BH 1988.3.85 A tartozásátvállaláshoz a jogosult felperes hozzájárulásának hiányában a keresetlevélnek a tartozásátvállaló székhelye szerint illetékes bírósághoz való téves áttétele [Pp. 2. § (1) bek., 30. § (1) bek., 61-62. §, 121. § (1) bek., 129., 370. §, Ptk. 332. §]

Az elsőfokú - megyei bíróság a keresetlevelet végzéssel a Pp. 129. §-a alapján áttenni rendelte a Fővárosi Bíróságra, mert az alperesi szolgáltató szakcsoport 1986. szeptember 3-án megszűnt, és a szakcsoport ezen időpontot megelőzően keletkezeti tartozásait az alperes mezőgazdasági termelőszövetkezet és a budapesti székhelyű szolgáltató kisszövetkezet közötti megállapodás értelmében ez utóbbi gazdálkodó szervezet átvállalta. A jogutódlás következtében pedig a felperes a perbeli - az alperesi szakcsoport 1986. januárjában keletkezett tartozása miatti - követelését csak a jogutóddal szemben érvényesítheti a Pp. 30. §-ának (1) bekezdése értelmében illetékes Fővárosi Bíróság előtt.

A végzés ellen a felperes fellebbezett, kérte annak hatályon kívül helyezését, és a megyei bíróságnak a per tárgyalására való utasítását. Álláspontja szerint követelése az alperessel szemben keletkezett az alperesi szakcsoport vásárlása következtében.

A fellebbezés alapos.

A Pp. 2. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíróság a polgári ügyek körében felmerült vitát csak erre irányuló kérelem esetén bírálja el. A 121. § (1) bekezdése értelmében a pert keresetlevéllel kell megindítani, s a keresetlevélben meg kell jelölni többek között a felek perbeli állását. Ezekből a szabályokból okszerűen következik, hogy a pert indító felperes jelöli meg, ki ellen kívánja a pert megindítani, a felek perbeli állása nincs a bíróság belátására bízva.

A 3/1984. (I. 17.) MT sz. rendelettel módosított 26/1981. (IX. 5.) MT sz. r. 1. § (1) bekezdése értelmében a szövetkezet keretében működő, meghatározott önkormányzati és gazdasági önállósággal rendelkező, önálló elszámolású szakcsoport nem jogi személy. A 12. § (1) bekezdése szerint a szakcsoport elnöke a szövetkezet nevében jogosult a szakcsoport képviseletére. Mindezek alapján a szakcsoportjával kötött ügyletből eredő jogvitában a felperes helyesen jelölte meg alperesként azt a mezőgazdasági termelőszövetkezetet, amelynek keretében a szakcsoport működött.

A Pp. 370. §-a szerint azonban, ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint valamelyik fél helyébe a per folyamán jogutód lép, a jogutód válik féllé, illetőleg a per a jogutód ellen folyik tovább. A gazdálkodó szervezetek egymás közötti olyan pereiben tehát, amelyekben a Pp. XXV. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni, a Pp. 61-62, §-ai [a 62. § (3) bekezdése kivételével] nem irányadóak, hiszen a per az abban résztvevők hozzájárulása nélkül a jogutód részvételével folyik tovább. Ennek megállapítása céljából külön eljárásra vagy külön határozat hozatalára nincs szükség.

Bizonyos esetekben - és ilyen a fellebbezett ügy is - a perbeli jogutódlás bekövetkezését az anyagi jog szabályai döntik el. Az elsőfokú bíróság ennek vizsgálatát elmulasztotta, ezért a jogutódlásra alapított áttételt elrendelő határozata téves.