A Fővárosi Törvényszék P.20178/2010/15. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §, 345. §, 355. §, 360. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 54. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bíró: Schöck Beatrix

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.20178/2010/15.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20783/2011/6. (ÍH 2012.168)

***********

Fővárosi Bíróság

...P. .../2010/15

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

a dr. Bokor Ferenc (ügyvéd címe.) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a dr. Baritsa Katalin (ügyvéd címe.) ügyvéd által képviselt

MÁV Zrt. (1061 Budapest, Andrássy út 73-75.) alperesellen

kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 8 375 026,- (Nyolcmillió-háromszázhetvenötezer-huszonhat) Ft tőkét és ezen összeg után 2007. 05. 03. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot, valamint 400 000,- (Négyszázezer) Ft. + 100 000,- (Százezer) Ft. áfa, mindösszesen 500 000,- (Ötszázezer) Ft. ügyvédi munkadíjat, mint perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az Nemzeti Adó - és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságának külön felhívására 480 000,- (Négyszáznyolcvanezer) Ft. feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Bíróságon kell előterjeszteni.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára, vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

A felperes gyermeke 1 személy 2007. május 03. napján 13:45 perc körüli időben a Budapest, XX. kerület Csepeli átjáró 1. számú hídon két társával együtt átmászott egy betonkorláton és egy bokorról letört bottal játszva 1 személy a közelében elhúzódó magasfeszültségű villanyvezetékhez közelítette vagy érintette botját, ezáltal a fiú áramütés által életét vesztette. A magasfeszültségű elektromos vezeték üzemben tartója az alperes.

A balesettel érintett helyszín 2007. május 03-án nem volt megfelelően ellátva védőeszközökkel, ugyanis a közút felől nem volt megoldva a terület elkerítése. Ezen a területen csupán egy alig egy méter magas közmű-alagút beton építménye gátolta meg a behatolást, mely kerítésnek nem fogható fel. Ez magassága és szélessége miatt átmászható, sőt átugorható is. Az alperesi nyomvonal Csepel felőli oldalán a kerítés hiányos és roncsolt volt. A balesettel érintett helyszínen figyelmeztető feliratok nem voltak kihelyezve.

A helyszín összességében elhanyagolt állapotú, karbantartatlan volt és jelenleg is az.

Az alperesnek nemcsak a 25 V-os felső vezeték létesítésekor, hanem a létesítéstől folyamatosan feladata a felső vezeték megfelelő védelmének kiépítése és karbantartása. A magasfeszültségű felső vezeték folyamatos ellenőrzése az alperes rendszeres kötelezettsége jogszabály rendelkezése alapján.

Az alperes vezetékjog alapján létesítette a perbeli helyszínen a felső vezetéket, mely az alperes érdekében üzemelt, hiszen ez a felső vezeték a villanymozdonyoknak adja a feszültséget.

A felperes felemelt keresetében 8 000 000 Ft nem vagyoni kár és 374 000 Ft temetési költség, mint vagyoni kár megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Tőke követelése után a Ptk. 301.§-nak (1) bekezdése után járó késedelmi kamat és a perrel felmerült költségek megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. Keresetét a Ptk. 345.§, illetve 339.§-ra alapította, késedelmi kamat követelését a Ptk. 301.§-nak (1) bekezdésére. A késedelmi kamat kezdő időpontját a baleset napjában jelölte meg. Előadta, hogy az alperes jogszabályi kötelezettségeit elmulasztva nem építette ki a perrel érintett magasfeszültségű felső vezeték köré a védelmi berendezéseket, ezáltal bárki számára könnyedén megközelíthetővé vált a felső vezeték. Mivel az alperes veszélyes üzemet üzemeltet, ezért felelősségét csak a tevékenységén kívül eső elháríthatatlan ok igazolása esetén menthetné ki, mely a baleset bekövetkeztét okozta volna. Ilyen ok azonban az alperes oldalán nem merült fel. Másodlagosan azt adta elő, hogy a szerződésen kívül okozott kár általános szabálya alapján is köteles az alperes megtéríteni a felperes kárát, mivel az alperes magatartása jogellenes volt. Az alperesi magatartás és a bekövetkezett kár a felperes gyermekének elhalálozása között ok-okozati kapcsolat állt fenn.

A felperes felmerült kárát gyermeke elvesztésében jelölte meg, melynek értéke felbecsülhetetlen, és ez a veszteség úgy pszichikailag, mint fizikailag megviselte, megbetegítette a felperest.

A felperes teljes személyes költségmentesség kedvezményben részesült.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte, azzal azonban, hogy ha a bíróság az ellenkérelemben foglaltaknak nem adna helyt, úgy másodlagosan a felperes gyermekének közrehatását értékelve alkalmazzon kármegosztást. Álláspontja szerint a baleset a néhai 1 személy elháríthatatlan magatartása miatt következett be, ezért az alperes nem felelős a kárért. A felperes által követelt nem vagyoni kár mértékét eltúlzottnak találta. Előadta, hogy a felperes munkaképessége a balesettel összefüggésbe hozhatóan minimális mértékben csökkent csupán, s állapota folyamatosan javul.