45/1993. (VII. 2.) AB határozat

Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének a közterület-használat általános szabályozásáról szóló 33/1992. (XII. 3.) KR. számú rendelete felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet felülvizsgálatára és részbeni megsemmisítésére irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének a közterület-használat általános szabályozásáról szóló 33/1992. (XII. 3.) KR. számú rendelete 7. § (4) bekezdés a) pontjának második mondata (azaz: "A közterület-használati engedély kiadását megelőzően a Kulturális és Sport-, a Kommunális és Környezetvédelmi, valamint a Városrendezési és Építészeti Bizottság állásfoglalását meg kell kérni."), továbbá a 10. § (1) bekezdéséből két bizottság döntésének közterület-használati engedély feltételül szabása (azaz: "vagy ennek hiányában a Kommunális és Környezetvédelmi Bizottság, valamint a Városrendezési és Építészeti Bizottság által megjelölt" szövegrész) törvénysértő, ezért az idézőjelbe tett rendelkezéseket az Alkotmánybíróság megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

A megsemmisített rendelkezések e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján vesztik hatályukat.

INDOKOLÁS

1. Kecskemét város közgyűlése 33/1992. (XII. 3.) KR. szám alatt (a továbbiakban: KR.) rendeletet alkotott a közterületek használatának és a közterület-használat engedélyezésének szabályairól. A KR. 7. § (4) bekezdés a) pontja szerint egyes védett és kiemelt belvárosi területeken az építésügyi hatóság is csak indokolt (pl. Hírös Napok) engedélyezhet néhány napos alkalmi vásárt vagy más rendezvényt. Az engedély kiadását megelőzően azonban a hatóságnak meg kell kérnie az a) pont második mondatában megjelölt - e határozat rendelkező részében idézett - három képviselő-testületi bizottság állásfoglalását. A KR. 10. § (1) bekezdése pedig azt tartalmazza, hogy a város egyéb közterületein árusításra és fülke elhelyezésére csak a részletes rendezési tervben meghatározott számban és helyre adható - pályáztatás útján - közterület-használati engedély. Részletes rendezési terv hiányában azonban - a rendelkező részben ugyancsak idézett - két bizottság döntését kell figyelembe venni.

A köztársasági megbízott szerint a KR. "megjelölt részei törvénysértőek, megszorító, a jegyző törvényes döntési hatáskörét korlátozó rendelkezéseket tartalmaznak." Felülvizsgálati felhívását azonban a közgyűlés az előírt minősített többséggel nem fogadta el, ezért az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a rendelkezések megsemmisítését.

2. A köztársasági megbízott indítványa megalapozott.

Az Alkotmány 44/B. § (3) bekezdése szerint "törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek..." Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 36. § (1) bekezdés f) pontja is azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a jegyző "dönt a hatáskörébe utalt ügyekben." Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 4. § (2) bekezdése pedig kimondja: "Államigazgatási szervtől a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el." A közterületek használatára vonatkozó szabályok megállapítása, érvényesítése és alkalmazásának ellenőrzése viszont nem vitatottan építésügyi igazgatási feladat s az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtására kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet hatályos 15. § (1) bekezdése szerint pedig az "elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat - a műemlékvédelem kivételével - a) a települési önkormányzatoknál a jegyző... látja el."

E törvényi és törvényes rendeleti előírásokat sérti a KR. két idézett rendelkezése. Tiltott hatáskörelvonást jelent ugyanis az a szabályozás, amely az építésügyi hatóságot a döntés meghozatalában a közgyűlési bizottságok előzetes álláspontjának a megkérésére, illetőleg az adható engedélyek száma és helye megjelölésének figyelembevételére kötelezi. A KR. szövegezéséből ugyan a bizottsági döntések kötelező - jegyző általi - elfogadása egyértelműen nem tűnik ki, de másként e szabályok nem értelmezhetők. A bizottsági előzetes állásfoglalások mindenképpen olyan hatáskör-korlátozást eredményeznek, amelyek törvényességi szempontból azonos megítélés alá esnek a hatáskör elvonásával. Számos esetben pedig - a bizottsági állásfoglalások kialakításának időigénye miatt - a kérelmek törvényes elintézési határideje sem lenne tartható.

Mindezen okok miatt az Alkotmánybíróság a KR. idézett szabályait megsemmisítette. Ezért azokat a határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni.

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró