez az utasítás 2010. július 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az ügyészi szervek, valamint az Országos Kriminológiai Intézet egyes gazdálkodási szabályairól szóló 3/2000. (ÜK. 4.) LÜ utasítás.

(2) Az utasítás előírásait a hatálybalépés napján vagy azt követően vállalt kötelezettségekre kell alkalmazni.

(3) A főosztályok, önálló osztályok ügyrendjét, valamint a részelőirányzatokkal rendelkező szervezeti egységek ügyrendjét és belső szabályzatait az utasítás hatálybalépését követő 90 napon belül felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.

16. §[51] A Legfőbb Ügyészség egyes gazdálkodási szabályairól szóló 6/2010. (ÜK. 6.) LÜ utasítás módosításáról szóló 23/2019. (XII. 23.) LÜ utasítással (a továbbiakban: Módut.) megállapított 5. § (7) bekezdés b) pontját és 7. § (2) bekezdés a) pontját a Módut. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Dr. Kovács Tamás s. k.,

legfőbb ügyész