BH 1992.1.10 I. A közokirat tartalmának meghamisításával elkövetett közokirat-hamisítás elévülése a materiális hamisítási tevékenység véghezvitelével veszi kezdetét [Btk. 274. § (1) bek. a) pont].

II. A meghamisított járművezetői engedély nem tekinthető felhasználtnak, ha azt az elkövető csupán magánál tartja anélkül, hogy azt igazoltatásakor felmutatná; a felhasználás fogalma alá esik azonban, ha az elkövető a meghamisított járművezetői engedélyt újabb jogosítvány kiadása (cseréje) végett a rendőrkapitánysághoz benyújtja [Btk. 274. § (1) bek. b) pont].

A városi bíróság végzésével a vádlott ellen közokirat-hamisítás büntette miatt indított eljárást megszüntette.

A vádirati tényállás szerint a vádlott - aki hosszú évek óta rendelkezik "A" kategóriára szóló járművezetői engedéllyel - 1985. évben, pontosabban meg nem határozott időpontban, egy félbevágott burgonyával átmásolt pecséttel és saját kézírásával a vezetői engedélybe olyan bejegyzést tett, mintha az a "B" kategóriára is érvényes lenne. Ezt azért tette, hogy a család személygépkocsijával közlekedhessenek.

A vádlott ezt követően folyamatosan használta a személygépkocsit, a meghamisított vezetői engedélyt magánál tartva anélkül, hogy rendőri ellenőrzés történt volna. A hamisítás akkor lepleződött le, amikor 1990. október 5. napján a vezetői engedély cserjét kérte a rendőrkapitányságon. Itt az ügy előadója felfedte a hamisítás tényét. A vádirat szerint a vádlott tevékenysége folytatólagosan megvalósított, a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjaiba ütköző közokirat-hamisítás bűntetteként minősül.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás magát a hamisítást illetően megegyezik a vádirati tényállással. A városi bíróság ezen túlmenően csupán azt rögzítette, hogy a család a gépkocsit 1989. évben eladta, és azóta a vádlott gépkocsit nem vezetett.

A városi bíróság ítéletében kifejtett álláspont szerint a vádlott a közokirat-hamisítást azzal befejezte, hogy a hamisítást elvégezte, ez pedig 5-6 évvel ezelőtt történt. A járművezetői engedélyt is csak addig használta a "B" kategóriájú járművezetésre, amíg a fia sorkatonai szolgálatot teljesített. Ennek is több mint három évvel "a hamisításra a fény derülése előtt" vége szakadt.

A városi bíróság álláspontja szerint ilyen körülmények között a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjába ütköző közokirat-hamisítás büntette elévült. A városi bíróság ezért az eljárást a Btk. 32. §-ának b) pontjára, a 33. §-a (1) bekezdésének b) pontjára és a Be. 213. §-a (1) bekezdésének a) pontjára tekintettel megszüntette. Megjegyezte, hogy a vádlott cselekménye egyébként is közkegyelem alá esne, és ezért sem lenne büntethető.

A megyei bíróság a városi bíróság okfejtését nem tette magáévá.

Előrebocsátja:

Az 1987. évi III. tv. 27. §-a módosította a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének b) pontját, éspedig akként, hogy abból a "más által" szövegrészt elhagyta. A vonatkozó miniszteri indokolás arra utal, hogy az eredeti szöveg szerinti törvényi tényállás nem adott büntetőjogi védelmet arra az esetre, ha az elkövető a saját maga által készített hamis vagy saját maga által hamisított közokiratot használta fel olyan időben, amikor maga a hamisítási cselekmény [Btk. 274. § (1) bekezdés a) pont] már elévült. Az 1987. évi III. törvény a Btk. eredeti szabályozásának ezt a fogyatékosságát kívánta megoldani a már említett szövegrész elhagyásával. (Itt említendő meg, hogy a korábbi jogi helyzetben érvényesülő irányítást tartalmazó, BK 66. állásfoglalást a BK 118. számú állásfoglalás nem tartotta fenn hatályában.)