A Fővárosi Törvényszék K.34981/2008/23. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 32. §, 35. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 15. §, 166. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 92. §, 93. §, 97. §] Bíró: Kopinja Mária

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.34981/2008/23.*, Kúria Kfv.35162/2010/9. (AVI 2014.7.64, BH+ 2011.4.183)

***********

Fővárosi Bíróság

Közigazgatási Kollégium

1027. Budapest, Csalogány u. 47-49.

11.K. 34.981/2008/23.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság ... ügyvezető )cím.) által képviselt felperes (cím.) dr. Váltó Veronika jogtanácsos által képviselt APEH Hatósági Főosztály Közép-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály (cím.) alperes ellen adóügyben hozott - 1941395484 - közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 669.100.- (hatszázhatvankilencezer-egyszáz) forint kereseti illeték összegét az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes szervének külön felhívására a Magyar Állam javára fizessen meg.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperes részére 200.000.- (kettőszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az alperes elsőfokú adóhatósága a .... számú megbízólevél alapján ellenőrzést folytatott felperesnél általános forgalmi adókötelezettségének teljesítésére vonatkozóan 2005. november 9-november 31-ig terjedő időszakra. Az ellenőrzés jegyzőkönyvvel zárult, amelynek alapján kiadásra került az elsőfokú adóhatósági határozat, majd a felperes fellebbezése folytán megsemmisítésre került és új eljárás lefolytatására lett kötelezve az elsőfokú adóhatóság.

Az új eljárás következtében hozott határozat 11.151.000.-Ft adókülönbözetet állapított meg általános forgalmi adóban, amely összegből 10.407.000.-Ft jogosulatlan visszaigénylésnek, 744.000.-ft pedig megfizetendő adóhiánynak minősült. A jogosulatlan visszaigénylés és adóhiány után 5.575.000.-Ft adóbírság, valamint 56.000.-Ft késedelmi pótlék is kiszabásra került. A jegyzőkönyvben és az elsőfokú adóhatósági határozatban rögzitésre került, hogy felperes adóbevallásában levonható adóként szerepeltette az I.kft által kibocsátott számlát, amelyben az ... hrsz.-ú ingatlan megvásárlása kapcsán 41.600.000.-Ft vételár után felszámított 10.400.000.-Ft általános forgalmi adó összege szerepelt. Felperes az ellenértéket az általa kiállított 52 db, darabonként 1.000.000.-Ft cimértékű váltó kiállításával fizette meg az eladónak. A lejárat napja 2006. december 27-e volt.

A tényállásban rögzitésre került, hogy az adásvételi szerződés időpontjában az ingatlan tulajdonosaként a II.kft volt bejegyezve. A tulajdoni lapon rögzitve volt a I.Bt javára a tulajdonjog fenntartással történő eladásának ténye, valamint széljegyként az I.kft bejegyzési kérelme tulajdonjog fenntartással történő eladása tárgyában. Ezen tényeket az adásvételi szerződés is tartalmazza, továbbá rögzitette, hogy kizárólagos tulajdonát képezi az I.Kft-nek az ingatlan és azon korlátozás nélküli rendelkezési joga áll fenn. Nem került tisztázásra, hogy a tulajdoni lapon szereplő I.Bt is szerezhetett-e egyáltalán tulajdoni jogot az ingatlanon. A felperes úgy vásárolta meg az ingatlant, hogy a tényleges tulajdoni viszonyokat, a korlátozás nélküli rendelkezési jogokat nem ellenőrizte le.

Hangsúlyozottan hivatkozott arra az alperesi adóhatóság, hogy a felperes és az eladó I.kft között 2005. december 28-án kötött ingatlan adásvételi szerződés nem tért ki azon tényre, hogy a széljegyen szereplő hivatkozott bejegyzéseken kívül még széljeggyel meg sem jelent további átruházások is történtek, nevezetesen, hogy az I.kft az ingatlant III.Kft-től szerezte meg 2005. december 12-én. Tulajdonjogát a III.Kft.-től származtatja, ennek ellenére ezen tényről az eladó nem tesz említést. Ezen tény is a szerződés színleltségét bizonyítja az alperes szerint. Az ellenőrzés azt is feltárta, hogy a I.Bt a 2004. december 17-i adásvétel után egy nappal visszalépett és vevőkijelölési jogával élve a III.Kft-t javasolta vevőnek.

A következő számlázási láncolatot tárta fel az alperes: II.kft (2005. 04.07.) III.kft (2005. XII. 23) I.kft és a felperes )2005. 12.28.) Az első vevő 25.000.000.-Ft-ot, a második vevő 50.000.000.-Ft-ot, és a felperes 52.000.000.-Ft vételárat fizetett az ingatlanért. Rögzitette, hogy személy1 a I.Bt beltagja felszólította a III.kft-t arra, hogy a II.kft-től történő ingatlan vásárlást igazoló dokumentumokat juttassák el az illetékes földhivatalba. Ez 2006. 01. 30-án történt meg. Vélelmezhető, hogy a rendezetlen tulajdon viszonyokról az eladó I.kft is tudhatott, hiszen vezetője személy2 a III.kft ügyvezetője volt.

A II.kft 2005. december 20-án adta hozzájárulását ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a III.kft tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön, mivel a vételár megfizetésre került. Ehhez képest a III.kft már 2005. december 12-én kizárólagos tulajdonosként értékesítette az ingatlant az I.Kft-nek, mely társaság a tényleges tulajdonviszonyokat nem tisztázta, illetőleg oly módon értékesítette tovább az ingatlant 2005. december 28-án, hogy elmulasztotta vevőivel közölni, hogy méga széljegyen sem szereplő III.Kft-től származtatja saját tulajdonosi jogállását.

A láncolatot jól jellemzi az alperes elsőfokú adóhatósága szerint az a körülmény, hogy mind a négy társaság 2006. január 30-án nyújtotta be a törlés és tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét a ....sz. ingatlanra. A III.kft élén személy2et személy3 váltotta, akit az ellenőrzés nem tudott fellelni, a III.kft működésére utaló körülményeket sem tapasztalt. 2005. évre benyújtott áfa bevallásában sem beszerzési, sem értékesítési általános forgalmi adót nem vallott, holott az ingatlan értékesités ebben az időpontban történt. Az APEH Somogy Megyei Igazgatósága cégeljárása következtében a társaságot 2006. XI. 25-i hatállyal törölte a cégjegyzékből. Ezek alapján megállapította az elsőfokú adóhatóság, hogy a III.kft személy2 kilépése után fantomizálódott, gazdasági tevékenységet nem folytatott, és a 2005. év második felében számlázott értékesitéseinek valóságalapja erősen megkérdőjelezhető.

Rögzítésre került továbbá, hogy felperes az ingatlan ellenértékét a számlakibocsátó részére saját váltóval fizette meg. A másik két adásvételi szerződésben készpénzes, illetve átutalásos fizetési módokat határoztak meg, azonban pénzmozgások egyik esetben sem történtek, hanem a III.kft és az I.kft is saját váltókkal rendezte fizetési kötelezettségét. A váltók azonban bemutatásra nem kerültek, a váltók összegei megfizetésre sohasem kerültek.

Megállapította az alperesi adóhatóság, hogy a III.kft és a II.kft kompenzációs jegyzőkönyvet készített és a mellékelt számlák értelmében a II.kft több mint 2000 tonna búzát vásárolt a III.kft-től 2005. július és 2005. szeptember hónapban a vevő. Ezen fizetési kötelezettségével kompenzálták a III.kft tartozását az edelényi ingatlan vonatkozásában, ugyanakkor a III.kft nullás adóbevallást nyújtott be. Rögzítette, hogy melyik társaság mikor kezdett gazdasági tevékenységbe 2005. év folyamán, és hogy a bevételszerző tevékenységük elenyésző volt az ingatlanszerzéshez képest 2005. és 2006.években, sőt 2006. év végéig mindkét társaság veszteségesen működött, ezért saját váltó kiállításának egyik cég esetében sem volt reális gazdasági alapja, és reális esélye annak, hogy közvetlenül az ingatlan ügyletek előtt alakult társaságok fedezettel bírnak a váltó bemutatásakor.