A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27496/2017/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 215. §, 340. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 93. §, 140. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 89. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Bucskó István

Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

10.K.27.496/2017/8. szám

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. D. Szegedi László ügyvéd (1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 39. szám) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti székhelyű) felperesnek - dr. Kovácsné dr. Lévai Ildikó jogtanácsos (Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság Észak-alföldi Hatósági Főosztály 4034 Debrecen, Vágóhíd u. 2. szám) által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (1134 Budapest, Dózsa Gy. u. 128-132. szám alatti székhelyű) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében alulírott napon - tárgyaláson - meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 140.600 (száznegyvenezer-hatszáz) Ft eljárási illetéket.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 nap alatt - 100.000 (százezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatósága Társasvállalkozások Ellenőrzési Osztálya 1. (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) 2013. augusztus hónapra vonatkozóan általános forgalmi adó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként a 2015. május 19. napján meghozott 3258211383 számú határozatában az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére áfa adónemben 27.708.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, mely teljes egészében jogosulatlan igénylésnek minősül. Az elsőfokú adóhatóság az adókülönbözet megállapítását az alábbiakban részletezettekre alapította:

Az elsőfokú adóhatóság megállapította, hogy 2013 augusztusában a (Bt. neve) Bt. 22 db számlán - számlánként 15.096 EUR + 4075,92 EUR áfa - összesen 528 t cukrot értékesített a felperesnek 431.840,64 EUR bruttó áron, melynek áfaösszege 27.472.085 Ft.

Az elsőfokú adóhatóság megállapította továbbá, hogy a felperes ugyancsak 2013. augusztus hónapban 22 db számlán összesen 112.114.000 Ft értékű kristálycukrot értékesített a szlovákiai illetőségű (s.r.o. neve) s.r.o. társaság részére, melyet a felperes Közösségen belüli adólevonási joggal járó adómentes értékesítésként szerepeltette az időszaki általánosforgalmiadó-bevallásában.

A számlák szerint a felperes a vizsgált időszakban 22 alkalommal értékesített kristálycukrot a (s.r.o. neve) s.r.o. részére, a szállítás napi rendszerességgel történt, egy alkalommal napi két szállítmányt számláztak ki. Az elsőfokú adóhatóság megállapította a felperes által rendelkezésre bocsátott okiratok alapján, hogy a felek között keretszerződés jött létre, és a szállítást a megrendelő végezte saját szállítójárművével: az (forgalmi rendszám 1.) és az (forgalmi rendszám 2.) forgalmi rendszámú járműszerelvénnyel. A CMR-eket a felperes biztosította, írta alá és bélyegezte le, a többi adatot azonban nem ő rögzítette.

A felperes és a vevője között megkötött 1/2013.05.21. számú szerződést a felperes részéről (felperes ügyvezetőjének a neve), a (s.r.o. neve) s.r.o. részéről (s.r.o. ügyvezetőjének a neve) ügyvezetők írták alá. A szerződésben rögzítették, hogy heti 72 t kristálycukrot szállít a felperes Szlovákiába, a szállítást a vevő által megbízott szállítmányozó végzi (szerződés 1., és 3. pont), a felperes (felperes telephelyének címe) szám alatti telephelyén (szerződés 4. pont) szolgálja ki az árut, a vevő pedig vállalta, hogy az értékesítő részére havonta egy alkalommal megküldi az összesítő jelentés másolatát, amit a szlovák jogszabályoknak megfelelően teljesít.

A felperes ügyvezetője a 2013. október 17. napján tett nyilatkozatában elmondta, hogy a cukrot a (Bt. neve) Bt.-től szerezte be, mely céghez internetes hirdetés útján jutott el, és a (Bt. neve) Bt. budapesti raktárában vette át az árut és onnan értékesítette tovább Szlovákiába a szlovák partner részére, aki a fuvarköltséget viselte.

(felperes ügyvezetőjének a neve) elmondta, hogy az áruátadás-átvételkor a (Bt. neve) Bt. kültagja, (kültag neve) volt jelen. Elmondta, hogy a (s.r.o. neve) s.r.o. részéről telefonon keresték meg, a szlovák partner részéről a diszpozíciót leadó személy (természetes személy 1. neve) volt. A felperes ügyvezetőjének tudomása szerint a szlovák vevő (település neve)-ba (Szlovákia) szállította a cukrot, melyről átvevői nyilatkozatot küldött a CMR-rel együtt. (felperes ügyvezetőjének a neve) a szlovák vevő telephelyén nem járt, a szállítási útvonalról ismerettel nem rendelkezett.

Az ügyvezető a korábbi nyilatkozatát 2013. november 18. napján kiegészítette azzal, hogy a szlovák vevő részéről kizárólag (természetes személy 1. neve)-sal állt kapcsolatban, a megkötött szerződésük úgy készült, hogy e-mailen történt egyeztetést követően az egyik fél átküldte a másiknak postai úton, aki azt aláírva visszaküldte. A számlázással kapcsolatban ismételten előadta, hogy a vevő a megrendeléseit telefonon adta le, azt e-mailben megerősítette, s a szlovákiai rendeltetési hely a számlán volt feltüntetve. Elmondta továbbá, hogy a számlákhoz kiállított CMR-ek egy részét az eladótól kapta meg, egy másik példányt pedig a szlovák vevő küldött vissza a részére.

Az elsőfokú adóhatóság 2013. december 17. napján nyilatkozatot vett fel (s.r.o. ügyvezetőjének a neve)-től, aki egy hajléktalan segítő szolgálat címén volt elérhető. Előadta, hogy sem belföldön, sem külföldön nem alapított társaságot, erre anyagi lehetősége nem volt, azonban tudomással bírt arról, hogy a (s.r.o. neve) s.r.o. nevű szlovákiai társaságot a "nevére alapították". A hajléktalan szállón ismerősén keresztül megismert (természetes személy 2. neve) ajánlotta fel, hogy havi 50.000 Ft összegért cserébe lássa el a szlovák cég ügyvezetését. Elmondta, hogy (természetes személy 1. neve)-sal többször járt (település neve)-ban, ahol a (bank neve) Banknál bankszámlát nyitottak, és meghatalmazást adtak a szlovák cég könyvelőjének "valamilyen (keresztnév)-nak" a bankszámla feletti rendelkezési jogosultsághoz. (s.r.o. ügyvezetőjének a neve) nem fizetett be, nem vett fel pénzt a számláról, átutalásról nem rendelkezett, kizárólag (természetes személy 1. neve)-sal tartotta a kapcsolatot, akitől az ügyvezetésért pénzt kapott. Előadta, hogy a felperesi társaságot, illetve annak ügyvezetőjét (felperes ügyvezetőjének a neve)et nem ismeri.

(természetes személy 1. neve) nyilatkozatát 2014. február 6-án vette fel az elsőfokú adóhatóság, aki elmondta, hogy (felperes ügyvezetőjének a neve) telefonszámát (természetes személy 2. neve)-tól kapta meg 2013 tavaszán, akivel személyesen soha nem találkozott. (természetes személy 2. neve)-sal úgy került kapcsolatba, hogy a tulajdonában álló (Kft. 1. neve) Kft.-t el kívánta adni és vevőként (természetes személy 2. neve)-t ajánlották a számára. (természetes személy 1. neve) egy szlovák társaságnak volt az ügyvezetője, mely cég a (település neve)-i raktárba (raktár címe) szállíttatta a felperestől vásárolt cukrot. A rendelés e-mailen történt, a visszaigazolás, szállítás, rakodás egyeztetése pedig (felperes ügyvezetőjének a neve)-fel telefonon keresztül. Megnevezte a (s.r.o. neve) s.r.o.-t és annak ügyvezetőjét (s.r.o. ügyvezetőjének a neve)-et - akivel (település 2. neve) ismerkedett meg -, és (természetes személy 2. neve) kérte meg arra, hogy vigye ki őt Szlovákiába bankszámlát nyitni. (természetes személy 2. neve) kérte meg arra is, hogy próbáljon egy fuvareszközt szerezni, hogy fuvarozó cég közreműködése nélkül szállítsanak. A fuvarozó (természetes személy 3. neve) volt, aki a (út neve)-i úti telephelyen rakodott fel, ahol (természetes személy 1. neve) néhány alkalommal jelen volt, ahogy Szlovákiában a lepakolásnál is.