A Gazdasági Versenyhivatal 100/2002/72 számú határozata erőfölény tárgyában. Eljárás alá vont: Magyar Távközlési Rt.

Vj-100/2002/72

Vj-100/2002/72

Nyilvános változat [1]

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Távközlési Rt. (Budapest) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont visszaélt gazdasági erőfölényével azáltal, hogy 2002. február-július időszakban összekapcsolási szolgáltatásainak és saját kiskereskedelmi távbeszélő szolgáltatás-csomagjainak árait egymáshoz képest oly módon állapította meg, hogy az azok között levő árrés mértéke akadályozta más távközlési szolgáltatások piacralépését.

A Versenytanács eljárás alá vontra 70. 000. 000, azaz hetvenmillió Ft. bírságot szab ki, melyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a Gazdasági Versenyhivatalnál a 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlára befizetni.

E határozattal szemben a kézhezvételétől számított 30 napon belül az eljárás alá vont a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet.

Indoklás

I.

A tényállás Az eljárás tárgya

1. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azért indított versenyfelügyeleti eljárást a Tpvt. 21. § szerint tiltott gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt, mert feltételezni lehetett, hogy a Magyar Távközlési Rt. (továbbiakban: Matáv) a távbeszélő szolgáltatás nyújtásához szükséges nagykereskedelmi összekapcsolási szolgáltatásainak áraihoz képest saját kiskereskedelmi távbeszélő szolgáltatás-csomagjaiban olyan árakat határozott meg, amelyek a versenytársak számára olyan szűk kiskereskedelmi árrést eredményeznek, amely a hatékony versenytárs szolgáltató számára sem fedezi a kiskereskedelmi szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó pótlólagos költségeket, ezáltal veszteségessé teszi a szolgáltatás nyújtását és vélhetően azok piacról való kiszorításához vezet. A GVH által vizsgált időszak kezdetét a távközlési liberalizáció, 2002. februárja jelentette.

A Matáv Rt. tevékenysége

2. A Matáv Magyarországon fő tevékenységét a távközlési szolgáltatások, ezen belül elsősorban a helyi, belföldi távolsági, vezetékes-mobil irányú és nemzetközi vezetékes távbeszélő szolgáltatások nyújtása képezi. A Matáv koncessziós szolgáltatási területe 36 primer körzetre terjedt ki, ezekben helyi távbeszélő-szolgáltatást nyújt a vállalat. Szolgáltatási területe Magyarország területének mintegy 70 %-át és a lakosság 72 %-át fedi le. Ezen túl a Matáv leányvállalatain keresztül számos más távközlési szolgáltatást (pl. mobil rádiótelefon-szolgáltatás, Internet szolgáltatások), valamint kábeltelevízió szolgáltatást nyújt. Nettó árbevétele 2002-ben 301,538 milliárd Ft, mérleg szerinti eredménye 7,235 milliárd forint volt.

A vizsgált piaci magatartásra vonatkozó szabályozás

3. 2001. december 23-án lépett hatályba a liberalizált távközlési piac működését biztosítani hivatott 2001. évi XL. törvény a hírközlésről (Hkt.). A törvény preambuluma szerint azt "a hírközlési piac fejlődése, védelme, a verseny biztosítása, továbbá a hírközlési hálózatok hatékony együttműködésének biztosítása céljából" alkotta az Országgyűlés. A Hkt. 70. § (2) bekezdése szerint a hírközlési hatóság tevékenységének célja "a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése a hírközlési ágazatban, a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete útján".

4. A távbeszélő szolgáltatások piacára való belépést a hozzáférés tekintetében a helyi hurok átengedésének a jelentős piaci erővel (JPE) bíró szolgáltatókra vonatkozó kötelezettsége, míg a belföldi távolsági és nemzetközi hívások tekintetében a szolgáltató-választás biztosításának kötelezettsége kívánja elősegíteni, illetőleg e körbe tartozik részben az összekapcsolási kötelezettség is. Az árszabályozás általánosságban megszűnt mind a kiskereskedelmi, mind az összekapcsolási szolgáltatások vonatkozásában. A kiskereskedelmi tarifák esetében a távbeszélő szolgáltatási piacon JPE szolgáltatóra vonatkozóan maradt fenn az ársapkás árszabályozás, az összekapcsolási szolgáltatásokra - amelyeket referencia ajánlatban kell meghirdetnie a távbeszélő és bérelt-vonali szolgáltatási piacon JPE szolgáltatónak - pedig a törvény előírja a költségalapúság kötelezettségét. A költségalapúság megvalósulását a HDB ellenőrzi jóváhagyási joga útján.

5. A távközlési szolgáltatókat a törvény szerint együttműködési kötelezettség terheli. Ennek keretében a szolgáltatók gazdaságilag és műszakilag indokolt ajánlat esetén kötelesek egymással összekapcsolási, a JPE szolgáltatók pedig az őket megkeresőkkel hálózati hozzáférési szerződést is kötni.

6. A Hkt. 40. §-a értelmében a jelentős piaci erővel rendelkező távbeszélő, illetve bérelt-vonali szolgáltatást végző, illetőleg ezen szolgáltatások nyújtásához szükséges távközlő hálózattal rendelkező szolgáltató az azonosítását követő harminc napon belül referencia összekapcsolási ajánlatot ( RIO [2] ) köteles összeállítani, és a HDB részére jóváhagyás céljából benyújtani. A referencia összekapcsolási ajánlatnak tartalmaznia kell többek között az összekapcsolás földrajzilag meghatározott pontjait, az összekapcsolás lehetséges műszaki megoldásait, az összekapcsoláshoz alkalmazható átviteli utakat, a megajánlott összekapcsolási szolgáltatásokat, a szolgáltató-választás feltételeit, a költségalapúságnak megfelelően kiszámított árakat és alkalmazási feltételeiket, valamint a helyátengedés feltételeit. A HDB a RIO-ban foglaltakat a Hkt-ban meghatározott szempontok alapján, az ott szabályozott eljárásban hagyja jóvá.

7. A referencia összekapcsolási ajánlatban foglalt díjakra vonatkozó költséglapúság 2003. január 1-ig a teljesen felosztott költségek ( FDC [3] ) módszerével is megvalósulhatott, azt követően azonban a hosszú távú előremutató különbözeti költségek ( LRIC [4] ) módszere alapján kell a számítást elvégezni. A költségszámítás részletes szabályait a hálózati szolgáltatások költségszámítására vonatkozó szabályokról szóló 1/2002. (I.11.) MeHVM rendelet tartalmazza. A rendelet szerint a távbeszélő, a bérelt vonali és az összekapcsolási piacon JPE szolgáltató köteles költségszámítási modellt kialakítani az összekapcsolási és a RIO szerint nyújtott egyéb szolgáltatások tekintetében, és azt a HBD-hoz jóváhagyás céljából benyújtani.

8. A hosszú távú előremutató különbözeti költségek számításán alapuló módszertan nem ismeri el teljes egészében a költségalapban a vállalkozás előző évben elszámolt valamennyi költségét; a meglévő infrastruktúra működtetése mellett felmerült tényleges költségeket és ráfordításokat a működés hosszú távon feltételezett hatékonysági és kapacitásbeli tényezőinek módosítása, különböző berendezés-optimalizálási feltételezések és a folyóáras költségelszámolás elve figyelembevételével át kell értékelni. A tőkeköltség és a közös (általános) költségek egységköltségben való érvényesítésének lehetőségét a tőkeköltségszorzó és a felár (egyenlő arányú mark-up) felszámítása teremti meg. A Matáv - a Hkt-ben foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében - még a LRIC-alapú költségszámításra vonatkozó részletes előírásokat tartalmazó jogszabály [5] megjelenése előtt benyújtotta új költségszámítását a HDB-hez, mely azt 2003. május 19-én kelt határozatával, 2003. január 1-i visszamenőleges hatállyal jóváhagyta.