A Hajdúszoboszlói Járásbíróság P.20501/2004/30. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 217. §, 229. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 202. §, 210. §, 324. §, 360. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §]

Hajdúszoboszlói Városi Bíróság

2.P. 20.501/2004/30.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Hajdúszoboszlói Városi Bíróság a Somogyiné Dr. Kecskés Katalin ügyvéd (4026 Debrecen, Péterfia u. 25. szám) által képviselt ( ... u. ... szám) felperesnek,- a ... jogtanácsos által képviselt (... u. ... szám) alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A városi bíróság a felperes keresetét elutasítja egyben kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt perköltség címén 220.000 (kettőszázhúszezer) Ft-ot.

A feljegyzett kereseti illetéket és szakértői költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz címzett, de a Hajdúszoboszlói Városi Bíróságon 3 példányban írásban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztet közös kérelmükben a felek a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, ha a fellebbezésben vitatott érték a 200.000Ft-ot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés 10%-át nem haladja meg, fellebbezésnek csak az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye, melyeknek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt.

Amennyiben a fellebbezés ezeket hivatkozásokat nem tartalmazza, azt a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja.

A felek bármelyikének kérelmére azonban a másodfokú bíróság tárgyalást tart.

Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz akkor is, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, ide értve a meg nem fizetett illeték, vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a peres felek előadása, a becsatolt okirati bizonyítékok és a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes mint a ... Tsz. tagja 1981. január 16-án munkavégzés közben az általa vezetett autóbusszal közúti balesetet szenvedett. A balesetből eredően a felperes maradandó egészségkárosodást szenvedett.

Majd a szövetkezet anyagi felelőssége tárgyában a felperes pert indított a ... Munkaügyi Bíróság előtt, amely perben ... szám alatt hozott ítéletet a ... Megyei Bíróság a ... számú ítéletével megváltoztatott akként, hogy 50%-os felperesi közrehatást rögzített a jogalap vonatkozásában.

A baleset időpontjában hatályos 42/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet alapján a károkozó gépjármű kötelező felelősségbiztosítási szerződése szerint az Állami Fejlesztési Intézet volt köteles helytállni a felperest ért kárért, amely szervezetet megállapodás alapján a ... Biztosító képviselte. Ebből következőleg a felperes vagyoni jellegű kárait a ... Biztosító ... igazgatósága 1983-tól 1995. december 31-ig megtérítette.

A felperes 1995.-ben keresetet terjesztett elő a ... Városi Bíróságon a ... Biztosítóval szemben elmaradt jövedelem megfizetésére. Majd az időközbeni jogszabályváltozásra tekintettel -5/1996. (V.26.) PM számú rendelet- II. r. alperesként az Állami Fejlesztési Intézetet jogutódjaként jelen per alperesét jelölte meg alperesként.

A ...Városi Bíróság a perben 28. sorszám alatt hozott ítéletével a felperes keresetét elutasította amelyet a ... Megyei Bíróság ... számú ítéletével helybenhagyott.

Majd az alperes 1997. július 1-től kezdődően a munkaügyi perben hozott ítéletre hivatkozással a felperes részére folyósított járadékot 50%-os mértékben csökkentve folyósította azt havi 73.600Ft. összegben.

Ezt követően a felperes ismét keresetet terjesztett elő baleseti kártérítés megfizetése iránt a ... Városi Bíróság előtt.

Majd a peres felek a felperes által 1999. november 26-án az alperes által december 10-én aláírt egyezséget kötöttek, amelyben az alperes vállalta, hogy a folyósított 73.600Ft. járadék megváltása fejében a személyi jövedelemadó levonása után 8.086.750Ft-ot a felperes részére megfizet. Az egyezségben a felek rögzítették, hogy a balesettel kapcsolatosan bármilyen jogcímen felmerült és jövőben felmerülő kára teljes és végleges kielégítése fejében fogadja el a felperes az egyösszegű megváltást és az alperessel szemben a balesetből származó semminemű követelést nem támaszt. Az egyezség aláírásakor a felperest Dr. K. K. ügyvéd képviselte.

Az egyezségkötésre tekintettel a felperes a keresetétől elállt.

A felperes utóbb az egyezséget keresettel támadta meg a Ptk. 202.§-ára alapítottan hivatkozva arra, hogy a járadék havi összegének felére csökkentése ellehetetlenüléséhez vezetett.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a .... szám alatt indult perben 38. sorszám alatt hozott ítéletével a felperes keresetét elutasította.