A Kúria Pfv.21222/2020/9. számú precedensképes határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. § (1) bek., 2003. évi LX. törvény (Bit.) 96. § (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:439. §] Bírók: Harter Mária, Parlagi Mátyás, Szabó Klára

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

k ö z b e n s ő í t é l e t e

Az ügy száma: Pfv.I.21.222/2020/9.

A tanács tagjai: dr. Szabó Klára a tanács elnöke, dr. Parlagi Mátyás előadó bíró, dr. Harter Mária bíró

Az I. rendű felperes: Felperes1

A II. rendű felperes: Felperes2

Az I. rendű felperes képviselője: dr. Kozma Tamás ügyvéd

Az alperes: Alperes1

Az alperes képviselője: ügyintéző: dr. Bereczky Ferenc ügyvéd)

A per tárgya: biztosítási szolgáltatás teljesítése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.288/2020/5.

Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 25.P.25.828/2016/92.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős rész- és közbenső ítélet felülvizsgálattal támadott közbenső ítéleti rendelkezését hatályában fenntartja.

- Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 15.875 (tizenötezer-nyolcszázhetvenöt) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az I. rendű felperes mint szerződő fél és biztosított, valamint az alperes mint biztosító biztosítási szerződést kötöttek az abban megjelölt családi házra és a benne lévő ingóságokra.

[2] A biztosítási szerződés általános feltételei (I.) között feltüntetett általános kizárások (13.) szerint a biztosítás nem terjed ki olyan kárra, amely gyártási, technológiai hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság, stb.) vezethető vissza (13.4.). A különös feltételek (II.) szerint biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak véletlen, váratlan és előre nem látható megrongálódása, megsemmisülése, eltulajdonítása minősül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és a káresemény a szerződés hatálya alatt következett be (5.). Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik - vagy ott keletkezik, de azt elhagyja - és önerőből tovább terjedni képes, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Nem minősülnek biztosítási eseménynek a felsorolt okok miatt bekövetkezett károk (5.1.).

[3] A biztosítási szerződés hitelbiztosítéki záradéka szerint az alperes tudomásul vette, hogy a biztosított mint zálogkötelezett és a megjelölt hitelező mint zálogjogosult között a biztosított ingatlanra vonatkozó zálogszerződés jött létre. Az alperes vállalta, hogy a biztosított épülettel kapcsolatban esedékessé vált szolgáltatási kötelezettségéről minden esetben értesíti a zálogjogosultat, kifizetést kizárólag csak a zálogjogosult kifejezett hozzájárulásával teljesít a biztosított részére, ennek hiányában a szolgáltatást a zálogjogosultnak teljesíti.

[4] A biztosított lakóépületben 2016. január 3-án tűz keletkezett, amiben megrongálódott a lakóépület, valamint megsemmisült, illetve megrongálódott az abban lévő ingóságok egy része. A felperesek bejelentését követően az alperes nem teljesítette a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatást.

A kereset és az alperes védekezése

[5] A felperesek 44.900.000 forint biztosítási szolgáltatás megfizetésére kérték kötelezni az alperest elsődlegesen nekik mint egyetemleges jogosultaknak, másodlagosan a zálogjogosultnak.

[6] Indokolásuk szerint bekövetkezett a biztosítási szerződésben meghatározott tűz biztosítási esemény, ezért az alperes köteles a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni. Vitatták, hogy a tüzet gyártási vagy technológiai hiba okozta volna.

[7] Az alperes kérte a kereset elutasítását.