A Fővárosi Törvényszék Bf.9739/2018/4. számú határozata sikkasztás bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 372. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 164. §, 204. §, 320. §, 560. §, 566. §, 575. §, 582. §, 592. §, 593. §, 598. §, 599. §, 605. §, 606. §, 610. §, 615. §, 616. §, 868. §] Bírók: Boros Tibor, Csekéné dr. Szegedi Mónika, Hegedűs Péter

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.22776/2015/55., *Fővárosi Törvényszék Bf.9739/2018/4.*, Fővárosi Ítélőtábla Bhar.48/2019/7.

***********

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

20.Bf.9739/2018/4.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2018. november 13. napján megtartott fellebbezési tanácsülésen meghozta a következő

ítéletet:

A sikkasztás bűntette miatt vádlott neve ellen indult büntető ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2018. június 4. napján kihirdetett 3.B.V-XIII.22.776/2015/55. számú ítéletét megváltoztatja.

vádlott neve vádlottat az ellene sikkasztás bűntette (Btk. 372. § (1) bekezdése, (2) bekezdés b) pontjának bc) alpontja, (4) bekezdés b) pontja) miatt emelt vád alól felmenti.

A Magyar Állam magánfél képviselője, a .... által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja.

Az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélettel szemben az ügyész, a vádlott és védője a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül fellebbezéssel élhet.

I n d o k o l á s

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2018. június 4. napján kihirdetett 3.B.V-XIII.22.776/2015/55. számú ítéletében vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 372. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés b) pontjának bc) alpontjára figyelemmel a (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettében. Ezért őt 400 napi tétel, napi tételenként 1500 Ft, összesen 600.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Figyelmeztette a vádlottat a meg nem fizetett pénzbüntetés szabadságvesztésre való átváltoztatásának lehetőségére. A magánfél polgári jogi igényének helyt adva kötelezte a vádlottat 248.777 Ft kártérítés és törvényes kamatai, továbbá 15.000 Ft illeték és 58.923 Ft bűnügyi költség megfizetésére. A bűnjelek lefoglalását megszüntette és azokat az iratok között rendelte kezelni.

Az elsőbírói ítéletet az ügyész tudomásul vette, azzal szemben a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

A vádlott védője fellebbezését annak írásbeli indokolásában azzal egészítette ki, hogy másodlagosan a jogi minősítés megváltoztatására és védencével szemben büntetés helyett intézkedés alkalmazására, harmadlagosan a tényállás és jogi minősítés érintetlenül hagyása mellett a pénzbüntetés enyhítésére tett indítványt.

Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság - a vádlott gondnoki feladatainak a megbízási szerződés megszüntetése ellenére történő további ellátásából - téves jogi következtetést vont le arra, hogy vádlott neve 2007. szeptember 1. napját követően megbízás nélküli ügyvivőként látta el gondnoki feladatát. E következtetésnek azonban éppen az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás és az általa kifejtett jogi indokolás mond ellent. Hiszen - ellentétben a a megbízás nélküli ügyvivő Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 484. § (1) bekezdése szerinti definíciójával, azaz a más érdekében való jogosultság nélküli eljárással - vádlott neve a pénzösszeggel a sajátjaként rendelkezett. E magatartása alapján a vádlott a BDT 2012. 2802 számú döntvényre is figyelemmel megbízás nélküli ügyvivőként nem járhatott el, hiszen nem a sértett érdekében végzett önkéntes tevékenységet. Ebből a körülményből a védő azt vezette le, hogy ily módon a rábízás sem valósult meg. Hozzátette, hogy maga a megbízás nélküli ügyvitel önkéntes beavatkozás jellege is eleve kizárja a rábízás megtörténtét. Ebből a védő arra következtetett, hogy védence 2007. szeptember 1. napját követően idegen dolog rábízásának hiányában nem valósított meg sikkasztást. Álláspontja szerint hűtlen kezelést már a gyanúsításban közölt tényállás sem valósított meg, így csak a csalás törvényi tényállásának vizsgálata jöhetett szóba, ez a cselekmény azonban azóta elévült. Azt is megjegyezte, hogy bár kizárta az elsőfokú bíróság a csalás tényállási elemeinek megvalósulását, a vádlott bűnösségére a sikkasztás körében mégis a rendszeres haszonszerzésre törekvésből és tévedésben tartásra utaló vádlotti magatartásokból, azaz a csalás törvényi tényállási elemeiből vont következtetést.

A védő azt is kiemelte, hogy vádlott neve sohasem vitatta az elszámolás szükségességét, és maga az összeg is folyamatosan rendelkezésre áll, ezért a sajátjakénti rendelkezés, illetve saját céljaira fordítás nem valósulhatott meg, továbbá 386.147 Ft-ot a vádlott be is fizetett, ezért ez utóbbi összeg nem sorolható a kár fogalmi körébe. Álláspontja szerint a 634.924 Ft végszámadási hiányt csökkenteni kellett volna az említett összeggel, így az elkövetési érték 248.77 Ft, mely kisebb értéknek minősül. Ezáltal a vádlott bűnösségét a Btk. 372. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés b) pontjának bc) alpontjára figyelemmel a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettében lehet megállapítani, mely csak 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ami lehetővé teszi büntetés helyett önálló intézkedés kiszabását.

A tényállás és jogi minősítés változatlanul hagyása mellett is sokallta a védő a védencével szemben kiszabott pénzbüntetés összegét az enyhítő körülményekhez és a vádlott vagyoni viszonyaihoz mérten.

A Fővárosi Főügyészség ... számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint a kerületi bíróság megalapozottan alapította a tényállást elsősorban személy1 tanúvallomására és az okirati bizonyítékokra, a kárösszeget és az utólagosan megtérült kárt is helyesen állapította meg. A vádlott bűnösségére vont következtetést okszerűnek, a jogi minősítést törvényesnek nevezte, a büntetéskiszabási körülmények felsorolásával és számbavételével, a kiszabott pénzbüntetéssel egyetértett. Ezért az elsőbírói ítélet helybenhagyására tett indítványt.