A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság P.21427/2006/39. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Karuczka Zoltán

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság

3.P. 21.427/2006/39.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság

dr. Kelemen Tamás ügyvéd (...) által képviselt

felperes neve (...) felperesnek a

Dr. Varga-Sabján Petra Judit ügyvéd (...) által képviselt

I.rendű alperes neve (...) I. rendű és

II.rendű alperes neve (...) II. rendű, valamint a

Dr. Wéber Ágnes ügyvéd (...) által képviselt

III.rendű alperes neve (...) III. rendű alperesek

elleni, tulajdonjog megállapítsa iránti perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a 15 napon belül mindaz az I. r., mind a II. rendű alperesnek 150.000 (százötvenezer) Ft perköltséget, mely összegből az ÁFA 25.000 (huszonötezer) Ft,

kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a III. rendű alperesnek 250.000 (kétszázötvenezer) Ft perköltséget,

300.000 (háromszázezer) Ft eljárási illeték és 88.800 (nyolcvannyolcezer-nyolcszáz) Ft tolmácsdíj az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet e bíróságnál, de a Fővárosi Bírósághoz címezve kell előterjeszteni legalább 4 példányban.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy abban az esetben, ha a fellebbezésben vitatott érték a kétszázezer forintot, illetve a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye; lényeges eljárási szabálysértésnek az olyan jogszabálysértés minősül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt; ha a hivatkozást a fellebbezés nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja; a másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor; a másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart; tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy abban az esetben, ha a fellebbezés csak a perkltség viselésére vagy összegére vonatkozik; a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos; a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el; bármelyik fél tárgyalás tartását kérheti, ilyen kérelmet a fellebbező fél a fellebbezésében terjeszthet elő.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

I n d o k o l á s

A felperes és néhai férje, felperes férje 1975. július 8-án kötöttek házasságot ...ban, a néhai 1999. március 22-én hunyt el.

A néhai mint vevő és az OTP ...i fiókja mint eladó között 1982. július 19-én adásvételi és telek-használatbaadási szerződés jött létre a Magyar Állam tulajdonában álló telken lévő, természetben a Budapest ..., ... szám alatti társasház 40/10000 tulajdoni illetősége vonatkozásában, a szerződésben írtak szerint ezen tulajdoni illetőségnek a társasház I/3. szám alatti lakása felel meg.

A szerződésben írtak szerint a lakás vételára 425.600 Ft volt, az első törlesztő részlet összege 63.900 Ft, a fennmaradó vételárat a vevő részletekben volt jogosult teljesíteni.

A szerződés 16. pontjában írtak szerint a vevőnek a szerződésből eredő fizetési kötelezettségeiért a felperes készfizető kezességet vállalt.

A szerződés formanyomtatványon készült, ugyanakkor kiegészített a 23. pontjában foglaltakkal, ezen pont a következőket tartalmazza: "Alulírott felperes férje magyar állampolgár és felesége felperes neve sz. felperes születési neve ... állampolgár Budapest ... sz. alatti lakosok kijelentjük, hogy a jelen szerződéssel megvásárolt lakás felperes neve magyar állampolgár házasfél külön vagyonát képezi. felperes neve sz. felperes születési neve kijelentem továbbá, hogy a tulajdonjogra az általunk közösen befizetett törlesztőrészletek alapján sem tartok igényt, a törlesztőrészletek arányában csak megtérítési igényem lehet házastársammal szemben."

A felperes tulajdonjoga ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésére 1983. június 10-én került sor, a lakás a Budapest ...i .... helyrajzi szám alatt nyilvántartott.

A felperes és a néhai házassága megromlott, a néhai a szülei lakásába költözött a felperessel való házasságából származó két gyermekkel, az I. és II. rendű alperessel.