A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.767/2015/5. számú határozata közalkalmazotti jogviszony tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 251. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 39. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 27. §, 29. §, 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 3. §, 21. §, 25. §, 26. §, 33. §, 61. §] Bíró: Konkoly Marianna

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

8.M.767/2015/5.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Spránitz Gergely (1134 Budapest, Szabolcs u. 26-28. IV/522.) ügyvéd által képviselt ..... (......) felperesnek - a dr. Viszlói László ügyvéd (1067 Budapest, Csengery u. 58. I/1.) által képviselt ..... (.....) alperessel szemben közalkalmazotti jogviszony érvénytelensége jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 578.700,- (ötszázhetvennyolcezer-hétszáz) Ft felmentési időre járó távolléti díjat, 385.800,- (háromszáznyolcvanötezer-nyolcszáz) Ft végkielégítést, valamint 61.246,- (hatvanegyezer-kettőszáznegyvenhat) Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg 15 (tizenöt) napon belül az államnak 3.200,- (háromezer-kettőszáz) Ft állam által előlegezett költséget.

A felmerült 57.900,- (ötvenhétezer-kilencszáz) Ft eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, melyet 3 (három) példányban jelen bíróságnál, de a Budapest Környéki Törvényszékhez címezve kell előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ban, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni; ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik; csak az ítélet indokolása ellen irányul; vagy ha a másodfokú bíróság megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés, tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

INDOKOLÁS

A bíróság a tárgyalás anyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 2007. október 29. napjától a ..... állt közalkalmazotti jogviszonyban, családgondozó munkakörben

2013 januárjában az alperes pályázatot írt ki nevelőszülői hálózatvezető munkakör betöltésére, amelyet felperes megpályázott. A 2013. február 22. napján történt felvételi elbeszélgetésen a felek szóban megállapodtak arról, hogy az alperes áthelyezéssel veszi át a felperest. Az erről szóló megállapodást a felek, valamint az átadó munkáltató, a ..... 2013. március 06. napján írták alá.

Az alperes 2013. március 07-ei keltezésű, ..... ügyiratszám alatti okiratában felmentéssel megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát. Annak indokolásában rögzítette, hogy a jogviszonyt az Mt. 27. §-a és 29. §-a alapján azonnali hatállyal felszámolja. Mivel a semmisségi ok a felperes érdekkörében merült fel (nem rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel), nem jogosult a felmentés esetén járó juttatásokra. Rögzítette egyben, hogy a semmisségi ok orvoslására nem volt lehetőség, és az áthelyezést megelőző állapotot sem lehetett helyreállítani.

A felperes távolléti díjának összege a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésének időpontjában havi 192.900,- Ft volt.

A felperes az eljárás során módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a kinevezése érvénytelenségére tekintettel elsődlegesen három havi felmentési időre járó 578.700,- Ft, és kéthavi végkielégítésnek megfelelő 385.800,- Ft, másodlagosan 964.500,- Ft biztatási kár megfizetésére, valamint a perköltség viselésére. Hivatkozott arra, hogy valóban nem rendelkezett a kinevezéshez szükséges végzettséggel, az érvénytelenség oka azonban az alperes érdekkörében merült fel, ezért annak jogkövetkezményei viselésére az alperes köteles. A biztatási kár iránti másodlagos kereseti kérelme kapcsán arra hivatkozott, hogy az alperesi intézményvezető mindvégig tisztában volt azzal, hogy a végzettsége nem megfelelő, erről azonban a felperest nem tájékoztatta, amennyiben tisztában lett volna ezzel, nyilvánvalóan nem szüntette volna meg az előző munkáltatónál fennállt jogviszonyát.

Előadta, hogy alperes rendelkezésére állt a pályázati anyaga, valamint diplomája, ráadásul a felvételi elbeszélgetés során többször rákérdezett arra, hogy végzettsége megfelel-e a betölteni kívánt munkakörre irányadó feltételeknek. Magatartása mindössze abban merült ki, hogy jelentkezett egy álláshirdetésre, amelyben foglalt pályázati feltételeknek úgy gondolta, hogy megfelel, tekintettel arra, hogy 2007. óta szociális igazgatási területen dolgozott. Álláspontja szerint alperes kötelezettsége lett volna leellenőrizni még a jogviszony létrejöttét megelőzően, hogy végzettsége megfelelő-e, tekintettel arra is, hogy besorolása és illetményének megállapítása is a végzettsége alapján történik, annak ellenőrzése nélkül azt alperes nem tudta volna elvégezni.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy a semmisségi ok felperes érdekkörében merült fel, mert elvárható lett volna, hogy kellő körültekintéssel járjon el a pályázat benyújtása során, a biztatási kár kapcsán pedig előadta, hogy annak csak abban az esetben lenne helye, ha a jogviszony létre sem jött volna.

Felperesi állítással szemben a felvételi beszélgetésen nem merült fel, hogy a végzettsége megfelel-e az adott munkakör ellátásához. Jogszabályváltozás miatt már nem volt elegendő a pályázatban kiírt munkakör betöltéséhez a szociológusi végzettség, és ezzel valamennyi, az áthelyezési megállapodást aláíró fél tévedésben volt. Amennyiben az áthelyezésről szóló megállapodás semmis, úgy az átadó munkáltatónál korábban létesített jogviszony továbbra is fennáll, ha az átadó munkáltató mégis megszünteti a jogviszonyt és az nem a felmentés szabályainak megfelelően történik, a felperesnek korábbi munkáltatójával szemben kellett volna igényét érvényesítenie.

A kereset alapos.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 20/A. § (1) bekezdése szerint közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázatot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör gyakorlója írja ki. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik.