BH 2010.3.70 Nem jogosult közérdekű keresetindításra a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket tömörítő szövetség, ha alapszabálya a szervezet céljai között a fogyasztók érdekeinek közvetlen védelmét nem tartalmazza, hanem célként csupán azoknak a társadalmi szervezeteknek a tömörítését fogalmazza meg, amelyek a fogyasztók érdekeinek védelmében tevékenykednek [Ptk. 209/B. §, Ptké. II. 5. § e) pont].

A jogerős végzésben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás szerint a felperes - mint fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket tömörítő szövetség - módosított keresetében kérte az alperes 2006. február 8-ától alkalmazott üzletszabályzatának a jegykezelési költségre vonatkozó általános szerződési feltétele érvénytelenségének megállapítását.

Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte, vitatva, hogy a felperes keresetindításra jogosult - a fogyasztói érdekek-képviseletét ellátó - társadalmi szervezet lenne. Érdemben azért indítványozta a kereset elutasítását, mert álláspontja szerint a jegykezelési költség a viteldíj része, a viteldíj megosztása, azon belül a jegykezelési költség külön megnevezése nem tisztességtelen.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes által 2006. február 6-át követően alkalmazott jegykezelési költség fizetésére vonatkozó szerződési feltétel valamennyi alperessel szerződő félre kiterjedő hatállyal érvénytelen. Az alperes pergátló kifogását alaptalannak találta. Ezt a jogi álláspontját azzal indokolta, hogy a felperes az 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgy. tv.) 2. § h) pontja alapján fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetnek minősül, mert az 1989. évi II. törvény (továbbiakban: Etv.) szerinti társadalmi szervezetek szövetsége. Nincs kellő indoka annak, hogy a törvény rendszerében kizárólag a magánszemélyek által létrehozott társadalmi szervezet láthasson el fogyasztói érdekképviseletet. A társadalmi szervezetek szövetséget is létrehozhattak, e szövetség önálló szervezet, melynek működésére, illetve jogképességére is a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Miután a szövetségnek magánszemély tagjai nem lehetnek, így az Etv. 50 fő magánszemély tagra vonatkozó előírása a szövetségre értelemszerűen nem vonatkozik. A felperes alapszabályát vizsgálva az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az abban megjelölt cél az érdekképviselet, kiterjed a fogyasztó érdekeinek védelmére és nem szükséges az alapszabályban nevesíteni a perléssel kapcsolatos feladatokat. A kifejtettek eredményeként arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a felperes jogosult a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetként fellépni.

Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen a per megszüntetését és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérve.

A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.

A másodfokú bíróság a pert megszüntette és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. A felperest kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 84 000 Ft első és másodfokú együttes perköltséget, s megállapította, hogy a le nem rótt 21 000 Ft kereseti illetéket az állam viseli.

A másodfokú bíróság határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Pp. 3. § (1) bekezdése értelmében kereseti kérelmet - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. Ilyen törvényi eltérő rendelkezés egyrészt az Fgy. tv. 39. § (1) bekezdése, másrészt az 1978. évi 2. tvr. (továbbiakban: Ptké. II.) 5. § e) pontjában szabályozott keresetindítási felhatalmazás. Az előbbi a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet számára teszi lehetővé a kereset előterjesztését. Az Fgy. tv. 2. § h) pontja értelmében ilyennek egyrészt a magánszemélyek által az 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezetet, másrészt ezek szövetségét kell tekinteni, amennyiben az alapszabályban meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, e célnak megfelelően legalább két éve működik, továbbá magánszemély tagjainak száma legalább 50 fő.

A felperes keresetlevél benyújtásakor hatályos alapszabályának vizsgálata alapján megállapította, hogy a felperes céljai között a fogyasztók érdekeinek védelmét nem tüntette fel. A módosítás, valamint az ítélethozatal, de a fellebbezési tárgyalás között sem telt el két év, továbbá nem vitásan a felperes magánszemély tagokkal nem rendelkezik. Mindebből a másodfokú bíróság az alperes pergátló kifogásával egyezően azt a következtetést vonta le, hogy a felperes nem minősül az Fgy. tv. 2. § h) pontja szerinti fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetnek, ezáltal a 39. § szerinti keresetindítási joggal sem rendelkezik.

Továbbiakban a másodfokú bíróság a Ptké. II. 5. § e) pontjában foglaltakat értelmezve megállapította, hogy a közérdekű kereset előterjesztésére feljogosított szervezetek között az Fgy. tv. 39. § (1) bekezdésével azonos szóhasználat mellett jogosítja fel a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteket. Az Fgy. tv. 2. § h) pontja szerinti fogalom-meghatározás kizárólag az Fgy. tv. alkalmazásában irányadó. A Ptké. II. 5. § e) pontja értelmezéséhez ezért nem lehet automatikusan erre támaszkodni. Az ott meghatározott legfőbb ismérv, nevezetesen, hogy az alapszabályban meghatározott cél a fogyasztók érdekeinek védelme, a másodfokú bíróság megítélése szerint a közérdekű kereset benyújtására vonatkozó felhatalmazás tekintetében is irányadó. A felperes módosított alapszabálya nem jelöli meg a felperes céljaként a fogyasztói érdekek védelmét, hanem céljaként és feladataként azoknak a fogyasztóvédelmi szervezeteknek a tömörítését határozza meg, amelyek tevékenysége a fogyasztók érdekében történik. Ezt követően az alapszabály a felperes céljáról nem, csupán feladatairól rendelkezik. Az újonnan beiktatott rendelkezések, így az, hogy a felperes (FEOSZ) a fogyasztók széles körét érintő ügyekben peres eljárást kezdeményez, nyelvtani értelmezéssel a felperes céljaként nem határozhatók meg, legfeljebb annak feladataként értelmezhetők. Ez utóbb beiktatott feladat azonban nem áll összhangban az alpontokban példálózóan felsorolt részfeladatokat megelőző összefoglaló kijelentéssel, mely szerint a felperes (FEOSZ) képviseli a szövetségben résztvevő társadalmi szervezetek érdekeit.

A kifejtett indokok miatt a másodfokú bíróság a felperes alapszabályának értelmezése útján arra a jogi következtetésre jutott, hogy a Ptké. II. pont 5. § e) pontja alkalmazása tekintetében sem minősül a felperes fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetnek.

Ezáltal sem az Fgy. tv., sem a Ptké. II. 5. § e) pontja alapján a felperes nem minősül keresetindításra jogosult szervezetnek. Erre figyelemmel az általa benyújtott keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania az elsőfokú bíróságnak. Miután erre nem került sor, a Pp. 157. § a) pontja alapján a per megszüntetésének van helye. Mindezekre figyelemmel az másodfokú bíróság a Pp. 251. § (1) bekezdése alapján a pert megszüntette és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte.