1987. évi III. törvény

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló, az 1984. évi 19. számú, az 1985. évi 17. számú és az 1987. évi 5. törvényerejű rendelettel módosított 1978. évi IV. törvény (Btk.) 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés 1. és 6. pontjában felsorolt mellékbüntetések önállóan, büntetés kiszabása nélkül (87 A. §), a 2-6. pontjában felsorolt mellékbüntetések pedig önállóan, főbüntetés kiszabása helyett (88. §) is alkalmazhatók, ha alkalmazásuk egyéb törvényi feltételei fennállnak."

2. § A Btk. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Fegyházban kell végrehajtani a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha)

"b) terrorcselekmény (261. §),

- a légi jármű hatalomba kerítése (262. §),

- emberölés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, természet elleni erőszakos fajtalanság, közveszélyokozás és rablás súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés, 197. § (2) bekezdés, 198. § (2) bekezdés, 200. § (2) bekezdés, 259. § (2)-(3) bekezdés, 321. § (3)-(4) bekezdés],"

(miatt szabták ki.)

3. § A Btk. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a bíróság szabadságvesztést alkalmaz, fegyházat, börtönt vagy fogházat szab ki."

4. § A Btk. 47. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt újabb bűncselekményt követ el, az emiatt kiszabott szabadságvesztés nem hajtható végre, azonban a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját az ítéletben legfeljebb öt évvel elhalaszthatja."

5. § (1) A Btk. 48/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, vagy az (1) bekezdésben felsorolt kötelességeit súlyosan megsérti, a szigorított javító-nevelő munka, illetve ennek hátralevő része helyébe szabadságvesztés lép. Ezt á szabadságvesztést fogházban, ha pedig az elítélt visszaeső, börtönben kell végrehajtani."

(2) A Btk. 48/A. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szigorított javító-nevelő munka helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egy napi szigorított javító-nevelő munkának egy napi szabadságvesztés felel meg."

6. § A Btk. 49. §-a (1)-(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A javító-nevelő munkára ítélt köteles a) az ítéletben kijelölt munkahelyen meghatározott munkát, vagy

b) közérdekű munkát végezni. Az elitélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.

(2) Az ítéletben kijelölt munkahelyen végzendő munka esetében az elítélt munkabéréből öt százaléktól harminc százalékig terjedő részt az állam javára le kell vonni. Az elítéltet - ha ez a büntetés céljával nincs ellentétben - megilletik a munkavégzéssel kapcsolatos egyéb jogok.

(3) A közérdekű munkát az elítélt hetenként egy napon, a heti pihenőnapon, vagy a szabadnapján díjazás nélkül végzi."

7. § A Btk. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"50. § (1) Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, vagy a munkafegyelmet súlyosan megsérti, a javító-nevelő munka, illetőleg ennek hátralevő része helyébe szabadságvesztés lép. Ezt a szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani.

(2) A javító-nevelő munka, illetőleg ennek hátralevő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy az ítéletben kijelölt munkahelyen végzendő két napi javító-nevelő munkának, illetőleg közérdekű munkaként végzendő egy napi javító-nevelő munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. Ilyenkor a szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is lehet."

8. § A Btk. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vagyonelkobzás az elkövető egész vagyonára, egyes vagyontárgyaira vagy meghatározott pénzösszegben kifejezve rendelhető el."

9. § A Btk. 70. §-a (1) bekezdésének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Intézkedések)

"4. a kényszergyógyítás,"

10. § A Btk. 72. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető."

11. § A Btk. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kényszergyógyítás

75. § Az elkövető kényszergyógyítása rendelhető el, ha bűncselekménye alkoholista, illetőleg kábítószerélvező vagy kábító hatású anyagot fogyasztó életmódjával függ össze, és hat hónapot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik."

12. § A Btk. 81. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szigorított őrizet nem hajtható végre, ha a szabadságvesztés végrehajthatósága elévült, vagy a szabadságvesztés végrehajtásának befejezésétől, illetőleg az elítélt ideiglenes elbocsátásától öt év eltelt. Ha az elítélt a szigorított őrizetből megszökik, ezt a határidőt a szökés napjától kell számítani."

13. § (1) A Btk. 87. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel legkisebb mértéke)

"d) legalább egy évi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést, szigorított javító-nevelő munkát, vagy javító-nevelő munkát, vagy ha - az elkövető különös méltánylást érdemlő személyi körülményeire figyelemmel - ez is túl szigorú, pénzbüntetést,

e) egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés, ehelyett szigorított javító-nevelő munkát, javító-nevelő munkát vagy pénzbüntetést lehet kiszabni."

(2) A Btk. 87. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (2) bekezdés d), illetőleg e) pontja alapján szigorított javító-nevelő munkát akkor lehet kiszabni, ha a szigorított javító-nevelő munka a bűncselekmény enyhébb büntetési tételében szerepel."

14. § A Btk. a következő 87/A. §-sal egészül ki:

"Büntetés kiszabásának mellőzése

87/A. § Ha a bíróság az eljárást jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó vádlottal szemben folytatja le, a bűnösségét megállapíthatja, de büntetés kiszabását - közügyektől eltiltás és vagyonelkobzás kivételével - mellőzi. Ebben az esetben az elévülésre a 33-35. § az irányadó."

15. § (1) A Btk. 102. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés)

"a) közérdekű munkaként végzendő javítónevelő munka, pénzbüntetés és főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján,"

"c) szigorított javító-nevelő munka, az ítéletben kijelölt munkahelyen végzendő javító-nevelő munka, továbbá gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján,"

(2) A Btk. 102. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Többszörös visszaeső az (1) bekezdés d)-f) pontja alapján törvényi mentesítésben nem részesül."

16. § A Btk. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"113. § Az ítéletben kijelölt munkahelyen végzendő javító-nevelő munkát azzal a fiatalkorúval szemben lehet alkalmazni, aki a bűncselekmény elbírálásakor a tizenhatodik életévét betöltötte. Közérdekű munkaként végzendő javító-nevelő munka fiatalkorúval szemben nem alkalmazható."

17. § A Btk. a következő 118/A. §-sal egészül ki:

"A kényszergyógyítás

118/A. § A fiatalkorú kényszergyógyításának (75. §) akkor is helye van, ha a bíróság a javítóintézeti nevelését rendeli el."

18. § A Btk. 125. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"125. § Katonával szemben vétség, illetőleg három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő katonai bűntett miatt, büntetés helyett fegyelmi fenyítés alkalmazható, ha a büntetés célja ezáltal is elérhető."

19. § A Btk. 230. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép; és e § a következő g) ponttal egészül ki:

(A 229. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt)

"e) bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő vagy a jogi képviselő"

"g) az állami, az önkéntes és a vállalati tűzoltóság tűzoltói feladatot ellátó tagja"

(ellen követi el.)

20. § A Btk. 250. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt megkülönböztetés szerint egy évtől öt évig, illetőleg két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha az előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el."

21. § A Btk. 251. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"251. § (1) Állami szervnek, gazdálkodó szervezetnek, társadalmi szervezetnek vagy egyesületnek az a dolgozója, illetőleg tagja, aki működésével kapcsolatban előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve az előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Ha az elkövető az előnyért a kötelességét megszegi, bűntettet követ el, és három évig, fon-tosabb ügyben történt kötelességszegés esetén, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

22. § A Btk. 252. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"252. § (1) Állami szervnek, gazdálkodó szervezetnek, társadalmi szervezetnek vagy egyesületnek az az önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja, aki működésével kapcsolatban előnyt kér, avagy az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve az előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha az elkövető az előnyért a kötelességét megszegi, egy évtől öt évig, fontosabb ügyben történt kötelességszegés esetén, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

23. § A Btk. 254. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"254. § (1) Aki állami szerv, gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet vagy egyesület dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér előnyt, hogy kötelességét megszegje, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az előnyt állami szerv, gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet, vagy egyesület önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik."

24. § A Btk. 256. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt állami szerv, gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet vagy egyesület dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, üzletszerű elkövetés esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

25. § A Btk. a következő 258/A. §-sal egészül ki:

"Értelmező rendelkezés

258/A. § E cím alkalmazásában

1. gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának c) pontjában felsorolt jogi személy,

2. kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött teljesítése is."

26. § A Btk. 259. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Aki árviz okozásával, robbanó, sugárzó - avagy más anyag -, energia vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával közvetlen veszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

27. § A Btk. 274. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki)

"b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,"

(bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

28. § A Btk. 281. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki

a) fokozott védelem alatt álló, vagy nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó növényt vagy állatot, annak bármely fejlődési szakaszában levő egyedét vagy annak származékát jogellenesen megszerzi, külföldre juttatja, értékesíti, vagy elpusztítja,

b) védett természeti területet jogellenesen jelentős mértékben hátrányosan megváltoztat

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott növény vagy állat tömeges pusztulását, az (1) bekezdés b) pontja esetén a terület helyrehozhatatlan károsodását vagy megsemmisülését idézi elő."

29. § A Btk. 282. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt)

"c) jelentős mennyiségű kábítószerrel követik el."

30. §[1]

31. § (1) A Btk. 299. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki folyamatosan

a) jogosulatlanul kereskedik, vagy vállalkozást tart fenn,

b) áruval gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedést űz, vagy azzal árdrágításra alkalmas más módon üzérkedik,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, szigorított javító-nevelő munkával, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

(2) A Btk. 299. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt megvalósító magatartás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése, és az elkövető az engedélyt az első fokú bíróság érdemi határozatának meghozataláig megkapja, a büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető."

32. § A Btk. 310. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy mértékben csökken."

33. § A Btk. 316. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, szigorított javító-nevelő munka, javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást

a) bűnszövetségben,

b) közveszély színhelyén,

c) üzletszerűen.

d) dolog elleni erőszakkal, e) különös visszaesőként,

f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve,

g) hamis vagy lopott kulcs használatával,

h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére,

i) zsebtolvajlás útján,

j) másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva

követik el."

34. § A Btk. 317. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés, ha a sikkasztást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást

a) bűnszövetségben,

b) közveszély színhelyén,

c) üzletszerűen,

d) különös visszaesőként követik el."

35. § A Btk. 318. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, szigorított javító-nevelő munka, javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt okoz. vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást

a) bűnszövetségben,

b) közveszély színhelyén,

c) üzletszerűen,

d) különös visszaesőként követik el."

36. § A Btk. a következő 330/A. §-sal egészül ki:

"Tartozás fedezetének elvonása

330/A. § (1) Aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont csalárdul elvon, és ezzel a tartozás kiegyenlítését meghiúsítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az elkövető nem büntethető, ha a tartozást az első fokú bíróság ítéletének meghozataláig kiegyenlítik."

37. § A Btk. 351. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"351. § (1) Aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetőleg jogtalan előnyt szerezzen, szolgálati hatalmával vagy helyzetével visszaél, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményből jelentős hátrány származik."

38. § A Btk. 355. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A büntetés két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy életveszélyt okoz."

39. § (1) A szeméremsértés vétsége (Btk. 208. §) és a közszemérem megsértésének vétsége (Btk. 272. §) miatt kiszabható büntetés egy évig terjedő szabadságvesztésre, javító-nevelő munkára vagy pénzbüntetésre módosul.

(2) A segítségnyújtás elmulasztásának vétsége [Btk. 172. § (1) bek.], a garázdaság vétsége [Btk. 271. § (1) bek.], közokirattal visszaélés vétsége [Btk. 277. § (1) bek.], az árdrágítás vétsége [Btk. 301. § (1) bek.], a közellátás veszélyeztetésének vétsége [Btk. 303. § (1) bek.], és a jármű önkényes elvételének vétsége [Btk. 327. § (1) bek.] miatt kiszabható büntetés két évig terjedő szabadságvesztésre, javító-nevelő munkára vagy pénzbüntetésre módosul.

(3) A tartás elmulasztásának vétsége [Btk. 196. § (1) bek.], az üzletszerű kéjelgés vétsége [Btk. 204. §], az üzletszerű kéjelgés elősegítésének vétsége [Btk. 205. § (1) bek.], a tiltott szerencsejáték szervezésének vétsége (Btk. 267. §) és az orgazdaság vétsége [Btk. 326. § (2) bek.] miatt kiszabható büntetés két évig terjedő szabadságvesztésre, szigorított javító-nevelő munkára, javító-nevelő munkára vagy pénzbüntetésre módosul.

(4) A kitartottság bűntette (Btk. 206. §) és a kerítés bűntette [Btk. 207. § (1) bek.] miatt kiszabható büntetés három évig terjedő szabadságvesztésre vagy szigorított javító-nevelő munkára módosul.

40. § (1) A Büntető Törvénykönyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 20. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt a feljelentés megtételére [232. § (5) bek.] a következők jogosultak: Ha a sértett)

"e) a fegyveres erők, fegyveres testület vagy ezek tagja - az a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) -, akinek alárendeltségébe a sértett tartozik, vagy az általa megbízott vezető,"

(2) A Btké. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § (1) Adócsalásnál [310. § (2) bek.] és jövedékkel visszaélésnél [311. § (2) bek.] az adóbevétel csökkenése akkor jelentős mértékű, illetve csempészetnél és vámorgazdaságnál [312. § (2) bek. c) pont] a vámáru akkor jelentős értékű, ha kétszázezer forintot meghalad.

(2) A devizagazdálkodás megsértését [309. § (2) bek. c) pont] és az orgazdaságot [326. § (3) bek.] akkor követik el nagyobb értékre, illetve lopásnál [316. § (4) bek. a) pont] és sikkasztásnál [317. § (4) bek. a) pont] a dolog értéke, csalásnál [318. § (4) bek. a) pont] és rongálásnál [324. § (3) bek. a) pont] az okozott kár, hűtlen kezelésnél [319. § (3) bek. a) pont] az okozott vagyoni hátrány akkor nagyobb, ha húszezer forintot meghalad."

(3) A Btké. a következő 27/A. §-sal egészül ki:

"A jelentős és a különösen nagy elkövetési érték

27/A. § (1) A rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (292-293. §), a minőség hamis tanúsítását (295. §), az üzérkedést [299. § (2) bek. c) pont], a közellátás veszélyeztetését [303. § (2) bek.], a devizagazdálkodás megsértését [309. § (3) bek. a) pont és (5) bek.], a lopást [316. § (5) bek. a) ponti, a sikkasztást [317. § (5) bek. a) pont], a rablást [321. § (3) bek. b) pont], a kifosztást [322. § (2) bek. a) pont] és az orgazdaságot [326. § (4) bek. a) pont] akkor követik el jelentős értékre, a csalással [318. § (5) bek. a) pont] és a rongálással [324. § (4) bek. a) pont] okozott kár, illetőleg a hűtlen kezeléssel [319. § (3) bek. b) pont] okozott vagyoni hátrány akkor jelentős, ha az érték, a kár, illetőleg a vagyoni hátrány kétszázezer forintot meghalad.

(2) A devizagazdálkodás megsértését [309. § (4) bek. a) pont], a lopást [316. § (6) bek. a) pont], a sikkasztást [317. § (6) bek. a) pont], a rablást [321. § (4) bek. a) pont] és az orgazdaságot [326. § (5) bek.] akkor követik el különösen nagy értékre, a csalással [318. § (6) bek. a) pont] és a rongálással [324. § (5) bek. és (6) bek. második tétel] okozott kár, illetőleg a közveszélyokozással [259. § (2) bek. b) pont és (4) bek.], a közérdekű üzem működésének megzavarásával [260. § (2)-(3) bek.], a hűtlen kezeléssel [319. § (3) bek. c) pont], és a hanyag kezeléssel [320. § (2) bek.] okozott vagyoni hátrány akkor különösen nagy, továbbá az adócsalással [310. § (3) bek.] okozott adóbevétel csökkenés akkor különösen nagy mértékű, ha az érték, a kár, a vagyoni hátrány, illetőleg az adóbevétel csökkenése egymillió forintot meghalad."

(4)[2]

41. § (1) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (Sztv.) 111. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki folyamatosan

a) jogosulatlanul kereskedik,

b) áruval gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedést űz, vagy azzal árdrágításra alkalmas más módon üzérkedik, feltéve, hogy a cselekményt csekély mennyiségű vagy értékű árura követi el,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

(2) A népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A népi ellenőrzési bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja, továbbá - ellenőri tevékenysége során - a népi ellenőr hivatalos személy. Az ellenőrző munkájukat gátló magatartás vagy tevékenység elhárítása érdekében szükség esetén rendőri közreműködést vehetnek igénybe."

42. § (1) Ez a törvény 1988. január 1-jén lép hatályba. A 8., a 10. és a 16. § hatályba lépéséről külön jogszabály rendelkezik.

(2)[3]

Németh Károly s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára