BH 2011.7.198 A jogerős határozat indokolása ellen nem élhet csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel az a fél, aki azért nem volt jogosult felülvizsgálatot kérni, mert az elsőfokú ítélet ellen kizárólag a másik fél élt fellebbezéssel és a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság határozatát [Pp. 271. § (1) bek. b) pont, Pp. 272. § (6) bek.].

A felperesek keresetükben az örökhagyó írásbeli magánvégrendelete érvénytelenségének megállapítását kérték - egyebek mellett - a Ptk. 629. § (1) bekezdés b) pontjában írt alaki hibára alapítottan.

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetének helytadott. A hivatkozott érvénytelenségi okkal összefüggésben kifejtette, hogy a végrendeleti tanúk részéről a végrendelet érvényességéhez teljes névaláírás szükséges; az aláírás szokásos módja a családi és utónév együttes használata, a szignó vagy kézjegy az érvényességi kellékeknek nem felel meg.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek nem fellebbeztek. Az alperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperesek által támadott végrendelet a Ptk. 629. § (2) bekezdésében írt okból érvénytelen azzal, hogy a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi álláspontja szerint a több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet alkotása esetén nem érvényességi követelmény az, hogy a tanúk a végrendelet minden lapját e minőségük feltüntetésével írják alá. A Ptk. 629. § (1) bekezdés b) pontjában írt érvénytelenségi okot illetően úgy foglalt állást, hogy a szignó és a kézjegy az aláírással szinonim fogalmak. Következésképpen nem látta megállapíthatónak a végrendelet érvénytelenségét amiatt, hogy annak első lapját a tanúk - egy kivétellel - a szignójukkal látták el.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben már nem vitatta azt, hogy a másodfokú bíróság által megállapított okból érvénytelen a végrendelet, azonban arra hivatkozott, hogy a felpereseknek nem volt jogosultságuk a végrendelet érvénytelenségének megállapítását kérni.

A felperesek csatlakozó felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet - az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltaktól eltérő - indokolásának megváltoztatását kérték.

Az alperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelemre vonatkozó ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy az adott esetben a csatlakozó felülvizsgálati kérelem előterjesztését "annak járulékos jellege" kizárja.

Tekintve, hogy a felperesek jogerős ítélettel elbírált keresete a támadott végrendelet érvénytelenségének megállapítására irányult, a támadott határozatnak nincs olyan rendelkezése, amelyet a felülvizsgálati kérelem ne érintene: a felülvizsgálati kérelemben felhozott indoktól függetlenül az alperes változatlanul azt kívánja elérni, hogy ne kerülhessen sor a végrendelet érvénytelenségének megállapítására. Ehhez képest az alperesnek a csatlakozó felülvizsgálati kérelem járulékos jellegére vonatkozó hivatkozása nem alapos; az pedig a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályok következetes értelmezése szerint nem vitatható, hogy az ítélet indokolási része is tárgya lehet felülvizsgálatnak, így a csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek is (BH 2000/456.).