BH 2011.3.81 Ingatlan apportálásával történő törzstőke emelés esetén a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésének határideje nem a cégbírósági végzés közlésétől kezdődik, hanem az apportálásról hozott határozat meghozatalától [1990. évi XCIII. tv. 91. §, 1997. évi CXLI. tv. 26. §].

Pertörténet:

Szegedi Törvényszék K.22772/2009/2., Kúria Kfv.39098/2010/9. (*BH 2011.3.81*)

***********

A felperesi társaság alapítója, a Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2008. december 12-én meghozott 670/2008. (XII. 12.) Kgy. számú határozatával a felperesi társaságnak a szegedi 15866/112 helyrajzi számú, 68 400 000 forint értékű ingatlan apportálásával történő törzstőke emeléséről határozott. A határozatban utalt arra, hogy a 25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 12. § (1) bekezdés i) pontja és 16. § (1) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonszerzésének napja a törzstőke emelése tárgyában hozott cégbírósági bejegyző végzés keltének napja.

A megyei bíróság mint cégbíróság a 2009. február 16-án kelt és másnap elektronikusan kézbesített végzésével rendelte el a cég jegyzett tőkéjében a változás bejegyzését. A felperes ezt követően, 2009. március 3-án benyújtotta illetékkiszabás végett az apportálásról szóló határozatot az illetékes ingatlanügyi hatóságnál.

Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága a 2009. július 2-án kelt fizetési meghagyásával a felperest 6 840 000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték és a bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt 100 000 forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte.

A felperes mulasztási bírság kiszabását sérelmező fellebbezése folytán eljárt alperes a 2009. október 5-én kelt 2239520441. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatában hivatkozott illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 91. § (1) bekezdésére, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 26. § (4) és (5) bekezdésére azzal, hogy a cégbíróság eljárásától függetlenül az illetékkiszabásra történő bejelentésnek a határozat meghozatalát követő 30 napon belül kellett volna eleget tenni. A határozat alapján a jogügylet érvényes létrejöttét, az apportálást a cégbíróság bejegyzése nem érintette. A cégbírósági bejegyzés nem minősül hatósági jóváhagyásnak, vagy harmadik személy beleegyezésének, ezért a bejelentési kötelezettség határidejét nem a cégbírósági végzés meghozatalától kell számítani. A felperes az illetékkiszabásra történő bejelentési kötelezettségét a határidőn túl, 51 nap késedelemmel teljesítette, ezért a mulasztási bírság kiszabására az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. § (1) bekezdés b) pontja és (21) bekezdése alapján jogszerűen került sor.

A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának a mulasztási bírságot kiszabó rendelkezése hatályon kívül helyezése iránt. Hangsúlyozta, hogy a cég törzstőkéje nem az alapító által meghozott határozattal, hanem a cégbíróság bejegyző határozatával változott meg. A cégbírósági végzés a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelemhez szükséges melléklet, azt csatolni kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott iratokhoz és csak ennek az okiratnak a birtokában jegyezhető be az apportált ingatlanra a tulajdonjoga. Az alapítói jognyilatkozathoz szükséges hatósági aktustól számított 30 napon belül nyújtották be az ingatlanügyi hatósághoz az iratokat, így késedelembe nem estek.