A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37629/2010/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi II. törvény (Harm. tv.) 13. §, 19. §, 27. §, 28. §, 34. §] Bírók: Fekete Ildikó, Kozma György, Patyi András

Kfv.IV.37.629/2010/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Farkas Lilla ügyvéd által képviselt felperesnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal /1117 Budapest, Budafoki út 60./ alperes ellen idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2010. március 2. napján kelt 27.K.31.028/2009/6. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 7. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 27.K.31.028/2009/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 20.000 /húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes kínai állampolgár, családegyesítési célból 2005. november 7-én érkezett a Magyar Köztársaság területére, 2006. március 31. napjáig érvényes vízummal.

2006. augusztus 25. napján családegyesítési célú tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be az elsőfokú idegenrendészeti hatóságnál.

Az elsőfokú hatóság a 2006. október 26. napján kelt 106-1-7644/06-T-V. számú határozatával a felperes családegyesítési célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelme ügyében a felperes tartózkodását - a kérelemben foglaltaktól eltérően - tanulmányi célból, 2007. szeptember 30. napjáig engedélyezte.

Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság utalt arra, hogy a felperes tartózkodási célú családegyesítést jelölt meg, tekintettel arra azonban, hogy csatolta diákigazolványát és nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy Budapesten, a Corvinus Egyetemen tanul, egyéb célú tartózkodási engedélyét tanulmányi céllal hosszabbította meg.

Kifejtette azt is, hogy az iratokhoz csatolt igazolások alapján megállapítható volt, hogy a felperes megélhetést biztosító anyagi eszközökkel, bejelentett magyarországi szálláshellyel, tovább-, vagy visszautazáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság a 106-1-70644/6/2006. számú, 2006. november 20. napján kelt határozatával a 106-1-70644/2006-T-V. számú határozatát a Ket. 123. §-a alapján - kérelemre - kiegészítette.

A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a 2006. december 29. napján kelt 106-T-958/2007. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresete alapján a Fővárosi Bíróság a 2008. március 28. napján kelt 21.K.31.002/2007/7. számú ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte.

Az ítéletben rámutatott arra, hogy a Ket. 34. § /5/ bekezdése alapján a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.

Hangsúlyozta a bíróság, hogy a felperes által a közigazgatási eljárásban becsatolt kérelem-nyomtatványból egyértelműen megállapítható, hogy az - elnevezésénél fogva is - családegyesítési célból került benyújtásra; tehát az alperesnek a kérelem tárgyában kellett volna határozatot hoznia, illetve amennyiben a kérelemben foglaltak teljesítését aggályosnak tekintette, úgy fel kellett volna hívnia a felperest nyilatkozattételre, hogy kérelmét tanulmányi célúnak minősíthetik-e, illetve erre vonatkozóan eljárhat-e a hatóság.

A megismételt eljárásban az alperes 2008. szeptember 10. napján hozta meg a 106-T-6580/2008. számú határozatát, melyben az elsőfokú idegenrendészeti hatóság 106-1-70644/6/2008-T. számú határozatát helybenhagyta.

A határozat indokolásában kifejtette, hogy a megismételt eljárás során a családegyesítési cél fennállását az időközben hatályba lépett, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény /a továbbiakban: Harm. tv./ alapján kell megítélni.

Hivatkozott arra, hogy az alperes hiánypótlási felhívást intézett a felperes jogi képviselője felé, a tényállás további tisztázása céljából.

A felperes hiánypótlásában a Harm. tv. különböző rendelkezéseit jelölte meg, mint a felperes tartózkodási jogcímét - az általa véltek szerint - megalapozó rendelkezéseket.

A határozat indokolásában kifejtette az alperes, hogy - tekintettel arra, hogy a felperes családegyesítés céljából kérte tartózkodása engedélyezését és beutazását követően nagykorúvá vált - a Harm. tv. 19. § /1/ bekezdése alapján a családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt nem kaphat.

A felperes esetében a családi együttélés biztosítása céljából történő tartózkodás engedélyezésére kizárólag a Harm. tv. 19. § /4/ bekezdés b/ pontja kínál lehetőséget.

Tekintettel arra, hogy a felperes a hiánypótlási felhívás ellenére nem igazolta, hogy egészségi állapota miatt képtelen önmagáról gondoskodni, az alperes megállapította, hogy a felperes családi együttélés biztosítása céljából történő tartózkodása engedélyezésének feltételei nem állnak fenn.

Az alperes - határozatának indokolásában - a Harm. tv. 28. § /1/ bekezdésének alkalmazhatóságával kapcsolatban azt fejtette ki, hogy tekintettel arra, hogy a felperes a Harm. tv. 21. §-ában foglalt tanulmányi célú tartózkodás feltételeinek megfelel, a tartózkodási engedélyezése "egyéb" célból nem indokolt.

A Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyező ítéletével kapcsolatban az alperes - határozatának indokolásában - kitért arra, hogy jelen esetben az a tény, hogy a felperes az általa a bíróságon támadott határozat alapján kiadott tartózkodási engedélyét időközben tanulmányi célból hosszabbította meg, kellő mértékben pótolja a kérelem tanulmányi célból történő engedélyezéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot.

Mivel az időközben bekövetkezett jogszabályváltozás miatt az alperes új eljárásában a Harm. tv. rendelkezéseit köteles alkalmazni, és e törvény alapján a felperesnek családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedély nem adható, a tanulmányi célból való tartózkodás feltételeinek azonban a felperes megfelelt, ezért az elsőfokú hatóság döntését az alperes ezen oknál fogva helybenhagyta, és a felperes fellebbezését elutasította.

A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte.

Arra hivatkozott, hogy az alperes a Fővárosi Bíróság ítéletét figyelmen kívül hagyva hozta meg határozatát.

Álláspontja szerint a megismételt eljárást - az ítéletben foglaltak szerint - a felperes kérelme alapján, a kérelemben megjelölt tartózkodási jogcímet figyelembe véve kellett volna lefolytatni.

Kifejtette, hogy a Harm. tv. 110. §-ában található joghézag okán - miszerint csupán az alperes előtt folyamatban lévő, azaz a bírósági felülvizsgálattal érintett ügyeket magában nem foglaló eljárásokban lehet ideiglenes letelepedési kérelemnek tekinteni a kérelmező kérelmét - az alperes diszkrecionális jogkörében oldható meg az ügy, azaz hajtható végre a Fővárosi Bíróság ítélete.