1441/B/1990/2. AB határozat

az értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló, 1990. évi VI. törvény 52. § (3) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló kérelem és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság az értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló, 1990. évi VI. törvény 52. § (3) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló kérelmet és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja, az ezt meghaladó körben az indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény (a továbbiakban: Étv.) egyes rendelkezéseinek és a Tőzsde Alapszabálya tagsági díjra vonatkozó előírásának alkotmányossági felülvizsgálatát kérte. Álláspontja szerint az Étv. alkotmányellenes, mert

1. az Étv. 52. § (3) bekezdésében a kis értékpapírbizományosok számára hátrányosan megkülönböztető rendelkezést tartalmaz;

2. nem biztosít lehetőséget a kisebbségben maradt tagok által a többségi határozat bíróság előtti megtámadására;

3. a tőzsdetagság megszűnése esetére nem ír elő elszámolási kötelezettséget. Az alkotmányellenesség megszüntetésének céljából az indítványozó az Étv. 52. § (3) bekezdés megsemmisítését, a kisebbség jogainak érvényesíthetősége, illetve az elszámolási kötelezettség megteremtése céljából pedig jogszabálymódosítás előírását kérte.

II.

A) Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az Alkotmányban meghatározott alapkategóriák (mint pl. az 57. § (5) bekezdésében írt jogorvoslathoz való jog, a 13. § (2) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jog, a 70/A. §-ában írt diszkrimináció tilalma, stb.) - annak ellenére, hogy az Alkotmány azokat állampolgári aspektusból fogalmazza meg - a személyekre általában, így jogi személyekre is vonatkoznak (21/1990. (X. 4.) AB határozat, 7/1991. (II. 28.) AB határozat). A jogi személy számára is biztosított tehát, hogy alkotmányos jogait bármely megkülönböztetés nélkül érvényesíthesse. A diszkriminációnak az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében írt tilalma azonban nem jelenti minden megkülönböztetés tilalmát.

Az értéktőzsde az értékpapírok és devizák koncentrált, meghatározott feltételek között működő piaca, olyan szervezet, amely maga határozza meg tevékenységét, választja meg testületeit, bizottságait, szabályozza működését.

Az értékpapír-forgalmazási tevékenység engedélyezésének feltétele, hogy az erre vállalkozó (kft. vagy rt. formában működő) társaság (a tevékenység formájához igazodva különböző mértékben) meghatározott összegű befizetett törzstőkével, vagy alaptőkével rendelkezzen. Ez a tőke a kockázat fedezetéül szolgál (Étv. 10. §-12. §). A tőzsdetag - amennyiben nem alapító tag - vagyonrészt nem visz a szervezetbe, csupán tagsági díjat fizet (Étv. 45. § (1) bekezdés); a tőzsdetagság feltételei azonosak valamennyi értékpapír-forgalmazó esetén.

Az Étv. 50. §-a értelmében a tőzsde legfőbb szerve a tagjainak összességéből álló közgyűlés. A közgyűlésen minden tőzsdetagnak egy szavazata van.

Nincs szavazata annak a tőzsdetagnak, amely a közgyűlés összehívását megelőző évben az egy tagra jutó átlagos forgalom, vagy kötésszám tíz százalékánál kisebb részt forgalmazott (Étv. 52. § (3) bekezdés).

E szabály előírása azt célozza, hogy a közgyűlésen a döntéseket ne befolyásolhassák azok a tőzsdetagok, akik a tényleges tőzsdei forgalomban (vagyis a tőzsde működésében) nem, vagy csak alig vesznek részt.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ez a szabály nem valósít meg diszkriminációt.

Az Étv. rendelkezéseiből nem következik szükségszerűen a tőzsdei kötésszám (a megkötött szerződések száma) és a tőzsdetag alaptőkéje közötti összefüggés. A kizárólag bizományosi tevékenységet folytató értékpapír-forgalmazó tevékenységének mértéke a kapott (szerzett) megbízások mennyiségétől és minőségétől (tehát tevékenysége intenzitásától), nem pedig alaptőkéje nagyságától függ. Ugyanakkor az a rendelkezés, amely a kizárólag bizományosi tevékenységgel foglalkozó értékpapír-forgalmazó számára - e tevékenység folytatásának előfeltételeként - alacsonyabb összegű tőkét kíván meg, kifejezetten az Alkotmány 9. §-ában elismert vállalkozás jogát érvényre juttató szabály.

Az indítvány ezért ebben a körben alaptalan.

B) Az indítvány ezt meghaladó részében érdemben nem vizsgálható. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) pontosan körülhatárolja az Alkotmánybíróság hatáskörét és döntési jogosultságát. Jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata esetén már megalkotott és még hatályos rendelkezések felülvizsgálata történik meg, és azok alkotmányellenességének megállapításakor az Alkotmánybíróság kizárólag megsemmisítési jogkörrel rendelkezik.

Jogszabály egyéb hiányossága az Alkotmánybíróság által nem orvosolható. Az Abtv. 49. §-ában írt, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség esetén kívül nem vizsgálható, hogy a jogalkotó valamely kérdést miért nem szabályozott az adott jogszabályban, és nem is utasítható a jogalkotó az esetleg hiányzó rendelkezés megalkotására.

Az indítványban foglaltakkal kapcsolatban azonban rögzíteni kell, hogy a tőzsde nem gazdasági társaság, nem tulajdonosok összessége, hanem az értékpapírok keresletét és kínálatát koncentráló szervezet (piac). Működésének szabályai nem a gazdasági társaságok működésének szabályaihoz, vagy a tulajdonközösség szabályaihoz igazodnak, ezért a többségi határozat megtámadásának lehetősége a tőzsde működésének nem feltétlenül szükséges eleme.

A tőzsdetagság megszűnése esetén az elszámolás módját az Étv. 44. § (1) bekezdés i) pontja alapján a tőzsde alapszabályának kell rendeznie. A Tőzsde Alapszabálya azonban nem tartozik az Alkotmánybíróság által alkotmányossági szempontból felülvizsgálható jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb eszközei körébe.

III.

Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Étv. 52. § (3) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló kérelmet és megsemmisítésére irányuló indítványt - elutasította, ezt meghaladó körben pedig az indítványt - hatáskör hiánya miatt - visszautasította.

Budapest, 1991. június 17.

Dr. Herczegh Géza s. k.

az Alkotmánybíróság helyettes elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k. előadó

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.

alkotmánybíró