BH 2013.1.23 I. Az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyező jogerős másodfokú végzés nem minősül az ügy érdemében hozott végzésnek, s így felülvizsgálati kérelemmel nem támadható.

II. A felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasítása esetén az eljárás nem illetékmentes [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont, Pp. 270. § (2) bek., 273. § (2) bek. a) pont, Itv. 50. § (4) bek., 58. § (1) bek. f) pont, 80. § (1) bek., i) pont].

A törvényszék végzésével a hitelező felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A hitelező fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította.

Az ítélőtábla végzése ellen az adós felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben - annak tartalma szerint - a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a törvényszék végzésének helybenhagyását kérte.

A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabályi feltételei hiányoznak.

A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése szerint jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen van helye felülvizsgálatnak.

Az adós által támadott másodfokú határozat nem tekinthető az ügy érdemében hozott jogerős végzésnek.

A Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó 252. §-ának (4) bekezdése szerint a hatályon kívül helyező végzésnek tartalmaznia kell az elsőfokú határozat ismertetését, a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó utasításokat. A másodfokú bíróság ennek megfelelően járt el, amikor végzése indokolásában a hitelező felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének a Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja és a 2/2011. PJE számú jogegységi határozatban foglaltak szerinti vizsgálata érdekében az új határozat meghozatala során figyelembe veendő utasításokat adott, mely rendelkezések nem értelmezhetők akként, hogy e végzés az ügy érdemében döntött volna; az eljárás továbbra is folyamatban maradt.

A felülvizsgálati kérelemmel támadott végzés tehát nem minősül az ügy érdemében hozott és így felülvizsgálati kérelemmel megtámadható végzésnek, mert az ügy érdemében a hatályon kívül helyezést követően lefolytatásra kerülő újabb eljárás során kell majd dönteni.

Miután a jogerős végzés nem az ügy érdemében határozott, ezért a felülvizsgálati kérelem nem felelt meg a Pp. 270. §-ának (2) bekezdésében írt feltételeknek. A jogszabályi feltételek hiányában a Kúria az adós felülvizsgálati kérelmét a Pp. 273. § (2) bekezdésének a) pontja alapján hivatalból elutasította.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek (Itv.) a 2011. évi CLVI. törvény 164. §-ával megállapított 58. §-a (1) bekezdésének f) pontja, valamint 50. §-ának (4) bekezdése alapján - a felülvizsgálati kérelem hivatalból történt elutasítása folytán - a mérsékelt felülvizsgálati eljárási illeték 3000 Ft, ezért az adós az általa illetékbélyeggel lerótt 30 000 Ft-ból 27 000 Ft-ot az Itv. 80. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján az adóhatóságtól visszaigényelhet. A Kúria erről az Itv.-nek a 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének c) pontjával módosított 81. §-ának (2) bekezdése alapján az állami adóhatóságot a határozatának az elsőfokú bíróság útján való megküldésével értesíti. A Kúria tájékozatja az adóst, hogy az illeték visszatérítését az adóhatóságtól kérnie kell.

(Kúria Gfv. X. 30.288/2012.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.45.417/2011/5. számú, 2012. április 24-én kelt végzésével szemben az adós részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján meghozta a következő

végzést: