BH 2022.6.151 I. Kárbiztosításnál a károsító esemény minősül biztosítási eseménynek. A felek azonban úgy is rendelkezhetnek, hogy a károsító esemény szerződésben meghatározott feltételekkel történő megvalósulása esetén a biztosító nem nyújt fedezetet (kizárás). A Ptk. a biztosítási esemény tág - kizárások nélküli - fogalmát alkalmazza.

II. A biztosítási (károsító) esemény bekövetkezésével kapcsolatos tények állítása a biztosítási szolgáltatást igénylő fél, míg a szolgáltatási kötelezettséget kizáró tények állítása a biztosító érdeke. A biztosítási szolgáltatás teljesítése iránti perben a biztosítási esemény, illetve a kizárási ok alapjául állított konkrét történeti tényeket kell bizonyítani. A bizonyítási érdekről a biztosítási jogviszony és a felek tényállításai alapján kell állást foglalni [2003. évi LX. törvény 96. § (1) bek. a) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:439. §; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 164. § (1) bek., 206. (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az I. r. felperes mint szerződő fél és biztosított, valamint az alperes mint biztosító biztosítási szerződést kötöttek az abban megjelölt családi házra és a benne lévő ingóságokra.

[2] A biztosítási szerződés általános feltételei (I.) között feltüntetett általános kizárások (13.) szerint a biztosítás nem terjed ki olyan kárra, amely gyártási, technológiai hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság stb.) vezethető vissza (13.4.). A különös feltételek (II.) szerint biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak véletlen, váratlan és előre nem látható megrongálódása, megsemmisülése, eltulajdonítása minősül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és a káresemény a szerződés hatálya alatt következett be (5.). Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik - vagy ott keletkezik, de azt elhagyja - és önerőből tovább terjedni képes, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Nem minősülnek biztosítási eseménynek a felsorolt okok miatt bekövetkezett károk (5.1.).

[3] A biztosítási szerződés hitelbiztosítéki záradéka szerint az alperes tudomásul vette, hogy a biztosított mint zálogkötelezett és a megjelölt hitelező mint zálogjogosult között a biztosított ingatlanra vonatkozó zálogszerződés jött létre. Az alperes vállalta, hogy a biztosított épülettel kapcsolatban esedékessé vált szolgáltatási kötelezettségéről minden esetben értesíti a zálogjogosultat, kifizetést kizárólag csak a zálogjogosult kifejezett hozzájárulásával teljesít a biztosított részére, ennek hiányában a szolgáltatást a zálogjogosultnak teljesíti.

[4] A biztosított lakóépületben 2016. január 3-án tűz keletkezett, amelyben megrongálódott a lakóépület, valamint megsemmisült, illetve megrongálódott az abban lévő ingóságok egy része. A felperesek bejelentését követően az alperes nem teljesítette a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatást.

A kereset és az alperes védekezése

[5] A felperesek 44 900 000 forint biztosítási szolgáltatás megfizetésére kérték kötelezni az alperest elsődlegesen nekik mint egyetemleges jogosultaknak, másodlagosan a zálogjogosultnak.

[6] Indokolásuk szerint bekövetkezett a biztosítási szerződésben meghatározott tűz biztosítási esemény, ezért az alperes köteles a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni. Vitatták, hogy a tüzet gyártási vagy technológiai hiba okozta volna.

[7] Az alperes kérte a kereset elutasítását.

[8] Indokolása szerint a tűz a lakóépületben lévő kandallót a kéménnyel összekötő cső (a továbbiakban: füstcső) technológiai hibájára, illetve a csatlakozás hibás kivitelezésére vezethető vissza, így az I.13.4. pont alapján a biztosítás nem terjed ki a kárra, kizárt a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, a tűz nem a szerződésben meghatározott kockázat, az nem biztosítási esemény. Arra is hivatkozott, hogy kizárólag a zálogjogosultnak teljesíthet, ezért a felperesek nem kérhetnek a saját javukra szóló marasztalást, ilyen igényt csak a zálogjogosult érvényesíthet. Vitatta a követelés összegszerűségét is.

Az elsőfokú ítélet, valamint a másodfokú rész- és közbenső ítélet

[9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[10] Indokolása szerint az I. r. felperes és az alperes között a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:439. §-a szerint kárbiztosítási szerződés jött létre. A II. r. felperes nem szerződő fél, így nem jogosult annak teljesítését követelni. Az I. r. felperes a hitelbiztosítéki záradék miatt saját részére nem kérhet teljesítést, de a Ptk. 6:58. §-a alapján azt követelheti, hogy az alperes a zálogjogosultnak teljesítsen.

[11] A tűz mint biztosítási esemény bekövetkezésével kapcsolatban rögzítette, hogy maga a tűzeset nem volt vitatott a felek között. Az megfelelt a biztosítási szerződés II.5.1. pontjában meghatározott tűz biztosítási eseménynek, ugyanakkor az alperes a biztosítási esemény fogalmába a kizáró okok fennálltának a hiányát is beleértette. Az elsőfokú bíróság megkülönböztette a biztosító mentesülését és a biztosító kötelezettségének be nem állását, mert az utóbbi esetben be sem következik a biztosítási esemény. Ennek az elhatárolásnak a bizonyítási kötelezettség és a bizonyítási teher szempontjából tulajdonított jelentőséget. A biztosítási szerződés II.5.1. pontja a tűzhöz mint biztosítási eseményhez kapcsolódó különös kizárási okokat határoz meg, ugyanakkor ezeken túl az I.13. pont általános jelleggel rögzíti a kizárási okokat. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a biztosítási esemény meghatározása az általános definícióhoz képest negatív módon kiegészítésre került, ami a kizárás körébe tartozik.

[12] A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy a tűz a falszerkezetben azért alakult ki, mert a füstcső környékén akkumulálódott hő elérte a falszerkezetben lévő éghető anyagok gyulladáspontját. Az elektromos tűz lehetőségét kizárta. Arra a következtetésre jutott, hogy egy kandalló annak rendeltetésszerű használatával - fűtéssel - nem okozhatja a környezete felgyulladását, ezért a tűz az I.13.4. pont szerinti technológiai hibára, a kandalló bekötésének hibájára vezethető vissza, ami kizáró okot jelent, így a tűzesetet kivonta a tűz mint biztosítási esemény köréből.

[13] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az I. r. felperes és az alperes viszonyában megállapította, hogy az alperes a biztosítási szolgáltatás teljesítésére köteles, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[14] Indokolása szerint nem észlelt hatályon kívül helyezést megalapozó lényeges eljárási szabálysértést. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a kereset jogalapja körében a per eldönthető volt, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését a bizonyítás kiegészítése céljából sem találta indokoltnak. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, de az abból levont jogi következtetéseivel, érdemi döntésével és annak indokaival csak részben értett egyet.