62018CJ0281[1]
A Bíróság ítélete (második tanács), 2019. október 31. Repower AG kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO). Fellebbezés - Európai uniós védjegy - Törlési eljárás - A fellebbezési tanács azon eredeti határozatának visszavonása, amely részben elutasította a REPOWER európai uniós szóvédjegy törlése iránti kérelmet. C-281/18. P. sz. ügy.
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)
2019. október 31. ( *1 )
"Fellebbezés - Európai uniós védjegy - Törlési eljárás - A fellebbezési tanács azon eredeti határozatának visszavonása, amely részben elutasította a REPOWER európai uniós szóvédjegy törlése iránti kérelmet"
A C-281/18. P. sz. ügyben,
a Repower AG (székhelye: Brusio [Svájc], képviselik: R. Kunz-Hallstein, H. P. Kunz-Hallstein, és V. Kling Rechtsanwälte)
fellebbezőnek
az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2018. április 20-án benyújtott fellebbezése tárgyában,
a többi fél az eljárásban:
az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselik: D. Botis és J. F. Crespo Carrillo, meghatalmazotti minőségben)
alperes az elsőfokú eljárásban,
a repowermap.org (székhelye: Bern [Svájc], képviseli: P. González-Bueno Catalán de Ocón abogado)
beavatkozó fél az elsőfokú eljárásban,
A BÍRÓSÁG (második tanács),
tagjai: K. Lenaerts, a Bíróság elnöke, a második tanács elnökeként eljárva, T. von Danwitz és C. Vajda (előadó) bírák,
főtanácsnok: M. Campos Sánchez-Bordona,
hivatalvezető: V. Giacobbo-Peyronnel tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2019. március 14-i tárgyalásra,
a főtanácsnok indítványának a 2019. május 16-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Fellebbezésével a Repower AG az Európai Unió Törvényszéke 2018. február 21-i Repower kontra EUIPO - repowermap.org (REPOWER) ítéletének (T-727/16, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2018:88) hatályon kívül helyezését kéri, amely ítélettel a Törvényszék elutasította az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ötödik fellebbezési tanácsának a repowermap.org és a Repower közötti törlési eljárással kapcsolatban 2016. augusztus 3-án hozott határozata [R 2311/2014-5. (REV) sz. ügy] (a továbbiakban: vitatott határozat) hatályon kívül helyezése iránti keresetét.
Jogi háttér
2 Az európai uniós védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendeletet (HL 2009. L 78., 1. o.; helyesbítés: HL 2017. L 142., 104. o.) a 2016. március 23-án hatályba lépett, 2015. december 16-i (EU) 2015/2424 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2015. L 341., 21. o.) módosította. Mivel a vitatott határozatot 2016. augusztus 3-án hozták, a 207/2009 rendeletnek a 2015/2424 rendelettel módosított változatának rendelkezéseit kell rá alkalmazni.
3 A 2015/2424 rendelettel módosított 207/2009 rendelet tartalmaz egy IX. címet, amely az "Eljárás" címet viseli. E cím tartalmaz egy "Általános rendelkezések" című I. fejezetet, amely a rendelet 75-84. cikkét foglalja magában. A 2015/2424 rendelet 4. cikke úgy rendelkezik, hogy a 207/2009 rendelet egyes rendelkezései csak 2017. október 1-jétől kezdődő hatállyal alkalmazandók. A 207/2009 rendelet 75. cikke, 80. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 83. cikke e rendelkezések közé tartozik. A jelen ügyben, figyelemmel a vitatott határozat meghozatalának időpontjára, a 207/2009 rendelet 75. cikkét, 80. cikkének (1) és (2) bekezdését, valamint 83. cikkét továbbra is eredeti változatukban kell e határozatra alkalmazni.
4 A 207/2009 rendeletnek "A határozatok indokolása" című 75. cikke értelmében:
"A hivatal határozatait indokolni kell. A határozatok csak olyan érveken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjukban állt nyilatkozatot tenni."
5 A 207/2009 rendeletnek "A határozat visszavonása" című 80. cikke az (1) és (2) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:
"(1) Ha a hivatal által a lajstromba tett bejegyzés vagy az általa hozott határozat a hivatalnak tulajdonítható nyilvánvaló eljárási hibában szenved, a hivatal gondoskodik a bejegyzés törléséről, illetve a határozat visszavonásáról. Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vett részt, és a bejegyzés vagy a jogi aktus az eljárásban részt vett fél jogait érinti, a törlésről vagy a visszavonásról akkor is dönteni kell, ha e fél számára a hiba nem vált nyilvánvalóvá.
(2) Az (1) bekezdésben említett törlésről, illetve visszavonásról hivatalból vagy az eljárásban részt vevő felek egyikének kérelmére az a szervezeti egység dönt, amelyik a bejegyzést tette vagy a határozatot hozta. A törlésről vagy a visszavonásról a lajstromba történő bejegyzés, illetve a határozathozatal napjától számított hat hónapon belül kell dönteni, a felekkel és az érintett közösségi védjegy lajstromba bejegyzett bármely jogosultjával folytatott konzultációt követően."
6 A 207/2009 rendelet "Általános elvek alkalmazása" című 83. cikke kimondja:
"Ha e rendelet, a végrehajtási rendelet, a díjrendelet, illetve a fellebbezési tanácsok ügyrendje nem tartalmaz eljárási rendelkezéseket, a hivatal a tagállamokban általánosan elismert eljárásjogi elveket veszi figyelembe."
A jogvita előzményei
7 A Törvényszék a megtámadott ítélet 1-12. pontjában a következőképpen foglalta össze a jogvita előzményeit: [...] [...]
"1 2009. június 26-án a felperes, a Repower AG a [...] 207/2009 rendelet [...] alapján az [EUIPO-nál] megszerezte a REPOWER szóvédjegy 1020351. sz. nemzetközi lajstromozásának európai uniós oltalmát.
3 2013. június 3-án a beavatkozó fél, a repowermap.org [...] kérelmet nyújtott be a vitatott védjegy törlése iránt. Azt állította, hogy a vitatott védjegy leíró jellegű, és nem alkalmas a megkülönböztetésre az e védjegy árujegyzékében szereplő valamennyi áru és szolgáltatás vonatkozásában.
4 2014. július 9-én a törlési osztály [részben] helyt adott a vitatott védjegy törlése iránti kérelemnek [...]
6 2014. szeptember 8-án a beavatkozó fél a 207/2009 rendelet 58-64. cikke [...] alapján fellebbezést nyújtott be az EUIPO-hoz a törlési osztály határozata ellen.
7 2016. február 8-i határozatával az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsa elutasította a fellebbezést (a továbbiakban: 2016. február 8-i határozat). [...]
8 A Törvényszék Hivatalához 2016. április 26-án benyújtott keresetlevelével a beavatkozó fél keresetet terjesztett elő a 2016. február 8-i határozattal szemben. Ezt az ügyet T-188/16. számon vették nyilvántartásba.
9 2016. június 22-i [értesítésében] az ötödik fellebbezési tanács tájékoztatta a feleket, hogy a T-188/16. sz. repowermap kontra EUIPO - Repower (REPOWER) ügyben a Törvényszékhez benyújtott keresetet követően megállapította, hogy a 2016. február 8-i határozat indokolása a 207/2009 rendelet 75. cikke [...] értelmében hiányos. Ezt tovább pontosította azzal, hogy e hiányos indokolás miatt és a 207/2009 rendelet 80. cikke [...] alkalmazásában a vitatott védjegynek az e megjelöléssel ellátott árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos leíró és megkülönböztető jellegére vonatkozó részletes elemzés elvégzése céljából szükségesnek ítéli a 2016. február 8-i határozat visszavonását. E fellebbezési tanács felhívta a feleket, hogy terjesszék elő a 2016. február 8-i határozat visszavonására irányuló szándékára vonatkozó észrevételeiket.
10 A felperes 2016. július 5-én benyújtotta észrevételeit. Lényegében azt állította, hogy amíg nem módosítják a 2016. február 8-i határozat rendelkező részét, addig indoklását alá lehet támasztani a 207/2009 rendelet 83. cikkében foglalt feltételeknek megfelelően [...]. Ezzel ellentétben a felperes úgy vélte, hogy a 207/2009 rendelet 80. cikke alapján, amely egyáltalán nem szerepelt, illetve jelenleg már nem szerepel a 207/2009 rendeletnek az EUR-Lex online adatbázisban közzétett egységes szerkezetbe foglalt változatában, nem lehetséges a 2016. február 8-i határozat visszavonása, mivel ez a cikk az EUIPO elbírálói számára csupán lehetőséget biztosít, és azt is csak abban az esetben, ha az indokolás hiányossága nem minősül a 207/2009 rendelet 80. cikke értelmében vett eljárási szabálytalanságnak. Végül előadta, hogy az EUIPO fellebbezési nagytanácsának 2009. április 28-i határozatából (R 323/2008-G. sz. ügy) (a továbbiakban: a fellebbezési nagytanács határozata) kiderül, hogy nem lehet visszavonni az EUIPO azon határozatait, amelyekkel szemben keresetet nyújtottak be a Törvényszékhez.
11 A beavatkozó fél 2016. július 20-án észrevételeket nyújtott be. Rámutatott, hogy a 207/2009 rendelet 83. cikkében hivatkozott általános elvek helyett a különös szabályt, a 207/2009 rendelet 80. cikkét kell alkalmazni. Azt is megjegyezte, hogy csak bizonytalan választ lehet adni arra a kérdésre, hogy az indokolás hiányossága eljárási hibának minősül-e, továbbá a 2016. február 8-i határozatnak az indokolás hiányossága miatti visszavonása nagy valószínűséggel nem elfogadható. Úgy vélte, hogy figyelembe véve a körülményeket, az a legmegfelelőbb megoldás, ha lefolytatják a Törvényszék előtt folyamatban lévő T-188/16. sz. repowermap kontra EUIPO - Repower (REPOWER) ügyben az eljárást.
12 [A vitatott határozattal] az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsa visszavonta a 2016. február 8-i határozatot [...] Kifejtette, hogy a felek által kifejezett kétségekkel ellentétben a 207/2009 rendelet 80. cikkét a 2015/2424 rendelet hatálybalépését követően is alkalmazni kell. Emellett rámutatott, hogy az EUIPO köteles a határozatait indokolni, így különösen az elutasítás indokait az érintett árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan elemezni, és ezért az indokolásnak a 2016. február 8-i határozatban megállapítotthoz hasonló hiányossága a 207/2009 rendelet 80. cikke értelmében vett nyilvánvaló eljárási hibának minősül, amelyet javítani kell."
A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet
8 A Törvényszék Hivatalához 2016. október 10-én benyújtott keresetlevelével a fellebbező a vitatott határozat hatályon kívül helyezését kérte.
9 Keresetének alátámasztásaként a fellebbező négy jogalapra hivatkozott, amelyek közül az első a jogi alap hiányán, a második a fellebbezési tanácsoknak a határozataik visszavonásával kapcsolatos hatáskörének hiányán, a harmadik a 207/2009 rendelet 80. cikkének, az EUIPO vizsgálati iránymutatásainak, valamint a gondos ügyintézés, a jogbiztonság és a jogerő elveinek megsértésén, a negyedik pedig az indokolási kötelezettség megsértésén alapult.
10 A megtámadott ítélettel a Törvényszék a keresetet teljes egészében elutasította. A megtámadott ítélet 53-59. pontjában a Törvényszék mindenekelőtt úgy ítélte meg, hogy a fellebbezési tanács nem alapíthatta volna a vitatott határozatot a 207/2009 rendelet 80. cikkének (1) bekezdésére, mivel az indokolás hiányossága nem minősül nyilvánvaló eljárási hibának e rendelkezés értelmében. A megtámadott ítélet 60-88. és 92-95. pontjában a Törvényszék ezt követően úgy ítélte meg, hogy a vitatott határozatot a jogellenes közigazgatási aktusok visszavonását lehetővé tévő általános jogelvre lehetett volna alapítani, mivel ezen elv alkalmazásának feltételei fennálltak. Bár az EUIPO tévedett a vitatott határozat jogalapjának megválasztása során, a Törvényszék a megtámadott ítélet 89. pontjában emlékeztetett arra, hogy az ilyen hiba csak akkor vonja maga után az érintett jogi aktus hatályon kívül helyezését, ha e hiba következményekkel járhatott a határozat tartalmára nézve. Miután a megtámadott ítélet 90. és 91. pontjában megállapította, hogy a fellebbezési tanácsnak a jogalap megválasztásával kapcsolatos tévedése nem indokolta a vitatott határozat hatályon kívül helyezését, a Törvényszék elutasította a keresetet.
A felek kérelmei a Bíróság előtti eljárásban
11 Fellebbezésével a Repower azt kéri, hogy a Bíróság:
- helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;
- helyezze hatályon kívül a vitatott határozatot, és
- az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.
12 Az EUIPO és a repowermap.org azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést, és a Repowert kötelezze a költségek viselésére.
A fellebbezésről
Az eljáráshoz fűződő érdekről
A felek érvei
13 A repowermap.org szerint a fellebbezőnek már nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a vitatott határozat hatályon kívül helyezését kérje. A megtámadott ítélet 91. pontjára hivatkozva a repowermap.org kifejti, hogy a Törvényszéknek, mivel megállapította, hogy a 2016. február 8-i határozat indokolása hiányos, e határozatot az előtte jelenleg folyamatban lévő T-188/16. számon nyilvántartásba vett üggyel kapcsolatos eljárás keretében hatályon kívül kellene helyeznie abban az esetben, ha a Bíróság helyt ad a fellebbezésnek, és hatályon kívül helyezi a vitatott határozatot. E helyzet további eljárásokat eredményezne, míg az eredmény valószínűleg nem különbözne a jelenlegi helyzettől. Mivel a 2016. február 8-i határozat hatályban tartása nem járna semmiféle előnnyel a fellebbező részére, a repowermap.org úgy véli, hogy a fellebbezés elfogadhatatlan.
14 A tárgyalás során a fellebbező megerősítette, hogy továbbra is érdeke fűződik a vitatott határozat hatályon kívül helyezéséhez. A fellebbező a fellebbezésének negyedik jogalapjára hivatkozva többek között arra hivatkozott, hogy a vitatott határozat azzal a hatással járt, hogy a 2016. február 8-i határozatot teljes egészében visszavonta, miközben ez utóbbi az ő számára részben kedvező volt. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezése és a vitatott határozat hatályon kívül helyezése, és mindezek következtében a 2016. február 8-i határozat fenntartása azzal a következménnyel jár, hogy a T-188/16. sz. ügyben zajló eljárást folytatni kell, ami lehetővé tenné számára, hogy érvényt szerezzen a kérelmeinek - ideértve a Bíróság előtti fellebbezési eljárásban előterjesztett kérelmeket is -, annak érdekében, hogy megakadályozza e határozat hatályon kívül helyezését, és hogy megőrizze az említett határozatból eredő jogait.
15 A tárgyalás során az EUIPO úgy vélekedett, hogy a fellebbezőnek már nem fűződik érdeke az eljáráshoz. Elismerve, hogy a 2016. február 8-i határozat egy része a fellebbező számára kedvező volt, az EUIPO emlékeztetett arra, hogy maga is elismerte, hogy e határozat az indokolás hiányossága miatt jogszerűtlen volt, még akkor is, ha e körülményekre tekintettel a felperes nem hivatkozhat az említett határozatból származó előnyre.
A Bíróság álláspontja
16 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a fellebbezés előterjesztője eljáráshoz fűződő érdekének fennállása azt feltételezi, hogy a fellebbezőnek a fellebbezésből, annak eredményeképpen, előnye származhat (1995. október 19-iRendo és társai kontra Bizottság ítélet, C-19/93 P, EU:C:1995:339, 13. pont; 2018. július 5-iWenger kontra EUIPO végzés, C-162/18 P, nem tették közzé, EU:C:2018:545, 13. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2000. július 13-iParlament kontra Richard ítélet, C-174/99 P, EU:C:2000:412, 33. pont).
17 A jelen ügyben nem vitatott, hogy a 2016. február 8-i határozat, amelyet a vitatott határozattal visszavontak, kedvező volt a felperes számára abban a részében, amelyben elutasította a repowermap.org által a törlési osztály 2014. július 9-i azon határozatával szemben benyújtott fellebbezést, amely szintén részben kedvező volt a felperes számára.
18 Így, amennyiben a jelen ügyben helyt adnak a fellebbezésnek, majd ezt követően a vitatott határozatot hatályon kívül helyezik, a 2016. február 8-i határozatot hatályban kell tartani, és a fellebbezés ezen eredménynél fogva a felperes számára előnnyel járna. E határozat esetleges hatályban tartása ugyanis biztosítaná a felperes számára azt a lehetőséget, hogy bizonyos áruk és szolgáltatások tekintetében fenntarthassa a 1020351. sz. REPOWER nemzetközi szóvédjegy Európai Unión belüli oltalmát.
19 E megállapítást nem kérdőjelezheti meg a repowermap.org arra alapított érvelése, hogy a megtámadott ítélet 91. pontjában a Törvényszék jelezte, hogy a 2016. február 8-i határozatot a T-188/16 ügyszám alatt nyilvántartásba vett hatályon kívül helyezés iránti kereset alapján indult eljárás keretében hatályon kívül kellene helyezni, és hogy ennélfogva, ha a Bíróság helyt ad a fellebbezésnek, az csupán ideiglenes előnyt jelentene a fellebbező számára.
20 Az eljáráshoz fűződő érdek vizsgálata keretében ugyanis nem a Bíróság feladata, hogy cáfolja az ilyen érdek fennállását, azon az alapon, hogy a megtámadott ítéletben a Törvényszék mellékesen értékelte a 2016. február 8-i határozat jogszerűségét, jóllehet az nem képezte a Törvényszékhez benyújtott kereset tárgyát. Amennyiben figyelembe kell venni a 2016. február 8-i határozatot, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik a vitatott határozathoz, meg kell jegyezni, hogy érdemi kérdésről van szó, mivel a Bíróság az eljáráshoz fűződő érdek vizsgálatának szakaszában nem indulhat ki abból a feltevésből, hogy a 2016. február 8-i határozat jogellenes. Ennek keretében nem csak szükséges, hanem elegendő, ha a Bírósághoz benyújtott fellebbezés az eredményénél fogva alkalmas lehet arra, hogy az azt előterjesztő fél számára előnnyel járjon, amely eset a jelen ügyben fennáll, amint az a jelen ítélet 17. és 18. pontjából következik.
21 E körülmények között azt kell megállapítani, hogy a fellebbezőnek a jelen fellebbezést illetően érdeke fűződik az eljáráshoz.
Az ügy érdeméről
22 A fellebbező fellebbezésének alátámasztásaként öt jogalapra hivatkozik. Első jogalapjával azt állítja, hogy az EUIPO azáltal, hogy a Törvényszék előtti eljárás során - a jogellenes közigazgatási aktusok visszavonását lehetővé tévő általános jogelv alkalmazásával - módosította a vitatott határozat jogi alapjára vonatkozó érvelését, magát a jogvita tárgyát módosította. Második jogalapja keretében arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogellenes közigazgatási aktusok visszavonását lehetővé tévő általános jogelvet, mivel a vitatott határozat meghozatala időpontjában hatályos 207/2009 rendelet rendelkezései lex specialist képeztek, és ennek alapján nem teszik lehetővé ezen elv alkalmazását. Harmadik jogalapjával azt kifogásolja, hogy a Törvényszék a 207/2009 rendelet 83. cikke keretében megfordította a bizonyítási terhet. Negyedik jogalapjával azt állítja, hogy még ha feltételezzük is, hogy a jogellenes közigazgatási aktusok visszavonását lehetővé tévő általános jogelv alkalmazandó, a 2016. február 8-i határozatot a bizalomvédelem elvére tekintettel nem lehetett volna teljes egészében visszavonni. Végül az ötödik jogalap a vitatott határozat indokolásának hiányosságán alapul.
Az első, a második, a harmadik és a negyedik jogalapról
23 Első, második, harmadik és negyedik jogalapjával a fellebbező lényegében azt állítja, hogy a Törvényszék azáltal, hogy a jogellenes közigazgatási aktusok visszavonását lehetővé tévő általános jogelvet alkalmazta, adott esetben a 207/2009 rendelet 83. cikkével együtt, tévesen alkalmazta a jogot.
24 Különösen a második jogalap keretében, amelyet elsőként kell megvizsgálni, a fellebbező többek között arra hivatkozik, hogy a Törvényszék figyelmen kívül hagyta azt az elvet, amely szerint a különös szabályok eltérést engednek az általános szabályoktól. A fellebbező szerint a 207/2009 rendelet 80. cikkének (1) bekezdése, mint kivételt engedő szabály, illetve mint lex specialis, nem teszi lehetővé az e rendelet 83. cikkében említett, a tagállamokban általánosan elfogadott jogelvek alkalmazását, sem pedig a jogellenes közigazgatási aktusok visszavonását lehetővé tévő általános jogelv alkalmazását. Az EUIPO ugyanis csak az e rendelkezésben említett esetben vonhatja vissza a határozatait, másként e rendelkezésnek nem is lenne értelme. A fellebbező hozzáteszi, hogy a 207/2009 rendelet 80. cikkének elfogadásával az uniós jogalkotó az EUIPO visszavonási jogkörét kizárólag az e cikkben szereplő egyetlen esetre kívánta korlátozni.
25 Ebből következően a Törvényszék szerinte tévesen alkalmazta a jogot, amikor a 2016. február 8-i határozatnak a vitatott határozat meghozatalával történő visszavonásának lehetőségét a jogellenes közigazgatási aktusok visszavonását lehetővé tévő általános jogelv és a 207/2009 rendelet 83. cikke alapján vizsgálta.
26 A fellebbező ezen érveire tekintettel meg kell vizsgálni, hogy a Törvényszék megsértette-e azt az elvet, amely szerint a különös szabály eltérést enged az általános szabályoktól, azzal, hogy a 2016. február 8-i határozat visszavonását többek között a jogellenes közigazgatási határozatok visszavonását lehetővé tévő általános jogelvre alapította.
27 A 207/2009 rendelet 80. cikkének (1) bekezdése értelmében az EUIPO gondoskodik arról, hogy visszavonja a neki betudható nyilvánvaló eljárási hibát tartalmazó valamennyi határozatot.
28 E tekintetben először is pontosítani kell, hogy a Törvényszék által a megtámadott ítélet 29. és 33-38. pontjában megjelölt, és a fellebbező által nem vitatott okok miatt az EUIPO fellebbezési tanácsai a 207/2009 rendelet 80. cikkének (1) bekezdése szerinti visszavonási jogkörrel rendelkeznek.
29 Másodszor meg kell állapítani, hogy e rendelkezés szövegéből az következik, hogy az említett rendelkezés értelmében vett nyilvánvaló eljárási hiba az EUIPO által vétett szembetűnő, eljárási jellegű hiba.
30 Az e 80. cikk (1) bekezdése értelmében vett "nyilvánvaló eljárási hiba" fogalmának értelmezéséhez a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint nemcsak e rendelkezés szövegét, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (2019. szeptember 5-iVerein für Konsumenteninformation ítélet, C-28/18, EU:C:2019:673, 25. pont).
31 E rendelkezés összefüggéseit illetően pontosítani kell, hogy mind a 207/2009 rendelet 80. cikke, mind pedig annak az EUIPO határozatainak indokolására vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatos 75. cikke e rendelet "Eljárás" című IX. címében található. Így az említett rendelet felépítéséből az következik, hogy azok az eljárási hibák, amelyek miatt az EUIPO-nak a 80. cikk (1) bekezdése értelmében vissza kell vonnia a határozatát, többek között az e címben szereplő olyan eljárási szabályokra vonatkoznak, mint például az indokolási kötelezettség.
32 Ezen értelmezést erősíti meg az említett 80. cikk (1) bekezdése által kitűzött cél is. E rendelkezés célja valóban az, hogy kötelezze az EUIPO-t, hogy vonja vissza a nyilvánvaló eljárási hibában szenvedő határozatokat, annak érdekében, hogy a megfelelő ügyintézés, valamint az eljárásgazdaságosság elve biztosított legyen. E célra figyelemmel semmi sem indokolja, hogy a 207/2009 rendelet 80. cikkének (1) bekezdése hatálya alól kizárjuk az EUIPO által a 207/2009 rendelet 75. cikke - amely cikk az említett rendelet eljárási rendelkezései közé tartozik - alapján a rá háruló indokolási kötelezettség megsértésével kapcsolatban vétett nyilvánvaló hibákat.
33 Egyébiránt az említett értelmezés a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatát is tükrözi, amely szerint az indokolási kötelezettség olyan lényeges eljárási szabálynak minősül, amelyet külön kell választani az indokolás megalapozottságának kérdésétől, amely a vitatott jogi aktus érdemi jogszerűségére vonatkozik (2008. július 10-iBertelsmann és Sony Corporation of America kontra Impala ítélet, C-413/06 P, EU:C:2008:392, 181. pont).
34 Ebből következik, hogy az indokolási kötelezettség bárminemű megsértése, mint például az indokolás hiánya vagy elégtelensége, az e rendelkezés értelmében vett eljárási hibának minősül, és az indokolásnak a Törvényszék által többek között a megtámadott ítélet 77-82. pontjában megállapítotthoz hasonló olyan hiánya, amelyben a 2016. február 8-i, a vitatott határozattal visszavont határozat is szenved, ilyen eljárási hibának minősül.
35 Ezenkívül, mivel egyrészt a megtámadott ítélet 48. és 52. pontjából kitűnik, hogy az EUIPO-nak és a repowermap.org-nak tudomása volt a 2016. február 8-i határozat indokolásának részbeni hiányáról, másrészt ezen ítélet 82. pontjából az tűnik ki, hogy a szóban forgó indokolás hiánya miatt a felperesben kételyek merültek fel az említett határozat jogszerűségét illetően, amit a fellebbező a fellebbezési szakaszban nem vitat, mindegyik fél beazonosíthatta a indokolás szóban forgó hiányát, olyannyira, hogy a 207/2009 rendelet 80. cikkének (1) bekezdése értelmében vett nyilvánvaló eljárási hibáról van szó.
36 Ebből következik, hogy a jelen ügyben e rendelet 80. cikkének (1) bekezdése alkalmazható. E körülmények között helyt kell adni a fellebbező azon kifogásának, amely szerint a Törvényszék azáltal, hogy a jogellenes közigazgatási aktusok visszavonását lehetővé tévő általános jogelvet az említett rendelet 80. cikkének (1) bekezdése helyett alkalmazta, figyelmen kívül hagyta azt az elvet, amely szerint a különös szabály eltérést enged az általános szabályoktól.
37 Mindazonáltal az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az, hogy a Törvényszék ily módon tévesen alkalmazta a jogot, nem vonja feltétlenül maga után a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezését, amennyiben annak rendelkező része, és különösen az a megállapítás, amely szerint a 2016. február 8-i határozatot a vitatott határozat érvényesen vonta vissza, más jogi indokok alapján megalapozottnak tűnik. Ha ugyanis a Törvényszék valamely ítéletének indokolása sérti az uniós jogot, de rendelkező része más jogi indokok alapján megalapozottnak tűnik, az ilyen jogsértés nem eredményezheti az ítélet hatályon kívül helyezését (2003. szeptember 30-iBiret International kontra Tanács ítélet, C-93/02 P, EU:C:2003:517, 60. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2014. október 14-iBuono és társai kontra Bizottság ítélet, C-12/13 P és C-13/13 P, EU:C:2014:2284, 62. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
38 Márpedig a fenti megállapításokból következik, hogy az EUIPO köteles volt visszavonni a 2016. február 8-i határozatot a 207/2009 rendelet 80. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott vitatott határozattal, így a Törvényszék helyesen állapította meg, hogy a 2016. február 8-i határozatot érvényesen vonták vissza. Mivel a megtámadott ítélet rendelkező része a jelen ítélet előző pontjaiban kifejtett jogi indokok alapján megalapozottnak tűnik, az indokolást meg kell változtatni, és meg kell állapítani, hogy a Törvényszék téves jogalkalmazása nem olyan jellegű hiba, ami maga után kellene vonja a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezését (lásd ebben az értelemben: 2019. március 28-iRiver Kwai International Food Industry kontra AETMD ítélet, C-144/18 P, nem tették közzé, EU:C:2019:266, 22. pont).
39 E körülmények között meg kell állapítani, hogy az első, a második, a harmadik és a negyedik jogalap, amelyek mindegyike a Törvényszéknek a jogellenes közigazgatási aktusok visszavonását lehetővé tévő általános jogelvén és a 207/2009 rendelet 83. cikkén alapuló érvelésére vonatkozik, hatástalan. Következésképpen azokat el kell utasítani, anélkül hogy meg kellene vizsgálni az EUIPO és a repowermap.org által vitatott első, második és negyedik jogalapot, vagy hogy meg kellene válaszolni az arra alapított érvet, hogy a 207/2009 rendelet 80. cikkének (1) bekezdése kimerítő jelleggel szabályozza az EUIPO határozatai visszavonásának lehetséges eseteit, és így azzal ellentétes az ilyen visszavonás, amennyiben e rendelkezés alkalmazási feltételei nem teljesülnek.
40 Ennélfogva az első, a második, a harmadik és a negyedik jogalapot el kell utasítani.
A vitatott határozat indokolásának hiányára alapított, ötödik jogalapról
A felek érvei
41 Ötödik jogalapjával a fellebbező úgy véli, hogy a Törvényszék nem vette figyelembe a fellebbezési nagytanács határozatára tett hivatkozását. A fellebbező szerint e határozat 24. pontja arról tanúskodik, hogy a fellebbezési tanácsok nem vonhatják vissza a határozataikat abban az esetben, ha azok a Törvényszék előtti eljárás tárgyát képezik. Így nem lehet úgy tekinteni, hogy a fellebbezési nagytanács említett határozata a jelen ügyben nem volt releváns. A fellebbező épp ellenkezőleg, úgy véli, hogy e határozat releváns, hiszen az a védjegyjogi tárgyú inter partes eljárásokra vonatkozik.
42 Ezenkívül a fellebbező úgy véli, hogy a Törvényszék ellentmondásba keveredett önmagával, amikor egyrészt a megtámadott ítélet 80. pontjában azt állapította meg, hogy a fellebbezési tanácsnak legalább röviden válaszolnia kellett volna a fellebbező részletes érvelésére, másrészt pedig, hogy a fellebbezési tanács nem volt köteles válaszolni a fellebbezőnek a fellebbezési nagytanács határozatára alapított érvére.
43 Az EUIPO és a repowermap.org a jogalap elfogadhatatlanságának megállapítását kéri, és érdemben vitatja a fellebbező érveit.
- A Bíróság álláspontja
44 Meg kell állapítani, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni a hatályon kívül helyezni kért ítélet kifogásolt részeit, valamint a kérelmet konkrétan alátámasztó jogi érveket, és a fellebbezés nem képezhet valójában a Törvényszékhez benyújtott kereset puszta újbóli megvizsgálására irányuló kérelmet (2018. október 18-iGul Ahmed Textile Mills kontra Tanács ítélet, C-100/17 P, EU:C:2018:842, 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
45 A jelen esetben meg kell állapítani, hogy a vitatott határozat indokolásának hiányára alapított érvelésében a fellebbező csupán az EUIPO határozatát vitatja, anélkül hogy bármiféle kritikát fogalmazna meg a Törvényszék által elfogadott érvelést illetően. Ennélfogva az ilyen érvelés, amely nem a megtámadott ítélet ellen irányul, a fellebbezés keretében elfogadhatatlan (lásd analógia útján: 2017. november 16-iLudwig-Bölkow-Systemtechnik kontra Bizottság ítélet, C-250/16 P, EU:C:2017:871, 28. pont).
46 Ami azt az érvet illeti, amely szerint a Törvényszék ellentmondásba keveredett önmagával, amikor a megtámadott ítélet 80. pontjában egyrészt azt állapította meg, hogy a fellebbezési tanácsnak legalább röviden meg kellett volna válaszolnia a felperes részletes érvelését, másrészt pedig, hogy a fellebbezési tanács nem volt köteles válaszolni a fellebbezőnek a fellebbezési nagytanács határozatára alapított érvére, hangsúlyozni kell, hogy a fellebbező nem jelöli meg az említett ítélet azon pontját, amely szerinte ellentmondásban áll az említett ítélet 80. pontjával, és érvelése összességében nem tűnik elég világosnak ahhoz, hogy a megkövetelt pontossággal be lehessen azonosítani a megtámadott ítélet kifogásolt részeit, valamint az e bírálat alátámasztására felhozott jogi érveket, és így akadályozza a Bíróságot abban, hogy az el tudja végezni a jogszerűség felülvizsgálatát (az érvelés világosságára vonatkozó követelményt illetően lásd: 2014. január 30-iFercal kontra OHIM végzés, C-324/13 P, nem tették közzé, EU:C:2014:60, 37. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
47 Következésképpen az ötödik jogalapot mint elfogadhatatlant el kell utasítani.
48 A fenti megfontolások összességéből következik, hogy a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.
A költségekről
49 A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről. Ugyanezen szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, akként rendelkezik, hogy a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.
50 A fellebbezőt, mivel pervesztes lett, az EUIPO és a repowermap.org kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:
1) A Bíróság a fellebbezést elutasítja.
2) A Bíróság a Repower AG-t kötelezi a költségek viselésére.
Aláírások
( *1 ) Az eljárás nyelve: francia.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 62018CJ0281 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:62018CJ0281&locale=hu