BH 2017.7.208 Nem szabható ki kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés. A felülbírálat során a pénzbüntetés és kiutasítás együttalkalmazási tilalmának megsértésével megvalósult anyagi jogszabálysértést annak figyelembevételével kell orvosolni, hogy az a büntetés nem mellőzhető, amelynek kiszabására a bíróság a törvény szerint köteles. Ezért akkor, ha a nem magyar állampolgár elkövető országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani, és vele szemben a kiutasítás mellett nem szabható ki közérdekű munka vagy pénzbüntetés [Btk. 33. § (6) bek. b) pont, 59. § (1) bek., EBH 2016.B.6.].

Pertörténet:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.10336/2013/22., Kúria Bfv.1321/2016/12. (*BH 2017.7.208*)

***********

[1] A kerületi bíróság a 2014. augusztus 27-én meghozott és aznap jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki

- információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének kísérletében [Btk. 375. § (1) bek., (5) bek., (2) bek. b) pont],

- 2 rendbeli információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében [Btk. 375. § (1) bek., (5) bek.],

- folytatólagosan elkövetett információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének kísérletében [Btk. 375. § (1) bek., (5) bek.],

- 2 rendbeli készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében [Btk. 393. § (1) bek. b) pont] és

- 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bek. b) pont].

[2] Ezért halmazati büntetésül egy év kilenc hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és háromszázezer forint pénzbüntetésre ítélte, Magyarország területéről négy évre kiutasította és vele szemben háromszáznyolcvannégyezer-hatszázkilencvenkilenc forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el; megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

[3] Az ítéleti tényállás lényege szerint a román állampolgárságú terhelt egy romániai cég alkalmazottja, havi bruttó 425 lej jövedelemmel, vagyona nincs. A terhelt 2010 októberében ismeretlenül maradt társával több alkalommal rendszeres haszonszerzésre törekedve kísérelt meg - néhány esetben eredményesen - több üzletben különféle árukat vásárolni hamis bankkártyákkal. Amennyiben a vásárlások során személyazonosságának igazolására szólították fel, azt az e célból magánál tartott hamis személyi igazolvánnyal tette meg.

[4] A jogerős ügydöntő határozat ellen a főügyészség nyújtott be a terhelt javára a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt.

[5] Ebben kifejtette, hogy a bíróság törvénysértő büntetést szabott ki a terhelttel szemben, amikor őt Magyarországról történt kiutasítása mellett pénzbüntetésre ítélte.

[6] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős határozatot változtassa meg, és mellőze a terhelttel szemben a pénzbüntetést.

[7] A Legfőbb Ügyészség a főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta.

[8] A Kúria a Be. 423. § (4) bekezdésében írtakra figyelemmel a határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal támadott részében és a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, ugyanakkor az (5) bekezdésre figyelemmel a 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértésekre tekintettel is felülvizsgálta; ilyen eljárási szabálysértést nem észlelt.

[9] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[10] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.

[11] A Btk. 33. § (6) bekezdés b) pontja szerint nem szabható ki kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés.

[12] Következésképpen az eljárt bíróság törvényt sértett, amikor a terhelttel szemben a pénzbüntetés mellett kiutasítást is kiszabott.

[13] Az irányadó bírói gyakorlat szerint a büntetéskiszabás során a pénzbüntetés és kiutasítás együtt alkalmazási tilalmának megsértésével megvalósult anyagi jogszabálysértést annak figyelembevételével kell orvosolni, hogy az a büntetés nem mellőzhető, amelynek kiszabására a bíróság törvény szerint köteles [EBH 2016.B.6.].

[14] Azt, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő jövedelme, vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni [Btk. 50. § (2) bek.].

[15] A terhelt esetében a pénzbüntetés kötelező alkalmazásának három feltétele közül csupán kettő állt fent, mert a tényállásban szereplő romániai cégtől kapott havi bruttó 425 lej magyar viszonylatban sem tekinthető megfelelő jövedelemnek.

[16] Ekként a pénzbüntetés kiszabása ebből az okból is törvénysértő.

[17] A Btk. 59. § (1) bekezdése szerint azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani.

[18] Mivel ez az adott ügyben megállapítható volt, a kiutasítás hatályban tartása és a pénzbüntetés mellőzése indokolt.

[19] Ezért a Kúria a Be. 427. § (1) bekezdésének b) pontja alapján - a Be. 424. § (1) bekezdésére figyelemmel tanácsülésen eljárva - a kerületi bíróság ítéletét megváltoztatta és a terhelttel szemben a pénzbüntetés kiszabását mellőzte. Egyebekben a határozatot hatályában fenntartotta.

[20] A Be. 585. § (1) és (2) bekezdése alapján rendelkezett az esetlegesen megfizetett pénzbüntetés visszatérítéséről.

(Kúria Bfv. I. 1.321/2016.)

* * *