A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló T/9024. számú törvényjavaslat indokolása

2009. évi ... törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről

Az Országgyűlés az elektronikus kézbesítés gyors és hatékony lehetőségének a hivatalos ügyekre is kiterjedő alkalmazhatósága érdekében a következő törvényt alkotja:

Bevezető rendelkezések

1. §

(1) E törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha törvény kötelezővé, illetve ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet lehetővé teszi a hivatalos iratok - különösen a polgári, a büntető, a közigazgatási és más hatósági eljárásokban történő - elektronikus kézbesítését. E törvény hatálya nem terjed ki az azonnali üzenetváltáson (párbeszéden, licitáláson) alapuló eljárásban küldött elektronikus üzenetekre akkor sem, ha arra egyébként hatósági eljárásban kerül sor.

(2) E törvény alkalmazásában hivatalos iratnak kell tekinteni azt az elektronikus okiratot és egyéb elektronikus adatállományt, amelyet meghatározott eljárásában a bíróság, közigazgatási szerv, illetve más hatóság (a továbbiakban együtt: hivatalos szerv) az ügyfél (fél) részére elektronikusan, joghatás kiváltására alkalmas módon kézbesíttet, továbbá amelyet a hivatalos szervek eljárásuk során egymásnak küldenek meg, valamint amelyet az ügyfél (fél) kézbesíttet a hivatalos szerv részére.

(3) Elektronikus tértivevény az az elektronikus okirat, amely alapján a hivatalos iratot feladó hivatalos szerv hitelt érdemlő módon megbizonyosodhat arról, hogy az átvételre jogosult személy az elektronikusan kézbesített küldeményt átvette, és ez mely időpontban történt meg. Az elektronikus tértivevény közokirat.

(4) Az elektronikus tértivevény tartalmazza legalább

a) a feladó és a címzett nevét (azonosítóját),

b) az ügy számát (vagy egyéb azonosítóját),

c) a kézbesített hivatalos irat egyértelmű azonosítására alkalmas hivatkozást és

d) a hivatalos irat átvételének az időpontját.

(5) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül, közokirat kiállítására jogosult eladó által kézbesíttetett hivatalos irat - a hivatalos szerv saját minősített elektronikus aláírása nélkül is - elektronikus közokirat.

(6) Ha jogszabály azt írja elő, hogy a benyújtandó beadványnak teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie, akkor ezt az előírást teljesítettnek kell tekinteni, ha a hivatalos szerv részére - a feladó saját minősített elektronikus aláírása nélkül is - e törvény alapján történik a kézbesítés.

Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató

2. §

(1) A hivatalos iratok elektronikus kézbesítése technikai hátterének biztosítása állami feladat. Ezt a feladatot a központi elektronikus szolgáltató rendszert - külön jogszabály alapján - működtető szervezet (a továbbiakban: Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató) végzi. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a feladó által kézbesíteni rendelt hivatalos iratokat a címzett részére kézbesíti, valamint a kézbesítés megtörténtét, illetve az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos egyéb körülményeket hitelt érdemlő módon - az elektronikus tértivevénnyel, visszaigazolással, illetve szükség esetén a rá vonatkozó külön jogszabályok szerinti naplózással - a feladó, illetve a címzett számára igazolja.

(2) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató e feladatának ellátása érdekében - külön jogszabályban foglaltak szerint - elektronikus kézbesítési tárhelyet tart fenn, amelyhez a kézbesítési folyamatban részt vevő feladó és címzett számára biztosítja a hozzáférést, továbbá ellátja az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos további feladatokat.

(3) Ha a feladó az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató kulcstárában saját nyilvános titkosító kulcsát elhelyezte, akkor az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató az irat feladásakor a feladó által jelzett igény esetén biztosítja, hogy a hivatalos irat feladásával egyidejűleg, annak a központi rendszer időbélyegzőjével ellátott és a feladó nyilvános titkosító kulcsával titkosított példánya a feladó tárhelyére kerüljön.

(4) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a (3) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén - külön jogszabályban foglaltak szerint - biztosítja, hogy a rendszerén keresztül küldött üzenetek a feladótól a címzettig titkosított és biztonságos elektronikus csatornán jussanak el, szavatolja a továbbított iratok sértetlenségét, és azt, hogy a megfelelően titkosított küldeményt - az e törvényben szabályozott módon - csak a címzett (illetve a helyettes átvevő) ismerheti meg. Ez nem érinti azt az esetet, amikor a téves kézbesítés a feladó adatszolgáltatása alapján történt. Amennyiben az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató nem rendelkezik a címzett nyilvános titkosító kulcsával, úgy csak az üzenet sértetlenségét (változatlanságát), illetve a címzetthez történő eljuttatását szavatolja.

(5) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a honlapján közzéteszi azoknak a hivatalos szerveknek a nevét, amelyek részére elektronikusan lehet hivatalos iratot kézbesíttetni. A hivatalos szervek felsorolásán kívül - megfelelően strukturált rendszerben - az elektronikusan lefolytatható eljárás megnevezését és az eljárás lefolytatásához szükséges elektronikus formanyomtatványokat is közzéteszi.

(6) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató az e törvényben meghatározott feladatait ingyenesen - illeték-, díjfizetés és költségtérítés nélkül - végzi.

A természetes személy hivatalos iratainak elektronikus kézbesítése (benyújtása) a hivatalos szervhez

3. §

(1) A természetes személy a kézbesítendő hivatalos iratát - ügyfélkapuján belépve - az adott eljárásra vonatkozó elektronikus formanyomtatványon nyújtja be. Annak a formanyomtatványnak, amelyet adott eljárásban első hivatalos iratként nyújt be a természetes személy, akkor is kell tartalmaznia a természetes személy lakcímét (tartózkodási helyét vagy levelezési címét), ha azt jogszabály kifejezetten nem írja elő.

(2) Az elektronikus úton benyújtott hivatalos irat a természetes személy utaló magatartása arra vonatkozóan, hogy abban az eljárásban vállalja az elektronikus kézbesítést, továbbá beadványait kizárólag elektronikus úton nyújtja be. Az elektronikus kézbesítés vállalására vonatkozó bejelentést a természetes személy az eljárás bármely szakaszában megteheti az eljáró hivatalos szervnél úgy, hogy hivatalos iratát elektronikusan kézbesítteti a hivatalos szerv részére.

(3) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a kézbesíttetni kívánt formanyomtatványon informatikai (formai megfelelőségi) ellenőrzést végez. Ha a formanyomtatvány megfelel az informatikai követelményeknek, akkor azt befogadja rendszerébe, és a formanyomtatványon elhelyezi időbélyegzőjét. Ha a formanyomtatvány nem felel meg az informatikai követelményeknek, erről a feladót közvetlenül, a benyújtási folyamat részeként tájékoztatja.

(4) A befogadásról az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató - a rá vonatkozó külön jogszabályok alapján - visszaigazolást küld a feladó részére, amely tartalmazza legalább

a) a feladó és a címzett nevét,

b) a befogadott irat elnevezését,

c) az érkeztetési számot,

d) a befogadás időpontját és

e) a benyújtott dokumentum egyértelmű azonosítására alkalmas információt.

(5) A befogadás visszaigazolásban megjelölt időpontban a hivatalos iratot a címzett hivatalos szervhez megérkezettnek kell tekinteni. A visszaigazolás közokirat.

(6) A hivatalos szervnek küldött hivatalos irat átvételére (megnyitására, letöltésére) jogosult személy kijelölésére a hivatali kapura vonatkozó külön szabályok alapján kerül sor.

(7) Az elektronikusan kézbesíttetni kívánt hivatalos iratból egy címzett tekintetében egy példányt kell kézbesítetteni akkor is, ha más törvény a papír alapú benyújtásra egynél több példányt ír elő.

A hivatalos szerv hivatalos iratainak kézbesítése természetes személy részére

4. §

(1) Ha az eljárás hivatalból indul, és a hivatalos szerv eljárásában helye van a beadvány elektronikus benyújtásának, akkor a hivatalos szerv az elsőként megküldött hivatalos iratát papír alapon azzal a kiegészítő tájékoztatással kézbesítteti a címzett részére, hogy beadványát a hivatalos szerv részére elektronikus úton is benyújthatja.

(2) A hivatalos szerv az elektronikusan kézbesíteni rendelt hivatalos iratát a címzett részére a hivatali kapun keresztül kézbesítteti. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hivatalos iratot a címzett ideiglenes tárhelyén helyezi el harminc napra.

(3) A címzett a részére elektronikus úton megküldött hivatalos iratot - ügyfélkapuján belépve - veheti át. A címzett az átvétel előtt megismerheti legalább a feladó nevét, a hivatalos irat tárhelyére történt érkezésének időpontját, valamint - a kézbesíteni rendelt hivatalos irat jellegétől függően, illetve ha az rendelkezésre áll - annak ügyszámát (egyéb azonosítószámát) (a továbbiakban: tájékoztató adatok), de magát a hivatalos iratot nem.

(4) Az átvételhez a címzettnek a hivatalos iratra mutató internetes hivatkozást kell megnyitnia. Ekkor az elektronikus tértivevény automatikusan létrejön és azt az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a feladó tárhelyére visszaküldi, valamint maga a hivatalos irat a címzett számára letölthetővé válik (szabályszerű kézbesítés).

(5) A címzett az így átvett hivatalos iratot az ideiglenes tárhelyéről a tartós tárhelyére helyezheti, és saját számítógépére is letöltheti. Ha a hivatalos iratot az ideiglenes tárhelyéről nem törli, az az elhelyezésétől számított harminc nap elteltével automatikusan törlődik onnan.

(6) A természetes személy a hivatalos iratnak a kézbesítési tárhelyére történt érkezését követően email címére haladéktalanul értesítést kap. A címzett az át nem vett küldemények tekintetében - annak beérkezésétől számított harmadik napon - egy második értesítést kap e-mail címére. (Ezek az értesítések a továbbiakban: tájékoztató üzenetek.)

(7) Ha a tájékoztató üzenet elküldésének - az e-mailen történő tájékoztatáson túl - egyéb technikai lehetősége is rendelkezésre áll az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatónál, akkor a címzettek - amennyiben azt igénylik - ezt a tájékoztatási módot is igénybe vehetik [így különösen a szöveges üzenetközvetítési szolgáltatást (SMS)].

(8) A tájékoztató üzenetek elküldése, illetve fogadása joghatás kiváltására nem alkalmas. A hivatalos irat elektronikus kézbesítéséhez kapcsolódó kézbesítési vélelem megdöntése során a címzett nem hivatkozhat arra, hogy nem kapta meg bármelyik tájékoztató üzenetet.

A hivatalos szervek hivatalos iratainak kézbesítése másik hivatalos szerv részére

5. §

(1) A hivatalos szerv a hivatalos iratát saját hivatali kapuján keresztül kézbesítteti a másik hivatalos szerv részére.

(2) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a kézbesíttetni kívánt hivatalos iraton informatikai (formai megfelelőségi) ellenőrzést végez. Ha a formanyomtatvány megfelel az informatikai követelményeknek, akkor azt befogadja rendszerébe, és a formanyomtatványon elhelyezi időbélyegzőjét. Ha a formanyomtatvány nem felel meg az informatikai követelményeknek, erről a feladót közvetlenül, a benyújtási folyamat részeként tájékoztatja.

(3) A befogadásról az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató - a rá vonatkozó külön jogszabályok alapján - visszaigazolást küld a feladó részére, amely tartalmazza legalább

a) a feladó és a címzett nevét;

b) a befogadott irat elnevezését;

c) az érkeztetési számot;

d) a befogadás időpontját és

e) a benyújtott dokumentum egyértelmű azonosítására alkalmas információt.

(4) A befogadás visszaigazolásban megjelölt időpontban a hivatalos iratot a címzett hivatalos szervhez megérkezettnek kell tekinteni.

(5) A hivatalos szervnek küldött hivatalos irat átvételére (megnyitására, letöltésére) jogosult személy kijelölésére a hivatali kapura vonatkozó külön szabályok alapján kerül sor.

(6) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírhatja, hogy a hivatalos szerv, vagy hivatalos szervnek nem minősülő, de hivatali kapuval rendelkező feladó a hivatalos iratát úgy kézbesíttesse, hogy annak átvételéről, illetve a kézbesítési vélelemről az e törvényben szabályozott módon, elektronikus tértivevény, visszaigazolás vagy a kézbesítési vélelemről szóló értesítés alapján meggyőződhessen.

(7) A (6) bekezdésben foglalt esetben a 4. § és 6. § rendelkezései megfelelően irányadóak azzal, hogy a hivatalos szervre, illetve a hivatalos szervnek nem minősülő, de hivatali kapuval rendelkező címzettre a természetes személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) Az elektronikus kézbesíttetés alóli kivételt jelenti, ha a hivatalos szerv által kézbesíttetni rendelt okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú iratok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás.

A kézbesítési vélelem az elektronikus kézbesítés során

6. §

(1) Ha a címzett a hivatalos iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem veszi át a küldeményt, akkor a hivatalos iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).

(2) Ha kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a címzettet és a feladót az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató automatikusan tájékoztatja az elektronikus kézbesítési tárhelyükön.

(3) A kézbesítési vélelem alapján kézbesítettnek tekintett hivatalos irat annak elhelyezésétől számított harminc napig a címzett ideiglenes tárhelyén marad, ahol azt a címzett továbbra is átveheti, de a joghatások - ha a kézbesítési vélelem megdöntésére nem kerül sor - a kézbesítési vélelem beálltához fűződnek.

Az elektronikusan kézbesített hivatalos iratok megőrzése, áttérés papír alapú kézbesítésre

7. §

(1) A feladó és a címzett az elektronikusan kézbesített hivatalos iratot - a rájuk vonatkozó külön jogszabály (vagy szabályzat) alapján - elektronikus formában is megőrizhetik.

(2) Ha a papír alapú irattározást vagy iratmegőrzést külön jogszabály (vagy szabályzat) előírja, akkor az elektronikusan kézbesített hivatalos irat és az elektronikus tértivevény papír alapú másolatát is meg kell őrizni.

(3) Ha a természetes személy a hivatalos iratait elektronikus úton kézbesítteti, indokolt kérelmében adott eljárás során egy alkalommal kérheti a papír alapú kézbesítésre való áttérést. E jog nem gyakorolható visszaélésszerűen. Ha a hivatalos szerv hozzájárul a papír alapú kézbesítéshez, abban az eljárásban nem lehet visszatérni az elektronikus kézbesítésre.

(4) Ha a természetes személy a papír alapú kézbesítésről áttér az elektronikus kézbesítésre, vagy az elektronikus kézbesítésről áttér a papír alapú kézbesítésre, nem kérheti a korábban már - bármilyen formában - részére szabályszerűen kézbesített hivatalos irat újbóli kézbesítését.

(5) Ha a természetes személy az elektronikus kézbesítésről áttér a papír alapú kézbesítésre, akkor a részére - különös méltánylást érdemlő ok (különösen olyan elháríthatatlan esemény, amelynek következtében a korábban továbbított adatok megsérültek vagy megsemmisültek) valószínűsítése esetén - helye van az elektronikus úton szabályszerűen kézbesített hivatalos irat újbóli, papír alapú megküldésének azzal a megkötéssel, hogy a joghatások a szabályszerű elektronikus kézbesítéshez fűződnek.

(6) Ha a hivatalos szerv a természetes személy részére az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül azért nem tudja a hivatalos iratát kézbesíteni, mert az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató jelzése szerint a természetes személynek megszűnt a kézbesítési tárhelye, akkor e természetes személy részére papír alapú okiratot kell kézbesíteni.

(7) Adott hivatalos irat papír alapú kézbesítésére abban az esetben is át lehet térni, ha az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésével kapcsolatos feladatait folyamatosan, legalább három napon keresztül nem tudja ellátni.

(8) Meghatározott eljárások tekintetében jogszabály előírhatja, hogy az e törvényben foglalt kézbesítési mód teljesítése mellett bizonyos hivatalos iratok tekintetében további elektronikus vagy papír alapú kézbesítésre is sor kerüljön.

(9) Meghatározott eljárások tekintetében jogszabály korlátozhatja vagy kizárhatja a papír alapú kézbesítésre való áttérést.

A határidők számítása

8. §

(1) A határidők számítására - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az órákban számított határidő esetén kezdő időpontnak az az időpont (óra, perc) számít, amikor a hivatalos iratot a címzett átvette.

(3) A határidőbe az a nap (a továbbiakban: üzemszüneti nap) nem számít bele, amelyen az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató bármilyen okból (ideértve a vis maior esetét is) négy órát meghaladó időtartamban nem tudta ellátni az e törvényben meghatározott feladatait (így különösen azokat, amelyek a kézbesíttetni kívánt irat feltöltését, vagy az átvenni kívánt irat letöltését akadályozták). Az üzemszüneti nap megállapításakor a nem egybefüggő időtartamú üzemszünetek időtartamait egybefüggőnek kell tekinteni.

(4) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató - az utolsó üzemszüneti napot követő munkanapon - a rá vonatkozó külön jogszabály szerint rögzíti, teszi közzé és archiválja annak az egy vagy több munkanapnak a dátumát, amely a (3) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele. Az erre vonatkozó adatok nyilvánosak, azokat az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hozzá beérkezett megkeresés alapján kiadja.

(5) Az üzemszünettel érintett határidő az üzemszüneti napok számával meghosszabbodik.

A közbeszerzésekre vonatkozó különös szabályok

9. §

(1) A közbeszerzési eljárásban a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő - ideértve a költségvetési szervnek nem minősülő szervezeteket is - hivatali kapuval, az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező képviselője ügyfélkapuval rendelkezik.

(2) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban használatos elektronikus formanyomtatványait honlapján helyezi el. E formanyomtatványok tartalmazzák az ajánlatkérő - Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató által biztosított - nyilvános titkosító kulcsát, amelyet a közbeszerzési eljárás lezárulásáig használhat.

(3) Az ajánlattevő ajánlatát, a részvételre jelentkező részvételi jelentkezését és egyéb, a közbeszerzési eljárásban benyújtani kívánt iratot - az (2) bekezdés szerinti - elektronikus formanyomtatványon nyújtja be az ajánlatkérőhöz.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártának időpontjában az állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatótól kapott, az elektronikus formanyomtatványhoz tartozó privát titkosító kulccsal kezdi meg a beérkezett ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések bontását.

(5) Az ajánlatkérő az új közbeszerzési eljárásában - az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatótól igényelt - új nyilvános kulccsal teszi közzé formanyomtatványát.

(6) Ezt az eljárást az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató díj fizetéséhez kötheti.

Záró rendelkezések

10. §

(1) Ez a törvény - a (2) és a (4) bekezdésben felsorolt kivételekkel - 2010. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 12. §, a 13. §, a 15. § (1) és (2) bekezdése és a 16. § a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

(3) A 14. § (7) bekezdése 2009. május 1. napján lép hatályba.

(4) A 7. § (8) bekezdése 2011. július 1. napján lép hatályba.

(5) E törvény kihirdetését követő napon az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. §-a (6) bekezdésének a) pontjában "az érintett miniszterrel egyetértésben" szövegrész hatályát veszti.

(6) A törvény rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Módosító rendelkezések

11. §

A Pp. a 394/A. §-át követően a következő HATODIK RÉSZ-szel, XXVII. fejezettel és 394/B-395/F. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi HATODIK RÉSZ számozása HETEDIK RÉSZ-re, a XXVII. fejezet számozása XXVIII. fejezetre változik:

"HATODIK RÉSZ

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ A POLGÁRI PERBEN ÉS A FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁSBAN

XXVII. FEJEZET

394/B. §

(1) A polgári perben 2010. július 1. és 2011. június 30. napja között a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) ha a vállalkozások közötti perben kötelező a jogi képviselet, a keresetlevél és minden egyéb beadvány, okirati bizonyíték benyújtására kizárólag elektronikus úton kerülhet sor, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti; az elektronikus úton benyújtott keresetlevelet a bíróság az alperes részére papír alapú okiratként kézbesíti azzal a kiegészítő tájékoztatással, hogy az eljárásban kötelező a jogi képviselet, ezért védekezését, nyilatkozatát jogi képviselővel eljárva, kizárólag elektronikus úton nyújthatja be;

b) az eredetileg papír alapú okirati bizonyítékok elektronikus benyújtása alóli kivételt jelenti, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás; a papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél indítványára is elrendelheti;

c) kötelező jogi képviselet esetén, ha a fél - bármely okból - nem rendelkezik jogi képviselővel, akkor a bíróság a jogi képviselő képviseleti jogosultságának igazolásáig a félnek papír alapon kézbesíti a hivatalos iratokat;

d) a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben a fél, illetve a jogi képviselő az elektronikus kézbesítést vállalhatja akkor is, ha nem kötelező a jogi képviselet; ha jogi képviselő nélkül eljáró fél vállalta az elektronikus kézbesítést, indokolt kérelmében az eljárás során egy alkalommal kérheti a papír alapú kézbesítésre való áttérést; a fél e jogát nem gyakorolhatja visszaélésszerűen;

e) ha az eljárásban nem kötelező az elektronikus kézbesítés, akkor a fél jogutódjára nem vonatkozik az, hogy a jogelőd elektronikus kézbesítést vállalta, kivéve, ha a jogi képviselő vállalta az elektronikus kézbesítést, és a jogi képviselő személye nem változott;

f) ha a fél, illetve a jogi képviselő - a kötelező jogi képviselet esetét nem számítva - nem vállalja az elektronikus kézbesítést, de az elektronikus kézbesítést a másik fél, illetve jogi képviselője vállalta, akkor a bíróság a papír alapú okiratot benyújtó fél hivatalos iratait papír alapon kézbesíti a másik fél, illetve jogi képviselője számára.

(2) A fizetési meghagyásos eljárásban 2010. július 1. napja és 2011. június 30. napja között a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) ha a fizetési meghagyás kibocsátása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik, akkor a jogi képviselővel eljáró fél a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét kizárólag elektronikus úton nyújthatja be; ha a fél jogi képviselő nélkül jár el, a megyei bíróság hatáskörébe tartozó fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét akár papír alapon, akár elektronikus úton is benyújthatja;

b) a bíróság az elektronikus úton beérkezett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem alapján a fizetési meghagyást papír alapú okiratként kézbesíti a kötelezettnek azzal a kiegészítő tájékoztatással, hogy ellentmondását jogi képviselővel eljárva kizárólag elektronikus úton, jogi képviselő nélkül eljárva pedig akár papír alapon, akár elektronikus úton nyújthatja be;

c) az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatban az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az általános meghatalmazottal kapcsolatban 2010. július 1. napja és 2011. június 30. napja között a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) ha a fél általános meghatalmazottal rendelkezik, akkor a meghatalmazott bejelentheti a bíróságnál, hogy ezen fél tekintetében vállalja a hivatalos iratok elektronikus kézbesítését; ebben az esetben a bíróság a meghatalmazott - mint az alperes, illetve a kötelezett képviselője - részére elektronikusan kézbesíti a hivatalos iratokat (a keresetlevelet, illetve a fizetési meghagyást is);

b) az elektronikus vagy papír alapú okiratban tett bejelentésnek tartalmaznia kell a jogi képviselő természetes személyazonosító adatait (név, születési hely és idő, anyja neve);

c) a bejelentés megtételekor nem kell illetéket leróni abban az esetben, ha a bejelentést a korábban benyújtott általános meghatalmazás kiegészítéseként teszik meg; ekkor a bejelentést a korábban benyújtott általános meghatalmazáshoz kell csatolni.

394/C. §

A polgári perben és a fizetési meghagyásos eljárásban 2011. július 1. napjától a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) a vállalkozás az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatónál kézbesítési tárhellyel rendelkezik; a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet és a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan nyújtja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti;

b) ha a vállalkozás az eljárásban a kötelezettként vagy alperesként vesz részt, részére a bíróság elektronikusan kézbesít, és a vállalkozás a beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikusan nyújthatja be;

c) ha a fél jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet és a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan nyújtja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a jogi képviselő részére;

d) az eredetileg papír alapú okirati bizonyítékok elektronikus benyújtása alóli kivételt jelenti, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás; a papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél indítványára is elrendelheti;

e) a jogi képviselő nélkül eljáró fél az elektronikus kézbesítést vállalhatja polgári perben és a fizetési meghagyásos eljárásban; ha az eljárásban nem kötelező az elektronikus kézbesítés, akkor a fél jogutódjára nem vonatkozik az, hogy a jogelőd az elektronikus kézbesítést vállalta, vagy a papír alapú kézbesítésre való áttérés megtörtént;

f) az elektronikus úton benyújtott keresetlevél vagy egyéb beadvány a fél vagy a jogi képviselő utaló magatartása arra vonatkozóan, hogy abban az eljárásban vállalja az elektronikus kézbesítést, továbbá beadványait kizárólag elektronikus úton nyújtja be; az elektronikus kézbesítés vállalására vonatkozó bejelentést a fél vagy a jogi képviselő az eljárás bármely szakaszában megteheti az eljáró bíróságnál;

g) ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél nem vállalja az elektronikus kézbesítést, de az elektronikus kézbesítés a másik fél számára kötelező vagy azt vállalta, akkor a bíróság a papír alapú okiratot benyújtó fél hivatalos iratait papír alapon kézbesíti a másik fél számára.

Elektronikus kommunikáció a szakértővel

394/D. §

(1) E § rendelkezéseit 2011. június 30-ig csak a megyei bíróságok első fokú hatáskörébe tartozó, 2010. január 1. napját követően indult polgári perekben kell alkalmazni. A § rendelkezéseit 2011. július 1. napjától az ezen időpont után indult, a helyi bíróságok előtti polgári perekben is alkalmazni kell.

(2) Ha a szakértő az igazságügyi szakértői névjegyzék adatai alapján az elektronikus kézbesítést vállalja, a polgári perben a hivatalos és egyéb iratokat, ide érve a szakvéleményt, az előzetes munkatervet és a díjjegyzéket is, - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - elektronikusan kézbesíti a bíróság részére, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a szakértőnek. A szakértő ebben az esetben nem kötelezhető arra, hogy a bírósághoz benyújtott hivatalos és egyéb iratot a felek és más perbeli személyek számára papír alapon megküldje.

(3) A bíróság - kivételes jelleggel - indokolt kérelemre az elektronikus kézbesítési szabályok alkalmazása esetén is engedélyt adhat a szakértőnek a szakvélemény (vagy annak egy részének) papír alapú benyújtására.

(4) A bíróság papír alapon vagy egyéb adathordozón bocsátja rendelkezésre a szakértő részére a hivatalos irat mellékletét, ha annak nagy mennyisége miatt vagy az adathordozó jellegéből adódóan a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen, valamint ha a papír alapú okirat valódisága vitás.

(5) Ha a bíróság által megküldött hivatalos irathoz a (4) bekezdés szerinti melléklet kapcsolódik, a határidő számításának alapja a melléklet kézhezvételének időpontja.

(6) A fél - kivéve ha számára e törvény szerint az elektronikus kézbesítés kötelező - papír alapon vagy elektronikus adathordozón a szakértő rendelkezésére bocsáthatja a hivatalos irat mellékletét. A szakértőnek, ha az elektronikus kézbesítést vállalta és ennek technikai lehetőségei adottak, a szakvélemény részévé tett mellékleteket digitalizálnia kell. Ha a fél számára az elektronikus kézbesítés kötelező és a szakértő az elektronikus kézbesítést vállalta, a fél a mellékletet a szakértő részére elektronikusan küldi meg.

(7) Ha a szakértő az elektronikus kézbesítést nem vállalja, részére az iratokat papír alapon kell kézbesíteni.

(8) A (7) bekezdésben foglalt esetben a szakértőnek a papír alapú szakvélemény benyújtásával együtt a szakvéleményt elektronikus adathordozón is be kell nyújtania. A szakértő felel azért, hogy a papír alapú szakvélemény tartalma megegyezik az elektronikus adathordózón benyújtott dokumentum tartalmával. Az adathordozót a bíróság nem köteles visszaszolgáltatni. A bíróság az elektronikus adathordozón benyújtott szakvéleményt az elektronikus kézbesítést vállaló fél számára elektronikusan kézbesíti.

A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kommunikációja

394/E. §

(1) A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kommunikációjára 2010. január 1. napja és 2011. június 30. napja között a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) A bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére elektronikus úton is kézbesíttetheti;

b) Az elektronikus úton megkeresett másik bíróság, közigazgatási szerv vagy hatóság a megkereső bíróságnak elektronikus úton válaszol a megkeresésre.

(2) A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kommunikációjára 2011. június 30. napját követően a bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére kizárólag elektronikus úton kézbesíttetheti. Az elektronikus kézbesíttetés alóli kivételt jelenti, ha a bíróság által kézbesíttetni rendelt okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás.

394/F. §

E törvény alkalmazásában vállalkozás az olyan jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli jogalany, amely elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jött létre."

12. §

A Pp. 73/A. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó, a vállalkozások egymás közötti pereiben a vállalkozás számára a per minden szakaszában (a perorvoslati eljárás során is),"

13. §

A Pp. 395. §-ának (4) bekezdése a következő, i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

"i) a polgári peres eljárás elektronikus beadványai formanyomtatványának tartalmát - az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza."

14. §

(1) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az e törvény 2. számú melléklete m) pontjának ma) és mc) alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértőnek az a), f)-h) és j) pontjaiban, k) pontjának ka) alpontjában, valamint t) pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a világhálón is közzéteszi."

(2) A Szaktv. 5. §-a a következő új (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a (4)-(6) bekezdés számozása (6)-(8) bekezdésre változik:

"(4) Ha az igazságügyi szakértő vagy a társaság az elektronikus kézbesítést vállalja, az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az elektronikus kézbesítéshez szükséges természetes személyazonosító adatokat (név, születési hely és idő, anyja neve) a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény szerinti hivatalos szerv (a továbbiakban: hivatalos szerv) részére átadja.

(5) A külön jogszabályban megjelölt, központi elektronikus szolgáltató rendszert működtető szervezet - megkeresésre - a természetes személyazonosító adatok alapján a központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló jogszabály szerinti kapcsolati kódot az elektronikus kézbesítés érdekében a hivatalos szerv részére átadja."

(3) A Szaktv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az igazságügyi szakértő a szakvéleményt - a kirendelő hatóság intézkedésének megfelelően - írásban, szóban, vagy - külön törvényben írt feltételek fennállása esetén - elektronikus kézbesítés útján terjeszti elő."

(4) A Szaktv. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

"(5) Az igazságügyi szakértő az elektronikus kézbesítés útján benyújtott szakvéleményben köteles nevét és nyilvántartási számát feltüntetni, és azt a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről szóló törvény alapján kézbesíteni."

(5) A Szaktv. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A társaságra, valamint annak vezető tisztségviselőjére, tagjára, alkalmazottjára a 12-19. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Az elektronikus kézbesítés útján benyújtott szakvélemény esetében az ellenjegyzés úgy történik, hogy az igazságügyi szakértő a szakvéleményben a társaság azon ügyvezetőjének nevét is feltünteti, akin keresztül az elektronikus kézbesítés történik."

(6) A Szaktv. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társaságnak a 2. számú melléklet 2. pontjában meghatározott adatait a névjegyzék tartalmazza. A mellékletben meghatározott adatok az ed) és a g) pont kivételével nyilvánosak és azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a világhálón is közzéteszi."

(7) A Szaktv. 2. számú mellékletének 1. pontja az alábbi t) alponttal egészül ki:

[1. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait, és a szakértői tevékenységre vonatkozó tényeket tartalmazza:]

"t) annak ténye, hogy a szakértő az elektronikus kézbesítést vállalja."

(8) A Szaktv. 2. számú melléklete 2. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke a gazdasági társaság következő adatait tartalmazza:]

"ea) a vezető tisztségviselő neve,

eb) a vezető tisztségviselő lakóhelye,

ec) az elektronikus kézbesítést vállaló vezető tisztségviselő neve,

ed) az elektronikus kézbesítést vállaló vezető tisztségviselő születési helye, ideje és anyja neve,"

(9) A Szaktv. 2. számú mellékletének 2. pontja a következő új h) alponttal egészül ki:

[2. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke a gazdasági társaság következő adatait tartalmazza:]

"h) annak ténye, hogy a társaság az elektronikus kézbesítést vállalja, az azt vállaló vezető tisztségviselő nevének megjelölésével."

15. §

(1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngbtv.) 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz."

(2) Az Ngbtv. 8. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

(3) Az Ngbtv. 8. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A keresetlevél a hatósághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt három napon belül elektronikusan továbbítja a bírósághoz.

(3) A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése a Pp-ben, valamint a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben meghatározottak szerint, kizárólag elektronikus úton történik."

16. §

(1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény 63. § (7) bekezdésének a helyébe a következő szöveg lép:

"(7) E törvény 2. §-a 2009. július 1-jén, a 45. §-ának a Pp. 314. §-ának (3), 315. §-ának (4) és 317. §-ának (2) bekezdését megállapító rendelkezései 2010. július 1-jén lépnek hatályba."

(2) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdésének 2009. február 1. napján hatályba lépett, az elővezetés végrehajtásával kapcsolatos költségekről szóló h) pontjának megjelölése i) pontra változik úgy, hogy a pont megszövegezése egyébként változatlan marad.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

Általános társadalmi elvárás a bírósági, közigazgatási, illetve más hatósági eljárások felgyorsítása az információs társadalom adta lehetőségek kihasználásával. Jelen törvényjavaslat elsődleges célja az elektronikus kommunikáció - azon belül a megfelelően dokumentált, biztonságos elektronikus kézbesítés - feltételeinek megteremtése. A kormányzat több évre visszamenő törekvése az, hogy az igazságszolgáltatás valóban gyors és hatékony segítséget nyújtson a jogkereső állampolgároknak, illetve vállalkozásoknak. A vállalkozások esetében sikeres működésükhöz elengedhetetlen, hogy az anyagi jog által a gazdasági élet szereplői számára biztosított anyagi jogosultságok érvényre jutását az állam hatékonyan biztosítsa. Ez hozzájárul a gazdasági életben meglévő visszásságok felszámolásához: a jogviták könnyebb és gyorsabb rendezése nagy mértékben elősegítheti például a körbetartozások számának csökkenését.

A különböző tervezett szabályozási elemek - például a Polgári perrendtartásról szóló törvény 2008. évi módosítása, és annak ez évi továbbfejlesztése - között kiemelt szerepe van a jelen törvényjavaslatnak. A hivatalos iratok elektronikus kézbesítésének lehetősége, és ezáltal általában az elektronikus kommunikáció bevezetése mind az igazságszolgáltatásban, mind a hatósági eljárásokban még inkább meggyorsítja a pereskedést és az egyéb hivatalos eljárásokban való részvételt is.

A tervezett szabályozás kiindulópontja az, hogy az elektronikus kommunikációban megjelenik a feladótól és a címzettől független szerv, amelynek a feladata a kézbesítés lebonyolítása. A kézbesítési feladatok ellátására a már jelenleg is létező központi elektronikus szolgáltató rendszer kijelölése tűnik ésszerűnek, amely "Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató" elnevezéssel jelenik meg a törvényjavaslat szövegében.

Az elektronikus kézbesítési folyamat lényege, hogy az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató rendszerén keresztül szabályszerűen kézbesített iratokhoz a különböző jogszabályokban foglalt joghatás fűződhet. Ahhoz, hogy az elküldött iratok átvételéhez joghatás fűződjön, elengedhetetlenül szükséges az, hogy a feladó egyrészt hitelt érdemlően tudomást szerezzen a címzett számára küldött elektronikus okiratok szabályszerű átvételéről (az elektronikus tértivevény alapján), másrészt az át nem vett elektronikus iratokkal kapcsolatban megállapíthassa a kézbesítési vélelem beálltát. Jóllehet a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésére elsősorban a bíróság, közigazgatási szerv, illetve más hatóság és a felek között zajlik majd, de a rendszer a jövőben alkalmas lehet arra - a jogszabály lehetőséget ad rá -, hogy a feladói és a címzetti oldalon is természetes személyek vagy hivatalos szervek is küldhessenek közvetlenül egymásnak iratokat.

Az elektronikus kézbesítés egyszerűségét - és széles körben történő elterjeszthetőségét - hivatott biztosítani az a megoldás, hogy a rendszer által az iratra elhelyezett időbélyegző védi a dokumentumot az utólagos módosítástól. Így megengedhető az, ha a hivatalos szerv kívánja hivatalos iratát elektronikusan kézbesíteni, akkor az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató rendszerén keresztül kézbesített okirat közokiratnak minősül. Ha pedig természetes személy által benyújtandó okirat vonatkozásában jogszabály teljes bizonyító erejű okirati formát ír elő, akkor az e rendszeren keresztül kézbesített okirat tekintetében ezt a formai előírást teljesítettnek kell tekinteni anélkül, hogy a feladó saját minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel rendelkezne.

Aki az elektronikus kézbesítési rendszerbe be kíván kapcsolódni, az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatóra vonatkozó külön jogszabály szerinti regisztrációs folyamattal juthat hozzá az elektronikus kézbesítési tárhelyéhez. Későbbi jogalkotási feladat részét képezheti, hogy mely szervek vagy szervezetek részére mikor és mely eljárásban nyílik lehetőség az elektronikus kézbesítési rendszer igénybevételére.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Az 1. § a hatályra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, és a törvényjavaslat által használt fogalmakat határozza meg. A hatály meghatározására széles körben került sor abból a célból, hogy törvényjavaslatban írt elektronikus kézbesítési rend minél több eljárásban alkalmazható legyen.

Ennek megfelelően a törvényjavaslat rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha törvény kötelezővé, illetve ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet lehetővé teszi a hivatalos iratok - különösen a polgári, a büntető, a közigazgatási és más hatósági eljárásokban történő - elektronikus kézbesítését. A hatály nem terjed ki az azonnali üzenetváltáson (párbeszéden, licitáláson) alapuló eljárásban küldött elektronikus üzenetekre akkor sem, ha arra egyébként hatósági eljárásban kerül sor. Ez utóbbi kivétel meghatározására azért van szükség, mert vannak olyan hatósági eljárások, amelyek elektronikus párbeszédre, azaz azonnali üzenetváltásra épülnek, azonban a törvényjavaslatban foglalt eljárási rend nem ezt szabályozza.

A törvényjavaslat összefoglaló néven hivatalos iratnak tekinti azt az elektronikus okiratot és egyéb elektronikus adatállományt, amelyet meghatározott eljárásában a bíróság, közigazgatási szerv, illetve más hatóság (a továbbiakban együtt: hivatalos szerv) az ügyfél (fél) részére elektronikusan, joghatás kiváltására alkalmas módon kézbesíttet, továbbá amelyet a hivatalos szervek eljárásuk során egymásnak küldenek meg, valamint amelyet az ügyfél (fél) kézbesíttet a hivatalos szerv részére.

A hivatalos irat kézbesítésének igazolására szolgáló elektronikus tértivevény fogalmát is meghatározza a törvényjavaslat, e szerint elektronikus tértivevény az az elektronikus okirat, amely alapján a hivatalos iratot feladó hivatalos szerv hitelt érdemlő módon megbizonyosodhat arról, hogy az átvételre jogosult személy az elektronikusan kézbesített küldeményt átvette, és ez mely időpontban történt meg. Az elektronikus tértivevény közokirat, melynek tartalmaznia kell a feladó és a címzett nevét (azonosítóját), az ügy számát (vagy egyéb azonosítóját), a kézbesített hivatalos irat egyértelmű azonosítására alkalmas hivatkozást és a hivatalos irat átvételének az időpontját. Az elektronikus tértivevény funkciójának kialakításakor figyelemmel kellett lenni a papír alapú tértivevény jellemzőire, és azt ki kellett egészíteni az elektronikus kézbesítés miatt felmerülő további adatokkal.

A törvényjavaslat megengedi a minősített elektronikus aláírás nélküli iratküldést, mivel informatikailag biztosítani tudja ugyanazokat a körülményeket a küldő és a fogadó számára, mintha ők rendelkeznének saját minősített elektronikus aláírással. Ezért kimondja, hogy az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül, közokirat kiállítására jogosult feladó által kézbesíttetett hivatalos irat - a hivatalos szerv saját minősített elektronikus aláírása nélkül is - elektronikus közokirat, továbbá ha jogszabály azt írja elő, hogy a benyújtandó beadványnak teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie, akkor ezt az előírást teljesítettnek kell tekinteni, ha a hivatalos szerv részére - a feladó saját minősített elektronikus aláírása nélkül is - e törvényjavaslatban foglalt eljárási rend alapján történik a kézbesítés.

A 2. §-hoz

A 2. § az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatóról szól, csak a fő feladatait határozza meg tekintettel arra, hogy a Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatóra vonatkozó részletes informatikai-biztonsági előírásokat már hatályos Korm. rendeletek tartalmazzák. A hivatalos iratok elektronikus kézbesítése technikai hátterének biztosítása állami feladat. Ezt a feladatot központi elektronikus szolgáltató rendszert működtető szervezet végzi. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a feladó által kézbesíteni rendelt hivatalos iratokat a címzett részére kézbesíti, valamint a kézbesítés megtörténtét, illetve az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos egyéb körülményeket hitelt érdemlő módon - az elektronikus tértivevénnyel, illetve szükség esetén a rá vonatkozó külön jogszabályok szerinti naplózással - a feladó, illetve a címzett számára igazolja. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatónak elektronikus kézbesítési tárhelyet kell fenntartania, amelyhez a kézbesítési folyamatban részt vevő feladó és címzett számára biztosítania kell a hozzáférést, és el kell látnia az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos további feladatokat.

Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató biztosítja, hogy az irat elküldésekor a feladó az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató időbélyegzőjével ellátott irat egy példányát megkapja, így mind a feladónak, mint a címzettnek ugyanolyan tartalmú, időbélyegzővel ellátott irat fog a rendelkezésére állni.

A 3. §-hoz

Ez a § a természetes személyek elektronikus iratainak a hivatalos szervhez történő beküldését szabályozza. Tekintettel arra, hogy az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató rendszeréhez jelenleg természetes személyként ügyfélkapun, illetve hivatalos szervként hivatali kapun keresztül lehet csatlakozni, ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy annak alkalmazása során az eljárásban részt vevő személy képviseletében eljáró jogi képviselőre, az eljárásban részt vevő vállalkozás törvényes képviselőjére, valamint az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére feljogosított természetes személy és gazdasági társaság igazságügyi szakértőre a természetes személyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni

A természetes személy a kézbesítendő hivatalos iratát - ügyfélkapuján belépve - az adott eljárásra vonatkozó elektronikus formanyomtatványon nyújtja be. Annak a formanyomtatványnak, amelyet adott eljárásban első hivatalos iratként nyújt be a természetes személy, akkor is kell tartalmaznia a természetes személy lakcímét (tartózkodási helyét vagy levelezési címét), ha azt jogszabály kifejezetten nem írja elő. Azért kell ezeket az adatokat feltüntetnie, mert ha papír alapú kézbesítésre kell átállni, akkor a hivatalos szerv rendelkezésére fog állni a(z ügy)fél címe. Ha a természetes személy elektronikusan kezdeményezi az eljárást, akkor az eljárást kezdeményező elektronikus formanyomtatványának mellékletét kell, hogy képezze az illeték megfizetéséről szóló igazolás.

Célszerűnek mutatkozik, hogy az elektronikusan beküldő félnek ne kelljen külön nyilatkozatot tennie arról, hogy ő az elektronikus kézbesítési utat választotta, ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy az elektronikus úton benyújtott hivatalos irat a természetes személy utaló magatartása arra vonatkozóan, hogy abban az eljárásban vállalja az elektronikus kézbesítést, továbbá beadványait kizárólag elektronikus úton nyújtja be. Az elektronikus kézbesítés vállalására vonatkozó bejelentést a természetes személy az eljárás bármely szakaszában megteheti az eljáró hivatalos szervnél.

Az elektronikus irat beküldésekor az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a kézbesíttetni kívánt formanyomtatványon informatikai, ún. formai megfelelőségi ellenőrzést végez. Ha a formanyomtatvány megfelel az informatikai követelményeknek, akkor azt befogadja rendszerébe, és a formanyomtatványon elhelyezi időbélyegzőjét. Ha a formanyomtatvány nem felel meg az informatikai követelményeknek, erről a feladót közvetlenül, a benyújtási folyamat részeként tájékoztatja.

A feladó biztonsága érdekében a befogadásról az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató - a rá vonatkozó külön jogszabályok alapján - visszaigazolást küld a feladó részére, amelynek tartalmaznia kell legalább a feladó és a címzett nevét, a befogadott irat elnevezését, az érkeztetési számot, a befogadás időpontját és a benyújtott dokumentum egyértelmű azonosítására alkalmas információt. A befogadás visszaigazolásban megjelölt időpontban a hivatalos iratot a címzett hivatalos szervhez megérkezettnek kell tekinteni.

A hivatalos szervek lehetősége, hogy a hivatali kapujuk kezelésére ügyintézőjüket jogosultsággal ruházzák fel, ezért a hivatalos szervnek küldött hivatalos irat átvételére (megnyitására, letöltésére) jogosult személy kijelölésére a hivatali kapura vonatkozó külön szabályok alapján kerül sor.

Értelemszerűen az elektronikusan kézbesíttetni kívánt hivatalos iratból egy címzett tekintetében egy példányt kell kézbesítetteni akkor is, ha más törvény a papír alapú benyújtásra egynél több példányt ír elő.

A 4. §-hoz

A 4. § az az esetet szabályozza, amikor a hivatalos szerv a természetes személy részére kézbesíti a hivatalos iratokat. Tekintettel arra, hogy nem kényszeríthető senki arra, hogy kézbesítési tárhelyét úgy ellenőrizze, hogy nem is számíthat hivatalos irat érkezésére, de egyébként ha tudna róla, igénybe venné a szolgáltatást, ezért kimondja a törvényjavaslat azt, hogy ha az eljárás hivatalból indul, és a hivatalos szerv eljárásában helye van a beadvány elektronikus benyújtásának, akkor a hivatalos szerv az elsőként megküldött hivatalos iratát papír alapon azzal a kiegészítő tájékoztatással kézbesítteti a címzett részére, hogy beadványát a hivatalos szerv részére elektronikus úton is benyújthatja.

Az elektronikusan kézbesíteni kívánt hivatalos iratot a hivatalos szervnek a címzett részére a hivatali kapun keresztül kell kézbesíttetnie. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hivatalos iratot a címzett ideiglenes tárhelyén helyezi el harminc napra. Ezt az iratot a címzett ügyfélkapuján belépve veheti át. A címzett az átvétel előtt megismerheti legalább a feladó nevét, a hivatalos irat tárhelyére történt érkezésének időpontját, valamint - a kézbesíteni rendelt hivatalos irat jellegétől függően, illetve ha az rendelkezésre áll - annak ügyszámát (egyéb azonosítószámát), tehát az ún. tájékoztató adatokat, de magát a hivatalos iratot nem.

A kézbesíteni kívánt hivatalos iratot egy internetes hivatkozás testesíti meg, a címzettnek erre kell rákattintania. Ekkor az elektronikus tértivevény automatikusan létrejön és azt az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a feladó tárhelyére visszaküldi, valamint maga a hivatalos irat a címzett számára letölthetővé válik. Ekkor a címzett a hivatalos iratot letöltheti saját számítógépére vagy megnyithatja a megfelelő programmal. Lehetősége van arra is, hogy azt az ideiglenes tárhelyéről a tartós tárhelyére helyezze. Ha a hivatalos iratot az ideiglenes tárhelyéről nem törli, az az elhelyezésétől számított harminc nap elteltével automatikusan törlődik onnan, ez tehermentesíti az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató rendszerét.

Az iratok kézbesítésének sikeres megtörténtét hivatott biztosítani az a rendszer, hogy az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató tájékoztató üzenetben hívja föl a címzett figyelmét arra, hogy hivatalos irat érkezett a tárhelyére. Ez úgy történik, hogy a hivatalos iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyére történt érkezését követően e-mail címére értesítést kap. Ha a címzett nem veszi át a hivatalos iratot öt munkanapon keresztül, akkor az át nem vett küldemények tekintetében egy második értesítést is kap e-mail címére.

Ki kell emelni, hogy ezek a tájékoztató üzenetek joghatás kiváltására nem alkalmasak. A hivatalos irat elektronikus kézbesítéséhez kapcsolódó kézbesítési vélelem megdöntése során a címzett nem hivatkozhat arra, hogy nem kapta meg bármelyik tájékoztató üzenetet. Az e-mailes értesítés ugyanis olyan technológiára épül, amely nem garantálja, hogy az valóban megérkezik a címzetthez. Éppen ezért a szabályozás kiküszöböli azt a lehetőséget, hogy e tájékoztató üzenetekre hiányára hivatkozhasson.

Az 5. §-hoz

Ez a § a hivatalos szervek egymás közötti elektronikus iratküldését szabályozza. Az iratküldés főszabály szerint elektronikus tértivevény nélkül, egyszerű visszaigazolással történik. Lehetősége lesz különböző szervezeteknek (pl. ügyvédi irodáknak, szakértői cégeknek) is - bár nem hivatalos szervek - hivatali kapu igénylésére. Ebben az esetben a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy hivatali kapujukon keresztül egymással közvetlenül, elektronikus tértivevényes kézbesítéssel történő iratküldést.

Kivételes esetben lehetőség van az iratok papír alapú megküldésére abban az esetben, ha a hivatalos szervnél meglévő nagy mennyiségű, papír alapú irathalmaz digitalizálása fölöslegesen terhelné és lassítaná az eljárást.

A 6. §-hoz

Előfordulhat az a helyzet, hogy a hivatalos iratot a címzett nem veszi át határidőben, vagy nem ő veszi át a küldeményt. A törvényjavaslat kimondja azt, hogy ha a címzett a hivatalos iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő elhelyezését követő ötödik munkanapon (ez a gyakorlatban kb. hét-nyolc napot jelent) sem veszi át a küldeményt, akkor a hivatalos iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni Ha kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a címzettet és a feladót az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató automatikusan tájékoztatja az elektronikus kézbesítési tárhelyükön.

A kézbesítési vélelem beálltától függetlenül fontos körülmény, hogy a címzett megismerhesse az irat tartalmát, ezért a kézbesítési vélelem alapján kézbesítettnek tekintett hivatalos irat annak elhelyezésétől számított harminc napig a címzett ideiglenes tárhelyén marad, ahol azt a címzett továbbra is átveheti, de a joghatások - ha a kézbesítési vélelem megdöntésére nem kerül sor - a kézbesítési vélelem beálltához fűződnek.

Az ügyfélkapuval rendelkező természetes személyek megjelölhetik a helyettes átvevőt, aki saját ügyfélkapuján belépve jogosult a természetes személy címzett helyett átvenni a címzett részére elektronikusan kézbesített hivatalos iratot. A helyettes átvevő által átvett hivatalos iratot joghatás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha azt a címzett vette volna át. A helyettes átvevővel kapcsolatos további szabályokat az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatóra vonatkozó külön jogszabály határozza meg.

A 7. §-hoz

A törvényjavaslat nem kíván külön terhet róni a kézbesítési folyamatban részt vevőkre abban a tekintetben, hogy részükre kötelező elektronikus archiválási vagy irattározási kötelezettséget ír elő.

Természetesen ennél szigorúbb szabályt más jogszabály előírhat, de e törvényjavaslat csak azt mondja ki, hogy a feladó és a címzett az elektronikusan kézbesített hivatalos iratot - a rájuk vonatkozó külön jogszabály (vagy szabályzat) alapján - elektronikus formában is megőrizhetik, természetesen ez kívánatos, célszerű.

Az elektronikusan kézbesített hivatalos irat és az elektronikus tértivevény papír alapú másolatát is meg kell őrizni, ha a papír alapú irattározást vagy iratmegőrzést külön jogszabály (vagy szabályzat) előírja.

Adódhatnak olyan rendkívüli esetek, amikor a valami miatt nem lehetséges az elektronikus kézbesítés, ezért a törvényjavaslat külön szabályozza azokat a körülményeket, amikor lehetőség van az elektronikus kézbesítésről a papír alapú kézbesítésre való áttérésre. A szabályozás kialakításánál különös jelentősége volt annak, hogy az elektronikus kézbesítésben részt vevő személyek ne "váltogathassák" a kézbesítési módot. Ha a természetes személy a hivatalos iratait elektronikus úton kézbesítteti, indokolt kérelmében adott eljárás során egy alkalommal kérheti a papír alapú kézbesítésre való áttérést. E jog nem gyakorolható visszaélésszerűen. Ha a hivatalos szerv hozzájárul a papír alapú kézbesítéshez, abban az eljárásban nem lehet visszatérni az elektronikus kézbesítésre. Ha a természetes személy a papír alapú kézbesítésről áttér az elektronikus kézbesítésre, vagy az elektronikus kézbesítésről áttér a papír alapú kézbesítésre, nem kérheti a korábban már - bármilyen formában - részére szabályszerűen kézbesített hivatalos irat újbóli kézbesítését. Ha a természetes személy az elektronikus kézbesítésről áttér a papír alapú kézbesítésre, akkor a részére - különös méltánylást érdemlő ok (különösen olyan elháríthatatlan esemény, amelynek következtében a korábban továbbított adatok megsérültek vagy megsemmisültek) valószínűsítése esetén - helye van az elektronikus úton szabályszerűen kézbesített hivatalos újbóli, papír alapú megküldésének azzal a megkötéssel, hogy a joghatások a szabályszerű elektronikus kézbesítéshez fűződnek.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a természetes személynek megszűnik a kézbesítési tárhelye. Ebben az esetben e természetes személy részére papír alapú okiratot kell kézbesíteni.

Abban az esetben, ha az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésével kapcsolatos feladatait folyamatosan, legalább három napon keresztül nem tudja ellátni, a hivatalos irat papír alapú kézbesítésére abban az esetben is át lehet térni. Az akadály elhárultával természetesen lehet folytatni az elektronikus kézbesítést.

A törvényjavaslat megengedi azt is, hogy a benne foglalt elektronikus kézbesítés teljesítésén túl további kézbesítési lehetőséget írjon elő másik jogszabály adott eljárásokra vonatkozóan.

A törvényjavaslat azt is kimondja, hogy más törvény enyhébb vagy szigorúbb szabályokat is megállapíthat a papír alapú és az elektronikus kézbesítés közötti váltásra vonatkozó szabályokat.

A 8. §-hoz

Ez a § a határidők számításának módját határozza meg úgy, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (a továbbiakban: Pp.) jelöli meg alapvető jogszabályként.

Az órákban számított határidővel kapcsolatban kimondja, ha törvény eltérően nem rendelkezik, kezdő időpontnak az az időpont (óra, perc) számít, amikor a hivatalos iratot a címzett átvette.

Kivételes esetben - és az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatónál ezidáig nem fordult elő ilyen - megtörténhet, hogy meghatározott időn keresztül nem tudja a szolgáltatását nyújtani. Ezért került kimondásra, hogy a határidőbe az a nap (a továbbiakban: üzemszüneti nap) nem számít bele, amelyen az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató bármilyen okból (ideértve a vis maior esetét is) négy órát meghaladó időtartamban nem tudta ellátni a törvényjavaslatban meghatározott feladatait (így különösen azokat, amelyek a kézbesíttetni kívánt irat feltöltését, vagy az átvenni kívánt irat letöltését akadályozták). Az üzemszüneti nap megállapításakor a nem egybefüggő időtartamú üzemszünetek időtartamait egybefüggőnek kell tekinteni.

Üzemszünet esetén az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatónak - az utolsó üzemszüneti napot követő munkanapon - a rá vonatkozó külön jogszabály szerint rögzítenie és archiválnia kell annak az egy vagy több munkanapnak a dátumát, amely a határidőbe nem számít bele. Az erre vonatkozó adatok nyilvánosak, azokat az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hozzá beérkezett megkeresés alapján ki kell adnia. Ezzel összhangban az üzemszünettel érintett határidő az üzemszüneti napok számával meghosszabbodik.

A 9. §-hoz

E § a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó külön szabályokat tartalmazza. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőnek hivatali kapuval, az ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkező képviselőjének ügyfélkapuval kell rendelkeznie. Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásban használatos elektronikus formanyomtatványait honlapján kell elhelyeznie. E formanyomtatványok tartalmazzák az ajánlatkérő - Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató által biztosított - nyilvános titkosító kulcsát, amelyet a közbeszerzési eljárás lezárulásáig használhat. Az ajánlattevő ajánlatát, a részvételre jelentkező részvételi jelentkezését és egyéb, a közbeszerzési eljárásban benyújtani kívánt iratot ezen az elektronikus formanyomtatványon nyújtja be az ajánlatkérőhöz.

Az ajánlatkérő az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártának időpontjában az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatótól kapott, az elektronikus formanyomtatványhoz tartozó privát titkosító kulccsal kezdi meg a beérkezett ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések bontását. Az ajánlatkérő az új közbeszerzési eljárásában - az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatótól igényelt - új nyilvános kulccsal teszi közzé formanyomtatványát. Ezt az eljárást az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató díj fizetéséhez kötheti.

A 10. §-hoz

Ez a § a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.

A 11. §-hoz

Ez a § a Pp. módosítására vonatkozó szabályokat tartalmazza, amely nagyrészt új szabályokból, kisebb részt módosító szabályokból áll. A Pp. kiegészül egy új fejezettel, amely az elektronikus kézbesítés szabályait lépcsőzetesen, 2010. július 1. és 2011. július 1. napjaival rendeli alkalmazni.

A szakértőkre és a bíróságok egymás közötti, illetve más hatóságokkal történő kommunikációjára már 2010. január 1. napjától lehetőség lesz.

A Pp-be épülő 394/B. §-hoz

A második lépcsőfok szerint a polgári perben 2010. július 1. és 2011. június 30. napja között kiszélesedik az elektronikus ügyintézés köre - az első lépcsőfok logikájára építve - a következők szerint:

Ha a vállalkozások közötti perben kötelező a jogi képviselet, a keresetlevél és minden egyéb beadvány, okirati bizonyíték benyújtására kizárólag elektronikus úton kerülhet sor, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti; az elektronikus úton benyújtott keresetlevelet a bíróság az alperes részére papír alapú okiratként kézbesíti azzal a kiegészítő tájékoztatással, hogy az eljárásban kötelező a jogi képviselet, ezért védekezését, nyilatkozatát jogi képviselővel eljárva, kizárólag elektronikus úton nyújthatja be.

Az eredetileg papír alapú okirati bizonyítékok elektronikus benyújtása alóli kivételt jelenti, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás; a papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél indítványára is elrendelheti.

Kötelező jogi képviselet esetén, ha a fél - bármely okból - nem rendelkezik jogi képviselővel, akkor a bíróság a jogi képviselő képviseleti jogosultságának igazolásáig a félnek papír alapon kézbesíti a hivatalos iratokat.

A megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben a fél, illetve a jogi képviselő a b) pont szerinti elektronikus kézbesítést vállalhatja akkor is, ha nem kötelező a jogi képviselet; ha jogi képviselő nélkül eljáró fél vállalta az elektronikus kézbesítést, indokolt kérelmében az eljárás során egy alkalommal kérheti a papír alapú kézbesítésre való áttérést; a fél e jogát nem gyakorolhatja visszaélésszerűen;

Ha az eljárásban nem kötelező az elektronikus kézbesítés, akkor a fél jogutódjára nem vonatkozik az, hogy a jogelőd elektronikus kézbesítést vállalta, kivéve, ha a jogi képviselő vállalta az elektronikus kézbesítést, és a jogi képviselő személye nem változott.

Ha a fél, illetve a jogi képviselő - a kötelező jogi képviselet esetét nem számítva - nem vállalja az elektronikus kézbesítést, de az elektronikus kézbesítést a másik fél, illetve jogi képviselője vállalta, akkor a bíróság a papír alapú okiratot benyújtó fél hivatalos iratait papír alapon kézbesíti a másik fél, illetve jogi képviselője számára.

A második lépcsőfokban az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás is szélesebb körben vehető igénybe, így 2010. július 1. napja és 2011. június 30. napja között a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

Ha a fizetési meghagyás kibocsátása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik, akkor a jogi képviselővel eljáró fél a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét kizárólag elektronikus úton nyújthatja be; ha a fél jogi képviselő nélkül jár el, a megyei bíróság hatáskörébe tartozó fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét akár papír alapon, akár elektronikus úton is benyújthatja.

A bíróság az elektronikus úton beérkezett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem alapján a fizetési meghagyást papír alapú okiratként kézbesíti a kötelezettnek azzal a kiegészítő tájékoztatással, hogy ellentmondását jogi képviselővel eljárva kizárólag elektronikus úton, jogi képviselő nélkül eljárva pedig akár papír alapon, akár elektronikus úton nyújthatja be.

Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatban a peres eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az általános meghatalmazottal kapcsolatban 2010. július 1. napja és 2011. június 30. napja között a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

Ha a fél általános meghatalmazottal rendelkezik, akkor a meghatalmazott bejelentheti a bíróságnál, hogy ezen fél tekintetében vállalja a hivatalos iratok elektronikus kézbesítését; ebben az esetben a bíróság a meghatalmazott - mint az alperes, illetve a kötelezett képviselője - részére elektronikusan kézbesíti a hivatalos iratokat (a keresetlevelet, illetve a fizetési meghagyást is). Az elektronikus vagy papír alapú okiratban tett bejelentésnek tartalmaznia kell a jogi képviselő természetes személyazonosító adatait (név, születési hely és idő, anyja neve). A bejelentés megtételekor nem kell illetéket leróni abban az esetben, ha a bejelentést a korábban benyújtott általános meghatalmazás kiegészítéseként teszik meg; ekkor a bejelentést a korábban benyújtott általános meghatalmazáshoz kell csatolni.

A Pp-be épülő 394/C. §-hoz

A harmadik lépcsőfokban már bármelyik bíróság előtt lehetőség van a jogi képviselő nélkül eljáró feleknek is az elektronikus kommunikációra, a jogi képviselők és a vállalkozások pedig már kizárólag elektronikusan érintkezhetnek a bírósággal. Ennek megfelelően a polgári perben és a fizetési meghagyásos eljárásban 2011. július 1. napjától a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

A vállalkozás az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatónál kézbesítési tárhellyel rendelkezik; a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet és a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan nyújtja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti. Ha a vállalkozás az eljárásban a kötelezettként vagy alperesként vesz részt, részére a bíróság elektronikusan kézbesít, és a vállalkozás a beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikusan nyújthatja be.

Ha a fél jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet és a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan nyújtja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a jogi képviselő részére.

Az eredetileg papír alapú okirati bizonyítékok elektronikus benyújtása alóli kivételt jelenti, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás; a papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél indítványára is elrendelheti.

A jogi képviselő nélkül eljáró fél az elektronikus kézbesítést vállalhatja polgári perben és a fizetési meghagyásos eljárásban; ha az eljárásban nem kötelező az elektronikus kézbesítés, akkor a fél jogutódjára nem vonatkozik az, hogy a jogelőd elektronikus kézbesítést vállalta, vagy a papír alapú kézbesítésre való áttéréshez megtörtént.

Az elektronikus úton benyújtott keresetlevél vagy egyéb beadvány a fél vagy a jogi képviselő utaló magatartása arra vonatkozóan, hogy abban az eljárásban vállalja az elektronikus kézbesítést, továbbá beadványait kizárólag elektronikus úton nyújtja be; az elektronikus kézbesítés vállalására vonatkozó bejelentést a fél vagy a jogi képviselő az eljárás bármely szakaszában megteheti az eljáró bíróságnál.

Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél nem vállalja az elektronikus kézbesítést, de az elektronikus kézbesítés a másik fél számára kötelező vagy azt vállalta, akkor a bíróság a papír alapú okiratot benyújtó fél hivatalos iratait papír alapon kézbesíti a másik fél számára.

A Pp-be épülő 394/D. §-hoz

E § a szakértők és a bíróság elektronikus kommunikációjának lehetőségét és módját határozza meg.

2010. január 1. és 2011. június 30. napja között csak a megyei bíróságokkal lesz lehetőség elektronikusan érintkezni, ezt követően bármelyik bírósággal. Ennek megfelelően a törvényjavaslat kimondja, hogy a szakértőkre vonatkozó szabályokat 2011. június 30-ig csak a megyei bíróságok első fokú hatáskörébe tartozó, 2010. január 1. napját követően indult polgári perekben kell alkalmazni. A § rendelkezéseit 2011. július 1. napjától az ezen időpont után indult, a helyi bíróságok előtti polgári perekben is alkalmazni kell.

Ha a szakértő az igazságügyi szakértői névjegyzék adatai alapján az elektronikus kézbesítést vállalja, a polgári perben a hivatalos és egyéb iratokat, ide érve a szakvéleményt, az előzetes munkatervet és a díjjegyzéket is, - bizonyos kivételekkel - elektronikusan kézbesíti a bíróság részére, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a szakértőnek. A szakértő ebben az esetben nem kötelezhető arra, hogy a bírósághoz benyújtott hivatalos és egyéb iratot a felek és más perbeli személyek számára papír alapon megküldje. A bíróság - kivételes jelleggel - indokolt kérelemre az elektronikus kézbesítési szabályok alkalmazása esetén is engedélyt adhat a szakértőnek a szakvélemény (vagy annak egy részének) papír alapú benyújtására.

A bíróság papír alapon vagy egyéb adathordozón bocsátja rendelkezésre a szakértő részére a hivatalos irat mellékletét, ha annak nagy mennyisége miatt vagy az adathordozó jellegéből adódóan a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen, valamint ha a papír alapú okirat valódisága vitás. Ha a bíróság által megküldött hivatalos irathoz a (4) bekezdés szerinti melléklet kapcsolódik, a határidő számításának alapja a melléklet kézhezvételének időpontja.

A fél - kivéve ha számára e törvényjavaslat szerint az elektronikus kézbesítés kötelező - papír alapon vagy elektronikus adathordozón a szakértő rendelkezésére bocsáthatja a hivatalos irat mellékletét. A szakértőnek, ha az elektronikus kézbesítést vállalta és ennek technikai lehetőségei adottak, a szakvélemény részévé tett mellékleteket digitalizálnia kell. Ha a fél számára az elektronikus kézbesítés kötelező és a szakértő az elektronikus kézbesítést vállalta, a fél a mellékletet a szakértő részére elektronikusan küldi meg.

Ha a szakértő az elektronikus kézbesítést nem vállalja, az iratokat papír alapon kell kézbesíteni, tehát a törvényjavaslat nem teszi kötelezővé az elektronikus utat a szakértők számára. Ez azért fontos, mert van olyan szakértő, aki évente csak néhány szakvéleményt készít el, esetleg nincs meg a megfelelő számítástechnikai infrastruktúrája, így célszerűtlen lenne őt kényszeríteni az elektronikus út igénybevételére.

A Pp-be épülő 394/E. §-hoz

Ez a § szabályozza azokat az eseteket, amikor a bíróságok egymással, illetve a közigazgatási szervekkel vagy más hatóságokkal történő elektronikusan kommunikálnak. Itt is két lépcsőben történik a bevezetés: 2010. január 1. napjától kezdődően a bíróságok számára az elektronikus kommunikáció lehetőség lesz másfél éven keresztül. 2011. július 1. napjától kötelező lesz a bíróságok egymás közötti elektronikus kommunikációja, és a közigazgatási szerveket, illetve más hatóságokat is csak így kereshetik meg. Nagyon szűk körben lesz csak kivétel a papír alapú iratküldésre.

A Pp-be épülő 394/F. §-hoz

Ez a § az új polgári törvénykönyv tervezett szövegével összhangban meghatározza a vállalkozás fogalmát tekintettel arra, hogy az elektronikus kézbesítés szabályai, továbbá a kötelező jogi képviselet esetei a vállalkozásra vonatkozik. Ennek megfelelően a törvényjavaslat alkalmazásában vállalkozás az olyan jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli jogalany, amely elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jött létre; az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdasági tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvényjavaslat e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz.

A 12-13. §-hoz

E §-okban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény további módosításai kerültek rögzítésre.

A 14. §-hoz

Ahhoz, hogy az igazságügyi szakértők az elektronikus iratküldési folyamatba be tudjanak kapcsolódni, a szakértői törvény kiegészítése, módosítása is szükséges. Ennek megfelelően az új szabályok a szakértőkre vonatkozóan további adatközlési kötelezettséget írnak elő. A szakértőnek egyrészt nyilatkoznia kell, ha vállalja-e elektronikus kézbesítést, és ebben az esetben a természetes személyazonosító adatait (a nevén kívül születési helyét, idejét és anyja nevét) is közölnie kell a nyilvántartó szervvel. Erre azért van szükség, mert e természetes személyazonosító adatok alapján tudja őt a bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül elektronikusan megszólítani. Az új szabályok figyelemmel vannak arra is, hogy a szakértői tevékenység során vizsgált tárgyak elektronizálására nem minden esetben van lehetőség, természetesen ezek a dolgok kivételt képeznek az elektronikus megküldés alól.

A 15. §-hoz

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvényt módosító rendelkezések az elektronikus kézbesítés bevezetéséhez igazítják ezen ügyek elektronikus intézési lehetőségét.

A 16. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban 2010. július 1. napjától lesz lehetőség az elektronikus iratküldésre, ezért a 2008. évi XXX. törvény módosítására van szükség, mivel az eredetileg 2009. július 1. napjával iktatta be a Pp-be az elektronikus eljárás lehetőségét. A 15. § egyben egy kodifikációs hibát is orvosol, kiiktatja a Pp. 395. § (4) bekezdésében írt két h) pontot úgy, hogy a később hatályba lépett h) pontot i) pontra módosítja.