BH+ 2000.4.276 I. Üzemi tanács a munkahelyeken, több munkahelyi üzemi tanács a munkáltató központjában működhet.

II. Több üzemi tanács esetén csak a munkahelyi üzemi tanács választásával kapcsolatban lehet bírósághoz fordulni. A magasabb színtű üzemi tanács megalakításának jogszerűségét a bíróság akkor sem vizsgálhatja, ha annak tagjait a jogszabálytól eltérően választották meg [Mt. 44. § (1) és (2) bek., 54. §, 1/1999. MJE].

1998. novemberében az M. Rt. Üzletágánál üzemi tanács választásokat tartottak. A korábbi gyakorlatnak megfelelően, a munkáltatói jogkörök elosztásához igazodóan nyolc önálló telephelyen választottak üzemi tanácsot és létrehoztak egy üzletági központi üzemi tanácsot, amelybe az üzletági központból két, a többi hét üzemi tanácsból egy-egy üzemi tanács tagnak (póttagnak) megválasztott személy került. A szavazólap két részből állt: az első rész a központi üzemi tanácsba javasolt valamennyi, a második része az adott helyi üzemi tanácsba javasolt személyek nevét tartalmazta. Az egyes telephelyeken ennek megfelelően mind a helyi üzemi tanács, mind az üzletági központi üzemi tanács tagjairól szavaztak.

A kérelmező egyeztetést kért, mert a szavazólapon az üzletági központi üzemi tanácsba választhatóknál csak az I. r. kérelmezett által jelölt kilenc főt tüntették fel. A kérelmező - állítása szerint - az üzletági központi üzemi tanácsba is jelölt, de a jelöltje csak a munkahelyi üzemi tanácsba választhatók között szerepelt a szavazólapon. Kifogásolta, hogy az előzetes megállapodástól eltérően egyszintű üzemi tanácsokat választottak, a szavazatok összeszámlálása nem felelt meg a jogszabály előírásainak.

Az egyeztetés sikertelensége miatt a kérelmező az üzemi tanács-választás érvénytelenségének megállapítása iránt a munkaügyi bírósághoz fordult.

A munkaügyi bíróság a végzésével megállapította, hogy az üzletág üzemi tanácsának megválasztása érvénytelen, mert a jegyzőkönyv nem tartalmazta a szavazóurnák felbontásának körülményeit.

A végzés ellen a IV. r. kérelmezett fellebbezett.

A másodfokú eljárásban a kérelmező kizárólag az I. és a IV. r. kérelmezett tekintetében és azzal a változtatással tartotta fenn a kérelmét, hogy jogellenes volt az üzletágnál központi tanácsot felállítani és a szavazólapon az ide jelölt személyt feltüntetni.

A megyei bíróság a végzésével a II. és a III. r. kérelmezettek tekintetében az eljárást megszüntette, és az elsőfokú végzést megváltoztatva az I. és a IV. r. kérelmezettekkel szemben a kérelmet elutasította.

A megyei bíróság álláspontja szerint a szavazás eredményét a választásra jelölt tagok tekintetében nem befolyásolta, hogy a szavazólapon az üzletági üzemi tanácsba delegált személy nevét is feltüntették. Az üzemi tanácsok strukturális felépítését és a központi üzemi tanácsba történő delegálást a bíróság nem bírálhatja felül, mert az Mt. 54. §-a szerint ez nem tartozik a hatáskörébe. A delegálók ellen a kérelmező nem is nyújtott be kérelmet.

A jogerős végzés megváltoztatása iránt a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, mert a IV. r. kérelmezett a választással kapcsolatban megsértette az Mt. 50. §-ának (1) bekezdésében és 51. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. A IV. r. kérelmezett eljárása folytán az M. Rt.-nél három szinten működik üzemi tanács. A szavazólap összeállításával az üzletág központi üzemi tanácsából kizárta a más szakszervezet vagy a munkavállalók által jelölteket. Ennek folytán a szavazatoknak a reprezentativitás szempontjából történő összeszámlálásánál az I. r. kérelmezetten kívüli szakszervezetek hátrányos helyzetbe kerültek.

A IV. r. kérelmezett a jogerős végzés hatályban tartását kérte.