A Székesfehérvári Törvényszék K.22622/2006/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 60. §, 70/D. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 1990. évi IV. törvény (Ehtv.) 1. §, 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 31. §, 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 6. §] Bíró: Müllerné dr. Hradszky Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

*Székesfehérvári Törvényszék K.22622/2006/10.*, Székesfehérvári Törvényszék K.22622/2006/12., Kúria Kfv.39166/2007/8. (EH 2007.1737)

***********

Fejér Megyei Bíróság

21.K.22.622/2006/.... szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fejér Megyei Bíróság dr. Kovács Ferenc ügyvéd (....., Dózsa Gy. u. 15. I/2.) által képviselt felperes ... Molnár Tibor köztisztviselő által képviselt Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal (Székesfehérvár, Szent I. tér 9.) alperes ellen zajkibocsátási határérték ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében -mely perbe az alperes pernyertessége érdekében dr. Kuthy Zoltán (Székesfehérvár, Lévay u. 1/a.) ügyvéd által képviselt Alperesi beavatkozó beavatkozott - meghozta az alábbi

ítéletet:

a bíróság az alperes 03/3261-1/2006. számú határozatát hatályon kívül helyezi.

Kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000,- (harmincezer) Ft + áfa perköltséget.

A perben feljegyezett eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes nyilatkozata, továbbá a felek előadása és a perbe becsatolt iratok alapján az alábbi tényállást tárta fel:

.....Jegyzője 15460-6/2006. számú, 2006. július 12-én kelt határozatával a ....... által a ....., ..... téren üzemeltetett ..... templom harangjára zajkibocsátási határértéket állapított meg. Az indokolás szerint nagy számú lakossági bejelentés érkezett a ....., .... téren lévő új ..... templom harangjának zavaró hatása miatt, különösen a reggel 6 órai harangszóval összefüggésben. Kifogásolták, hogy a harang hangja nagyon hangos és zavaró, az halláskárosodást okozhat. A polgármesteri hivatal levélben tájékoztatta a ...-t, hogy ..... ...... Közgyűlése Környezetvédelemről szóló 12/2000. (IV. 07.) KR. számú rendeletében foglaltak szerint a ..... templom harangjára, mint új létesítésű, helyhez kötött zajforrásra meg kell kérni a zajkibocsátási határérték engedélyt.

Az érintett jogi képviselője jelezte, hogy a zajszintmérés folyamatban van, majd pedig későbbi beadványában az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa 2006. április 28-án kelt jelentésére hivatkozva kérte, hogy a jegyző hatáskör hiányában az eljárást szüntesse meg, mivel állami szervnek a szakrális jellegű harangozásra nincs hatásköre. Utóbb a polgármesteri hivatal tájékoztatta az üzemeltetőt a zajszintmérés tényéről, és kérte nyilatkozatát a harangozás idejére és időtartamára vonatkozóan. A fent említett ombudsmanni jelentésre hivatkozva a az érintett megtagadta a nyilatkozattételt.

A zajhatárérték megállapításánál a jegyző határozata jogalapjaként a 12/1983. (V.12.) MT. r. (a továbbiakban: Zajrendelet) 6. és 12. §-ára, továbbá a végrehajtására kiadott Zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (II.22.) KÖM-EüM. r. (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdését, valamint 1. és 4. számú mellékletét, és a 24/1992. (I.18.) Korm. r. 5. §-át és a ..... ...... Közgyűlése 12/2000. (IV.07.) KR. számú rendeletét jelölte meg.

A határozat ellen a Alperesi beavatkozó nyújtott be fellebbezést. A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetője 03/3261-1/2006. számú, 2006. augusztus 17-én kelt határozatával a jegyző határozatát megsemmisítette és az eljárást megszüntette.

A másodfokú hatóság megállapította, hogy a harangok használatát az egyház belső előírásai szabályozzák. Miután a harangozás nem csupán szakrális jelentőséggel bír, hanem a templomi harangszó az egyetemes kultúra része is, ezért arra állami, önkormányzati szervnek ráhatása nincs. A jegyző, mint zajvédelmi hatóság a jogorvoslati kérelemmel támadott határozatát erre irányuló hatáskör nélkül hozta meg, ezért döntése jogszabálysértő.

A másodfokú határozat tartalmazza, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. (a továbbiakban: Kt.) 31. § (1) bekezdése szerint a környezeti zaj elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energia kibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető, vagy károsító hangterhelést okoznak. Álláspontja szerint a harangszót, mint hanghatást kellemetlennek, zavarónak minősíteni csak erősen szubjektív alapon lehet, másrészről Magyarország által aláír nemzetközi szerződés, egyezmény érvényesülése a belső joggal szemben elsőbbséget élvez. Az egyezményből következően kulturális örökségként védendő harangszóra ezért a környezeti zaj elleni védelem nem terjed ki. Hivatkozott a 2006. évi XXXVIII. tv.-nyel kihirdetett és ezzel a belső jog részévé vált, a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény 2. cikk 1. pontjára.

Ugyancsak utalt arra, hogy az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa jelentésében foglaltak valóban nem bírnak jogszabályi kötőerővel, azonban az abban foglaltak - a tételes jogi hivatkozások, az egzakt és több irányú problémaelemzés, továbbá az Országgyűlési Biztos jogintézményének a közigazgatás jogszerűsége biztosításában betöltött szerepe és társadalmi tekintélye miatt - nem hagyható figyelmen kívül.

A felperes keresetet nyújtott be az alperes 03/3261-1/2006. számú határozata felülvizsgálatára. Abban kérte, hogy a megyei bíróság állapítsa meg, hogy ..... ...... Jegyzőjének határozata nem követett el jogsértést. Kérte továbbá a perköltség megállapítását.

Pontosított keresetében a másodfokú határozatnak a Pp. 339. § (2) bekezdése alapján történő megváltoztatását és ..... ...... Jegyzőjének elsőfokú határozatának hatályban tartását, majd az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az alperes határozata megalapozatlan és helytelenül hivatkozik a 2005. novemberétől folyamatban lévő zajszennyezési ügyben a 2006. március 31-én kihirdetett UNESCO Egyezményre, mint jogforrásra, illetve az Állampolgári Jogok Biztosa jelentésére.

Álláspontja szerint a zajkibocsátás, és az erre vonatkozó jogszabályok a .... egyházat is kötelezik. Tárgyalási nyilatkozatában utalt a helyszíni körülményekre, nevezetesen, hogy a perrel érintett templom .....ban egy völgyben helyezkedik el, körülötte egyik oldalon ... emeletes, másik oldalon ... emeletes lakóépületek vannak, amelyek visszhangként verik vissza a harang hangját.

Az ott élő lakók próbáltak egyeztetni az érintett képviselőjével, azonban ez nem vezetett eredményre. Rámutatott arra, hogy a harang által kibocsátott zaj az objektív zajszintmérés eredménye szerint a jogszabályi határértéket meghaladta.

A felperes kitért arra is, hogy az elsőfokú hatóság a határozat felterjesztésekor írt összefoglalójában ugyancsak utalt az alkotmányossági alapelvekre, ezen belül is arra, hogy egyik alkotmányos alapjognak, illetve alapelvnek sincs elsőbbsége a másikkal szemben. Ugyancsak kifejtette, hogy amennyiben elfogadható volna az alperes álláspontja, úgy szélsőséges esetben azt is ki lehetne mondani, hogy bármikor, bármilyen hangerővel szólhat a harang.