A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28620/2013/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 79. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 37. §, 43. §, 129. §, 165. §, 167. §, 170. §, 178. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Albert Zoltán

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

4.K.28.620/2013/3.

A bíróság a ... ügyvéd (...) által képviselt ... (...) felperesnek, a ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (1132 Budapest, Váci út 48/c-D., 1438 Budapest, Pf.: 510.) alperes ellen indult, adóügyben hozott közigazgatási határozat (hiv.szám:...) felülvizsgálata iránti perében, nyilvánosan megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi

Ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint perköltséget, továbbá fizessen meg az állami adóhatóság külön felhívására - az abban megjelölt módon és időben - 72.800 (hetvenkettőezer-nyolcszáz) forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A bíróság az ügyben a közigazgatási és peres iratok alapján a következőket állapította meg.

Az elsőfokú adóhatóság jogelődje (az elsőfokú adóhatósággal együtt a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság)- megismételt eljárásban - a 2002-2005. évekre személyi jövedelemadó bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél, amelynek eredményeként a 2009. december 17-én kelt ... számú határozatával a felperes terhére 10.036.416 forint - adóhiánynak minősülő - személyi jövedelemadó adókülönbözetet állapított meg, valamint jogkövetkezményként az adóhiány után 5.018.208 forint adóbírságot és 4.700.561 forint késedelmi pótlékot állapított meg, egyidejűleg kötelezte a felperest az adókülönbözet, az adóbírság és a késedelmi pótlék megfizetésére azzal, hogy a befizetési kötelezettségnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell eleget tenni, továbbá tájékoztatta a felperest, hogy fizetési késedelem esetén - a késedelmi pótlék késedelmes megfizetését kivéve - további késedelmi pótlék kerül felszámításra, melynek mértéke a késedelem minden naptári napja után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A határozat indokolása rögzítette, az adókülönbözet, az adóbírság és a késedelmi pótlék megfizetésének határidejét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 37.§ (1) bekezdése szabályozza. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (az alperessel együtt a továbbiakban: alperes) a 2010. április 20-án kelt ... számú határozattal az elsőfokú határozatot helybenhagyta, e határozat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 128.§ (4) bekezdése alapján a közléssel 2010. május 6-án vált jogerőssé, ennél fogva az Art. 37.§ (1) bekezdése alapján a felperesnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül, legkésőbb 2010. május 21-ig kellett befizetnie a határozatban előírt 10.036.416 forint személyi jövedelemadó adókülönbözetet, 5.018.208 forint adóbírságot és 4.700.561 forint késedelmi pótlékot.

A felperes a határozatban előírt fizetési kötelezettségének 2010. május 21-ig nem tett eleget, az adóhatóság a határozatban megállapított összegeket 2010. május 21. napjával előírta a felperes adószámláján, majd az Art. 43.§ (8) bekezdésében foglaltak szerint eljárva a felperes 2010. és 2011. évi adószámláinak egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról a felperes részére az érintett évet követő év október 31-ig értesítéseket adott ki, a 2010 évre felszámított késedelmi pótlékot 2011. november 15-ei, a 2011. évre felszámított késedelmi pótlékot 2012. november 15-ei esedékességgel a felperes folyószámláján fizetési kötelezettségként előírva.

Az adóhatóság a késedelmi pótlék felszámítása során a 2010. és 2011. évek tekintetében is tartozásként figyelembe vette a fent részletezett határozatban (a továbbiakban: revíziós határozat) megállapított adókülönbözet és adóbírság összegét is.

A felperes a 2013. február 16-án kelt kérelmében a 2010., 2011. és 2012. évekre felszámított késedelmi pótlék törlését kérte arra hivatkozva, hogy a revíziós határozatban "a késedelmi pótlék a maximális 3 évre került kiszabásra", ezért a további, 2010., 2011. és 2012. évre kiszabott késedelmi pótlék nem jogszerű.

Az elsőfokú adóhatóság a 2013. április 15. napján kelt ... számú határozatával a 2011. évre felszámított 1.693.421 forint késedelmi pótlék törlése iránti felperesi kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint a revíziós határozatban megállapított késedelmi pótlék az adóhiány után került felszámításra, a 2011. évre felszámított késedelmi pótlék ettől független, mert az a határozatban megállapított személyi jövedelemadó és adóbírság meg nem fizetéséből ered.

A felperes az elsőfokú adóhatósági határozat ellen benyújtott fellebbezésében előadta, az Art. 165.§ (3) bekezdése alapján adóhiány esetén csak 3 évig számítható fel késedelmi pótlék, az Art. nem tesz különbséget a bevallott és a be nem vallott határozatban megállapított adó között, a 2003-2005. évekre vonatkozó személyi jövedelemadó jogszabályban meghatározott esedékessége nem változik, új esedékesség kitűzésére az adóhatóság sem jogosult, ezért a revíziós határozatban már felszámított késedelmi pótlékon kívül további késedelmi pótlékot az adóhiány után kiszabni nem lehet.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2013. július 25-én kelt ... számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Az alperes határozatában kifejtette, a revíziós határozatban megállapított fizetési kötelezettségek az Art. 37.§ (1) bekezdése alapján a revíziós határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napon, 2010. május 21-én váltak esedékessé, a fizetés elmaradása miatt az Art. 165.§ (1)-(2) bekezdései szerint késedelmi pótlékot kellett felszámítani, az Art. 165.§ (3) bekezdése csak az adóellenőrzéshez kapcsolódóan, az adóhiány megállapítása esetére tartalmaz speciális rendelkezéseket.

A felperes az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet terjesztett elő, keresetét arra alapította, hogy álláspontja szerint az adóhatóság az Art. 165.§ (3) bekezdésével ellentétesen a revíziós határozatban már megállapított és kiszabott késedelmi pótlékot követően ugyanazon adóval összefüggésben számított fel további késedelmi pótlékot a 2011. évre. Előadta, a 2011. évre "kivetett" 1.693.421 forint késedelmi pótlékból az "adóhiány után felszámított" 1.212.894 forint késedelmi pótlék jogtalan, nincs többféle pótlék és esedékesség, továbbá csak egyfajta pótlékalap számítás van. Állította, a revíziós határozat is az álláspontja szerinti tájékoztatást tartalmazza, az ellenőrzés eredményeként megállapított adóhiány után egységesen az eredeti esedékességtől számított 3 évig számítható fel késedelmi pótlék.