30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet
az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtásáról
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Ét.) végrehajtásaként - az Ét. 54. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a következőket rendeli:
(Az Ét. II. fejezetéhez)
1. §
A területrendezés irányító, szervező és ellenőrző szerve az építésügyi miniszter.
(Az Ét. 4. §-ához)
2. §
A regionális tervezés rendszere és ennek keretében a regionális tervek jóváhagyása és alkalmazása tekintetében az 1022/1963. (IX. 21.) Korm. számú határozat rendelkezései az irányadók.
(Az Ét. 5. §-ához)
3. §
(1) Meglevő város (község) rendezési programját a városi (községi) tanács, új város (község) rendezési programját pedig az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg.
(2) A rendezési programot megállapítása előtt az érdekelt államigazgatási szervekkel egyeztetni kell.
(Az Ét. 6. §-ához)
4. §
(1) A város (község) rendezési terveinek elkészítését - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága határozza el.
(2) Az építésügyi miniszter fontos népgazdasági érdekből elrendelheti bármely város (község)
a) általános vagy részletes rendezési tervének meghatározott időn belül történő elkészítését;
b) meglevő rendezési terveinek továbbfejlesztését, illetőleg - szükség szerint - módosított rendezési terv kidolgozását.
5. §
(1) Az általános rendezési tervet
- a főváros és megyei jogú város tekintetében a Minisztertanács,
- járási jogú város tekintetében a megyei tanács,
- község tekintetében a járási tanács hagyja jóvá.
(2) Járási jogú város és község egyszerűsített általános rendezési tervét a városi, illetőleg a községi tanács hagyja jóvá.
(3) A részletes rendezési tervet a városi, község tekintetében a járási tanács végrehajtó bizottsága, az építésügyi szabályzatban meghatározott kisebb jelentőségű részletes rendezési terveket pedig az építésügyi hatóság hagyja jóvá.
(4) A rendezési terveket jóváhagyásuk előtt az érdekelt államigazgatási szervekkel egyeztetni kell. Az egyeztetett terveket közszemlére kell tenni, illetőleg az érdekeltekkel ismertetni kell; ennek során az érdekeltek a rendezési tervekre észrevételeket tehetnek.
(Az Ét. 8. §-ához)
6. §
(1) Az Ét. alkalmazása szempontjából telekalakítás az új építési telkek kialakítása, valamint a már meglevő telkek alakjának vagy terjedelmének megváltoztatása.
(2) A telekalakításra vonatkozó szabályokat az építési tömbök alakítása esetében is alkalmazni kell.
(Az Ét. 10. §-ához)
7. §
Ha a - telekalakítás miatt valamely épületet (épületrészt) le kell bontani, a kártalanítás az érdekeltek kérelmére indított eljárás esetében az érdekelteket, hivatalból elrendelt eljárás esetében pedig a városi (községi) tanács végrehajtó bizottságát terheli.
(Az Ét. 11. §-ához)
8. §
A telekalakítási eljárással kapcsolatban felmerült költségek az érdekeltek kérelmére indított eljárás esetében az érdekelteket, hivatalból elrendelt eljárás esetében pedig - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a városi (községi) tanács végrehajtó bizottságát terhelik.
(Az Ét. 12. §-ához)
9. §
(1) A telekalakítás céljából szükséges munkálatok elvégzése során okozott kár megtérítése az érdekeltek kérelmére indított eljárás esetében az érdekelteket, hivatalból elrendelt eljárás esetében pedig a városi (községi) tanács végrehajtó bizottságát terheli.
(2) A telekalakítás részletes szabályait - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel (a továbbiakban együtt: miniszterek) egyetértésben - az építésügyi miniszter és az igazságügyminiszter együttesen állapítja meg; ennek során a telekalakítás egyes fajtáinak eltérő sajátosságaira figyelemmel kell lenni.
(Az Ét. 20. §-ához)
10. §
A műemlékvédelem irányító, szervező és ellenőrző szerve az építésügyi miniszter; a műemlékekkel kapcsolatos kultúrpolitikai feladatokat a művelődésügyi miniszter látja el.
11. §
Az Ét.-nek a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a műemléki jelentőségű területek, a műemlékek környezete, a műemlék jellegű, továbbá a városkép szempontjából jelentős - gazdaságosan fenntartható és a rendezési tervekbe nem ütköző - építmények tekintetében is.
12. §
(1) A műemlékké és a műemléki jelentőségű területté nyilvánításra, annak megszüntetésére, továbbá a műemlékek fenntartására, hasznosítására és megtekintésére vonatkozó szabályokat az építésügyi miniszter és a művelődésügyi miniszter együttesen állapítja meg.
(2) A műemléki környezetek, a műemlék jellegű és a városkép szempontjából jelentős építmények védelmére, továbbá a műemlékek és a 11. § hatálya alá tartozó építmények és területek számbavételére, valamint nyilvántartására vonatkozó szabályokat az építésügyi miniszter állapítja meg; ennek során- az érintett ingatlanok tulajdonosai (kezelői, használói) terhére bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget is előírhat.
(3) A műemlékké, műemléki jelentőségű területté, valamint a műemlék jellegű építménnyé nyilvánítás tényét a telekkönyvbe be kell jegyezni.
(Az Ét. 21. §-ához)
13. §
(1) Az építésügyi miniszter az Ét. 21. §-ának (2) bekezdésében megállapított hatáskörét a felügyelete alá tartozó műemléki hatóságra, illetőleg általa meghatározott városokban az építésügyi hatóságra átruházhatja.
(2) Ha a műemléket érintő munkálathoz vagy a műemlék felhasználásához más hatóság engedélye szükséges, az engedély az illetékes műemléki hatóság hozzájárulása nélkül nem adható meg.
(Az Ét. 22. §-ához)
14. §
Az építésügyi védelem alá eső üdülőterületeket - az érdekelt miniszterek és megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok végrehajtó bizottságai, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának meghallgatásával - az építésügyi miniszter határozza meg.
(Az Ét. 24. §-ához)
15. §
(1) A tanácsok végrehajtó bizottságai építésügyi szakigazgatási szerveinek hatáskörébe tartozó hatósági feladatokat
a) első fokon:
- a községekben a járási,
- a járási jogú városokban a városi,
- a fővárosban és a megyei jogú városokban a kerületi,
b) másod fokon:
- a községekben és a járási jogú városokban a megyei,
- a fővárosban és a megyei jogú városokban a fővárosi, illetőleg a városi
tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve látja el.
(2) A megyei tanács végrehajtó bizottsága -az építésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával - általános vagy meghatározott ügyekre kiterjedő elsőfokú építésügyi hatósági jogkörrel ruházhatja fel a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervét, ha a község jelentősége, fejlettsége és lélekszáma azt indokolttá teszi és arra a tanács végrehajtó bizottságának szervezete lehetőséget nyújt. Azokban az ügyekben, amelyekben első fokon a községi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve jár el, a másodfokú építésügyi hatósági jogkört a járási tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve gyakorolja.
16. §
(1) A tanácsok végrehajtó bizottságainak építésügyi szakigazgatási szervei felett az építésügyi miniszter fő- és szakfelügyeletet gyakorol.
(2) A tanácsok végrehajtó bizottságai építésügyi szakigazgatási szerveinek szervezeti felépítését és működési szabályait - a Minisztertanács előzetes jóváhagyásával - az építésügyi miniszter állapítja meg; ennek során e szakigazgatási szervek vezetői számára az építésügyi hatósági hatáskörüket kifejező elnevezés alkalmazását engedélyezheti.
17. §
(1) Az építésügyi miniszter a területrendezés követelményeinek egységes érvényrejuttatása, valamint az építésügyi hatóságok munkájának elősegítése céljából területi főépítészeket nevezhet ki.
(2) A területi főépítész az építésügyi hatóságok és más szervek részére szakvéleményt ad és ténymegállapításokat tesz az építésügyi igazgatás körébe tartozó ügyekben, különösen a területrendezéssel és az építésügyi hatósági engedélyek kiadásával kapcsolatos kérdésekben.
(3) A területi főépítészt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban érdekeltnek kell tekinteni.
(4) A területi főépítészek részletes feladatkörét és jogállását az építésügyi miniszter állapítja meg.
(Az Ét. 36. §-ához)
18. §
Az építésügyi hatósági ellenőrzési feladatok végrehajtásában a rendőri szervek is közreműködnek. Községben ez az ellenőrzés a községi tanács végrehajtó bizottság illetékes szakigazgatási szervének is feladatkörébe tartozik.
(Az Ét. 40. §-ához)
19. §
(1) Ha az építmény átalakítása a városkép előnyösebb kialakítása céljából vagy területrendezési okokból vált szükségessé, az átalakítás költségei, továbbá az építmény használatának az átalakítás alatt történt korlátozásából eredő károk megtérítése - a munkálatok elvégzése folytán bekövetkezett értékemelkedés levonásával -a városi (községi) tanács végrehajtó bizottságát terheli.
(2) Ha a városkép előnyösebb kialakítása céljából vagy területrendezési okokból az építmény lebontása vált szükségessé, az ingatlan tulajdonosát a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint kártalanítani kell. Csupán díszítésre szolgáló épületrész vagy hirdetőberendezés lebontása esetén kártalanítás nem jár; ilyen esetben a lebontás, valamint az emiatt szükséges átalakítás költségei a városi (községi) tanács végrehajtó bizottságát terhelik.
(3) Ha az építésügyi hatóság nem állami tulajdonban álló műemlék eredeti jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatokat rendelt el, az ingatlan tulajdonosa - a munkálatok elvégzése folytán bekövetkezett értékemelkedés levonásával - költségeinek megtérítését követelheti. Ha az ilyen munkálatokat a hatóság végeztette el, a kötelezett az értékemelkedésnek megfelelő összeget köteles megtéríteni; az építésügyi miniszter a rendeltetésszerű használhatósághoz szükséges mértéket meghaladó munkálatok költségeinek megtérítését kérelemre elengedheti.
(Az Ét. 37-40. §-ához)
20. §
Az építésügyi hatóság elsőfokú határozata ellen előterjesztett fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a határozat azonnali végrehajtása életveszély elhárítása vagy közbiztonság okából feltétlenül szükséges. Az elsőfokú határozat azonnali végrehajtása akkor is elrendelhető, ha az jelentős vagy helyrehozhatatlan kár elhárítása végett szükséges.
(Az Ét. 41. §-ához)
21. §
(1) Az állami szervek, továbbá - e szervek és a társadalmi szervezetek építkezéseivel kapcsolatban - a szövetkezetek és az állampolgárok építéstervezési jogosultságára vonatkozó szabályok megállapítása - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Minisztertanács hatáskörébe tartozik.
(2) Az állami szervnek vagy társadalmi szervezetnek nem minősülő építtetők építkezéseivel kapcsolatos műszaki tervek elkészítésére vonatkozó tervezési jogosultság szabályait, továbbá a rendezési tervek készítésére jogosult állami tervező szerveket az építésügyi miniszter állapítja meg.
(Az Ét. 42. §-ához)
22. §
Az építésügyi miniszter az építéstervezési tevékenység felett a szakfelügyeletet az 1007/1964. (III. 21.) Korm. számú határozat szerint gyakorolja.
(Az Ét. 43. §-ához)
23. §
(1) A típustervezés irányító, szervező és ellenőrző szerve az építésügyi miniszter.
(2) A típustervezés tekintetében a 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet rendelkezései az irányadók.
(Az Ét. 46. §-ához)
24. §
(1) Az építőipari kivitelezési jogosultságra vonatkozó szabályok, továbbá az állami építőipari vállalatok tevékenységi körének megállapítása a Minisztertanács hatáskörébe tartozik.
(2) Az építőipari szövetkezetek, továbbá az állami szervek, társadalmi szervezetek, illetőleg szövetkezetek szervezetében működő építőipari részlegek, valamint az építőipari kisiparosok-tevékenységi körére vonatkozó szabályokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az építésügyi miniszter állapítja meg.
(Az Ét. 47. §-ához)
25. §
Az építésügyi miniszter az építőipari tevékenység felett a szakfelügyeletet az 1007/1964. (III. 21.) Korm. számú határozat szerint gyakorolja.
(Az Ét. 54. §-ához)
26. §
(1) Ez a rendelet az 1965. évi január hó 1.napján lép hatályba.
(2) Az Ét. és e rendelet rendelkezéseit az 1965. évi január hó 1. napján folyamatban levő elsőfokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
(3) Az Ét. 4. §-ának (2) bekezdésében, 5. §-ának (2) bekezdésében, 7. §-ában, 13. §-ának (4) bekezdésében, 33.-40. §-ában, továbbá 52. §-ában foglalt rendelkezéseket az 1965. évi január hó 1. napja előtt elkészült regionális tervek, rendezési programok és rendezési tervek, elrendelt építési tilalmak, illetőleg megépített építmények tekintetében is alkalmazni kell.
27. §
(1) Felhatalmazást kap az építésügyi miniszter, hogy - ha az Ét. vagy e rendelet másként nem rendelkezik - az építésügyi igazgatás körébe tartozó fogalommeghatározásokat és szabályokat - az érdekelt miniszterek közreműködésével és. velük egyetértésben - megállapítsa.
(2) Az építésügyi igazgatásnak a külön jogszabályokban meghatározott építményfajtákra vonatkozó szabályait - az építésügyi igazgatás minden építményfajtára vonatkozó általános jellegű szabályainak keretei között - az egyes építményfajták szerint illetékes miniszterek és az építésügyi miniszter együttesen állapítják meg.
(3) Az építésügyi igazgatás körébe tartozó szabályok megállapítása során a területrendezésre, az építmények rendeltetésére, továbbá az építésügyi szabályokat érintő rendeltetésszerű és biztonságos használatára, üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó szakmai követelményeket (együtt: rendeltetési követelmények) az építmények rendeltetése szerint illetékes miniszterek, a honvédelmi, az egészségvédelmi, az élet-, köz-és más biztonsági követelményeket (együtt: biztonsági követelmények) pedig az e követelmények képviseletére illetékes miniszterek határozzák meg.
(4) A tanácsok - az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően - tanácsi rendeletben helyi építésügyi szabályokat állapítanak meg.
28. §
(1) Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki
a) valamely cselekményével a rendezési tervet oly mértékben megszegi, hogy ezáltal a tervezett rendezés végrehajtását megakadályozza vagy lényegesen költségesebbé teszi;
b) építésügyi hatósági engedélyhez kötött területfelhasználást, telekalakítást, építési vagy bontási munkát, illetőleg gépfelállítást engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végeztet, illetőleg végez;
c) az állékonyságot, az egészséget, az élet-vagy közbiztonságot közvetlenül veszélyeztető építményt (építményrészt) az építésügyi hatóság által megállapított határidőben nem bontja le vagy megfelelően nem javítja ki, és a lebontásig, illetőleg a kijavításig nem teszi meg a szükséges biztonsági intézkedéseket;
d) az építmény építése, javítása vagy lebontása, illetőleg állvány felállítása vagy szétszedése alkalmával a biztonsági szabályokat megszegi, és ezáltal az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyezteti;
e) műemléket gondatlanul megrongál, illetőleg azon műemléki hatósági hozzájáruláshoz kötött munkálatot ilyen hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon végeztet, illetőleg végez;
f) az építkezés során előkerült építészeti emléket vagy építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotást az építésügyi hatósághoz haladéktalanul nem jelenti be, és a lelőhelyet a hatóság intézkedéséig nem hagyja érintetlenül.
(2) Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki
a) használatbavételi engedélyhez kötött építményt ilyen engedély nélkül ad vagy vesz használatba, illetőleg az építményt az építésügyi hatóság engedélye nélkül a használatbavételi engedélyben meghatározott rendeltetéstől eltérő célra használja;
b) a telek vagy az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettségének elmulasztása következtében az egészséget, a testi épséget vagy a közbiztonságot azáltal veszélyezteti, hogy az építmény alkotórésze, tartozéka leeshet, eldőlhet, illetőleg csapadék-, szennyvíz vagy egyéb folyadék rendeltetésellenesen az építmény emberi tartózkodásra használt részébe vagy közterületre folyik;
c) közterületet hatósági engedély nélkül a rendeltetéstől eltérő célra vesz igénybe vagy az engedélytől eltérően használ;
d) újfajta építési anyagot, szerkezetet, építési módot vagy építőipari szerelvényt hatósági engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően alkalmaz.
(Az Ét. 55. §-ához)
29. §
E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 93/1950. (III. 31.) MT számú rendelet, a 14/1955. (III. 3.) MT számú rendelet, a 18/1957. (III. 10.) Korm. számú rendelet, a 32/1962. (VIII. 14.) Korm. számú rendelet, továbbá a 2080/28/1954. számú minisztertanácsi határozat 15-18. pontja és a 2011/1956. (I. 12.) számú minisztertanácsi határozat 12. pontja, valamint a helyi építésügyi szabályrendeleteknek és tanácsi rendeleteknek e rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.
Kállai Gyula s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese