A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10208/2007/4. számú határozata kinevezés módosítása tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 5. §, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 43. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Tallián Blanka, Tálné dr. Molnár Erika

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.790/2005/9., Fővárosi Törvényszék Mf.631266/2006/5., *Kúria Mfv.10208/2007/4.* (BH 2008.9.250)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.I.10.208/2007/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Polgár István ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen kinevezés módosítás hatályon kívül helyezése, és kártérítés iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 17.M.790/2005. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 55.Mf.631.266/2006/5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán

- tárgyaláson kívül - meghozta a következő

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 55.Mf.631.266/2006/5. számú ítéletét - a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 17.M.790/2005/9. számú ítéletére kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A felek felülvizsgálati eljárási költségét egyenként 38.000 /harmincnyolcezer/ forintban állapítja meg.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felperes keresetében a 2003. szeptember 5-én kelt alperesi kinevezés módosítás hatályon kívül helyezését, és a jogellenesen megállapított illetménye miatt illetménykülönbözet, valamint kártérítésként elmaradt mozgó bér (eredmény arányos jutalom) megfizetését kérte.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 17.M.790/2005/9. számú ítéletével a sérelmezett kinevezés módosítást hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest 427.200 forint és kamatai megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felek között korábban folyt munkaügyi perben a bíróság 17.M.5268/11. számú, a Fővárosi Bíróság 55.Mf.20.334/2003/4. számú ítélete által helyben hagyott ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes 2001. október 19-én és 2002. március 1-én kelt, a felperes illetményét csökkentő (eltérítő) kinevezés módosításait, és kötelezte az alperest illetménykülönbözet megfizetésére. Az alperes 2003. december 17-én kelt határozatával felmentéssel megszüntette a felperes közszolgálati jogviszonyát, a felperes keresetét elutasító 18.M.360/2004/7. számú ítéletét a Fővárosi Bíróság 55.Mf.28.717/2004/5. számú ítéletével hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest a felperes továbbfoglalkoztatására. Az elsőfokú bíróság szerint ezen ítélet indokolásában a másodfokú bíróság kifejtette,

hogy minden alapot nélkülözőnek tartja a felperes

kérelmét, miszerint a felmentési járandóságait a teljesítményértékelés nélkül 83,5%-os illetménybeállás helyett 100%-os illetménybeállással számolja ki a bíróság. A jelen elsőfokú ítélet utalt arra is, hogy ezen bíróság 18.M.915/2005/4. számú ítéletével már "rendelkezett a felperes felmentéséhez kapcsolódó illetmények és egyéb juttatások megfizetéséről".

A munkaügyi bíróság a perbeli keresetet a Ktv.-t 2003. július 1-ei hatállyal módosító 2003. évi LXV. törvény 129. § (1)-(3) bekezdései, a Ktv. 34. § (4) bekezdése, 43. § (4) bekezdése, 30/A. § (3)-(4) bekezdései alapján tartotta megalapozottnak. Megállapította, hogy az alperes a 2003. szeptember 9-én kelt határozatával - amelyben 2003. július 1-ei hatállyal 83,5%-os alapilletménnyel, illetmény-kiegészítéssel és nyelvpótlékkal 329.800 forintban állapította meg a felperes illetményét - megsértette a 2003. augusztus 11-én kiadott 36.351/2003. számú elnöki körlevelet. Eszerint az új illetmények nem lehetnek kevesebbek, mint június 30-án, figyelembe kell venni az előző évi teljesítményértékeléseket, továbbá azoknak, akiknek jó minősítésű az értékelése, az illetménybeállási szintje legfeljebb a Ktv. szerinti illetmény 100%-os szintjéig csökkenthető. Az alperes a 2002. évre szóló 2002. december 12-én kelt teljesítmény értékelésében a felperes teljesítményét jónak, az illetmény beállását 81,43%-ban határozta meg. A felperes a teljesítményértékelés miatt keresettel nem élt, így az elnöki körlevél szerint az illetménye beállását nem lehetett volna 100% alatt megállapítani.

A munkaügyi bíróság nem találta bizonyítottnak az Mt. 4. §-ának megsértésére vonatkozó felperesi keresetet, továbbá a kártérítési keresetet sem. Ez utóbbi tekintetében az alperes Közszolgálati Szabályzata, az utasítás 66. §-a alapján ítélte alaptalannak az igényt, mivel a hivatkozott szabályozás szerint az eredményarányos jutalomra a köztisztviselőnek nem volt alanyi joga, a jutalmat és az arra való jogosultságot a munkáltató differenciáltan állapította meg. Utalt még arra, hogy a felperes a jutalom iránti igényt tévesen érvényesítette kártérítés címén.

A felperes az elsőfokú ítéletnek a keresetét részben elutasító rendelkezése miatt, az alperes a felperes keresetét mindenben elutasító ítélet hozatala iránt élt fellebbezéssel.