A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27883/2018/18. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MEZŐGAZDASÁGI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. §, 62. §, 1993. évi II. törvény (Fkb (hk).) 4/B. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2. §, (3) bek., 19. §, (5) bek., 32. §, 33/B. §, 72. §, 98. §, (3) bek. d) pont, 104. §, (3) bek., 105. §, (3) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §, 102. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 17. §, 35. §, 78. §, (4) bek., 85. §, (1) bek., 88. §, 92. §, 99. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Stettler Noémi

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

7.K.27.883/2018/18.

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Petia Ügyvédi Iroda - Dr. Petia Csaba ügyvéd (cím 1) által képviselt Felperes neve (Felperes címe) felperesnek,- Dr. Czigány Eszter jogtanácsos által képviselt Alperes neve (Alperes címe) alperes ellen mezőgazdasági ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében perbelépett Dr. Horváth Magdolna ügyvéd (cím 2) által képviselt I. rendű érdekelt (I. rendű érdekelt címe) érdekelt és II. rendű érdekelt (II. rendű érdekelt címe) érdekelt - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint, az I. és II. rendű érdekeltek jogi képviselője részére 56.000 (ötvenhatezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 30.000 (harmincezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A Hatóság 1. mint mezőgazdasági igazgatási szerv 2015. november 16. napján sorsolást tartott a felperes különlapjain nyilvántartott részarány-tulajdon fedezetéül szolgáló földrészletekre vonatkozóan. A sorsolásról készült jegyzőkönyv 1. számú sorsolási jegyzőkönyv rögzítette, hogy a részarány-tulajdonosok a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (Fkbt.) 4/B.§ (5) bekezdése alapján éltek az egyezségkötés lehetőségével, és a földrészletekre vonatkozóan teljeskörű egyezséget kötöttek.

A sorsolási jegyzőkönyv ellen a felperes kifogással élt, melynek folytán a Hivatal 1. 2016. március 17. napján meghozott határozat 1. számú határozatával a sorsolás eredményét helybenhagyta.

A Hivatal 1. határozata ellen a felperes 2016. április 29. napján keresetet nyújtott be, melynek folytán a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt közigazgatási per indult. A bíróság 2017. szeptember 13. napján meghozott 13.K.27.262/2016/50. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A sorsolást követően, de a felperesi kifogást elbíráló másodfokú határozat meghozatalát megelőzően a Hatóság 1. mint elsőfokú hatóság 2015. december 2. napján meghozott ügyszám 2. - ügyszám 3. számú 60 db földkiadási határozataival a részarány-tulajdonosok egyezsége alapján rendelkezett a föld kiadásáról, és a felperes földhasználati joga alatt álló területből a részarány-tulajdonosok részére a termelőszövetkezeti különlap terhére a 2015. november 16-i egyezségnek megfelelően elrendelte a föld kiadását.

Megállapította, hogy hatósága 2015. november 16-án nyilvános sorsolást tartott részarány-tulajdon fedezetéül szolgáló földrészletekre vonatkozóan, és a részarány-tulajdonosok az Fbktv. 4/B.§ (5) bekezdése alapján a sorsolás megkezdését megelőzően teljeskörű egyezséget kötöttek. Döntését az Fbktv. 4/B.§ és 9/C.§-ra alapította.

A földkiadást elrendelő elsőfokú döntések ellen a felperes 2015. december 22. napján fellebbezést nyújtott be.

A földkiadási határozat elleni fellebbezés elbírálására jogosult Hivatal 1. alperesi jogelőd 2016. szeptember 2. napján meghozott végzésével a fellebbezési eljárást felfüggesztette a sorsolás tárgyában hozott döntés folytán indult bírósági per jogerős befejezéséig.

A sorsolás tárgyában hozott bírósági ítélet meghozatalát követően a fellebbezéseket a jogutódlás folytán az alperes bírálta el, és 2018. március 27. napján meghozott határozat 2. számú másodfokú határozatával a ügyszám 2. - ügyszám 3. számú elsőfokú határozatokat helybenhagyta.

Határozatában rögzítette az ügy előzményét képező tényállást, és a sorsolás tárgyában hozott jogerős bírósági ítéletet. Kiemelte, hogy a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.27.262/2016/50. számú ítélet indokolásában megállapította, hogy a felperes a sorsolás jogalapja körében alaptalanul hivatkozott arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.38.217/2000/5. számú ítélete alapján az érintett földterületek felszámolói vagyonba tartoznak, ugyanis a Legfelsőbb Bíróság ítéletének elvi megállapítása szerint a földterület felszámolói vagyonnak minősül, azonban megállapítást nyert, hogy ténylegesen ezek a területek nem szerepelnek a vagyonmérlegben. Ebből következően felszámolási eljárás keretében a részarány-tulajdonosok igénye nem érvényesíthető. A Legfelsőbb Bírósági döntéshozatalt követően pedig olyan jogszabályváltozás történt, amely alapján az érintett földterületek már nem tartoznak felszámolói vagyonba. A felperesnek földhasználati joga van bejegyezve, azzal a felperes nem rendelkezhet és az ügyben alkalmazandó rendelkezések szerint, az Fkbtv. 9/C.§ és 4/B.§ (5) bekezdése alapján a földkiadási eljárást le kell folytatni.

Kiemelte, hogy a felperes a földkiadási határozatok elleni fellebbezésében lényegében a sorsolás elleni kifogásban leírtakat ismételte meg, amely felperesi hivatkozásokat a Székesfehérvári KMB fenti jogerős ítéletével megcáfolt.

Az alperesi határozat ellen a felperes keresetet nyújtott be, amelyben az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését kérte. Keresetében eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozott.

Eljárási jogszabálysértésként a Ket. 32.§ megsértését jelölte meg, és kifogásolta, hogy az alperes az eljárását a sorsolás tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti per befejezéséig felfüggesztette, de az ítélet meghozatalát követően úgy folytatta le a saját eljárását, hogy nem hozott döntést a felfüggesztés megszüntetéséről, holott a Ket. 32.§ (8) bekezdés alapján az eljárás felfüggesztésének megszüntetéséről külön végzést kell hozni, amely külön, önálló fellebbezéssel támadható.

A Ket. 33/B.§ megsértése körében előadta, hogy a 60 darab elsőfokú határozat elleni felperesi fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásokat az alperes egyesítette, de erről nem hozott külön végzést, holott a Ket. 33/B.§ alapján az egyesítésről külön végzést kell volna hozni.

A Ket. 105.§ (7) bekezdés megsértésére, a kézbesítés szabálytalanságára is hivatkozott, és kifogásolta, hogy az alperes másodfokú határozatát az alperes kézbesítette, holott azt az elsőfokú hatóságnak kellett volna kézbesíteni, ezért az alperesi határozat kézbesítése szabályszerűtlen volt.

A Ket. 2.§ (3) bekezdését jelölte meg további jogszabálysértésként, mert az alperes a tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget. Kifogásolta, hogy nem derül ki a határozatból, hogy az alperes a bírósági ítéletről mikor és milyen módon értesült.