23/2018. (VI. 21.) ORFK utasítás

a Bűnügyi Elemzési Szabályzatról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatok hatékonyabb ellátása, továbbá a bűnügyi elemző-értékelő munka egységesítése érdekében az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv bűnügyi elemzési rendjének szabályozására kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre (a továbbiakban: Rendőrség) és annak személyi állományára.

2. Az utasítás alkalmazásában:

a) adminisztratív bűnügyi elemzés: a Rendőrség adminisztratív igényeinek kielégítésére irányuló elemzés, amely támogatja az erők, eszközök és módszerek, továbbá a költségvetés megfelelő tervezésére, csoportosítására irányuló vezetői döntéseket;

b) bűnügyi elemzés: a bűnügyi és bűnüldözési adatok és információk mennyiségi és minőségi vizsgálata, a közöttük levő kapcsolat meghatározása és értékelése a bűnözés egészének, valamint egyes bűncselekmények terjedelmének, dinamikájának és struktúrájának, hosszabb távon érvényesülő mintázatának, tendenciáinak meghatározása, a nyomozások támogatása, a bűncselekmények elkövetőinek felderítése és elfogása, a bűncselekmények megelőzése, valamint a hozzájuk kapcsolódó vezetői döntések megalapozása érdekében;

c) bűnügyi elemzés fajtái: a bűnügyi elemzés alábbi részterületei, amelyeket az elemzés célja, valamint az elemzett adatok köre határoz meg:

ca) adminisztratív bűnügyi elemzés,

cb) stratégiai bűnügyi elemzés,

cc) taktikai bűnügyi elemzés,

cd) nyomozást támogató bűnügyi elemzés;

d) bűnügyi elemzés országos szakirányító szerve: az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztály;

e) bűnügyi elemzési módszer: az elérni kívánt eredmény érdekében, a bűnügyi elemzés alapelveivel összhangban következetesen, a megfelelő sorrendben alkalmazott bűnügyi elemzési technikák és felhasználásuk módjának összessége;

f) bűnügyi elemzési technika: személyek, események és más információs objektumok közti kapcsolatokat és összefüggéseket megjelenítő ábrázolás forma;

g) bűnügyi elemző: a bűnügyi szolgálati ág azon tagja, aki munkakörénél fogva - meghatározott bűnügyi elemzési módszerek és bűnügyi elemzési technikák alkalmazásával - rendszeres célirányos adatgyűjtést, értékelő-elemző munkát végezve támogatja a Rendőrség bűnmegelőzési és bűnüldözési tevékenységét;

h) eseti bűnügyi elemzés: a végrehajtási határidő kitűzésével elrendelt, igényelt, egyértelmű kérdések megválaszolását eredményező bűnügyi elemzési feladat;

i) folyamatos bűnügyi elemzés: adott ügyekben, az előkészítő eljárás, illetve a nyomozás folytatásával párhuzamosan, határidő megjelölése nélkül a nyomozás eredményes befejezéséig vagy a meghatározott elemzési feladatok végrehajtásáig tartó elemzési folyamat, amely történhet megrendelésre vagy vezetői utasításra;

j) koordináció: egy adott feladat végrehajtásával megbízott rendőri szervek összefogása, tevékenységeik összehangolása a feladat érdekében folytatott rendőri eljárások hatékonyságának biztosítására;

k) nyomozást támogató bűnügyi elemzés: az egyes büntetőeljárások és a titkos információgyűjtések, valamint leplezett eszközök alkalmazása során beszerzett adatok vizsgálatával foglalkozó tevékenység, mely segítséget nyújthat az ismeretlen elkövető felderítéséhez, a nyomozási cselekmények tervezéséhez, az eljárásokban részt vevő személyek és a hozzájuk kapcsolható objektumok közti kapcsolatok felismeréséhez, a szervezett bűnelkövetői csoportok és tevékenységük felderítéséhez, a csoportok ellen folytatott bűnüldöző munka feladatainak meghatározásához;

l) premissza (előfeltevés): az elemzéshez rendelkezésre bocsájtott információk összefüggéseinek vizsgálata révén keletkezett, általában a kriminalisztikai alapkérdésekre vagy azok csoportjaira vonatkozó megállapítás, amely logikai vizsgálatával létrehozható a következtetés;

m) rendszeresített bűnügyi elemzés: utasításban, intézkedésben, munkatervi feladatként vagy vezetők által kiadott egyéb írásbeli utasításra, intézkedésre folyamatosan, határidőre teljesített, a bűnügyi elemző szervek hatáskörébe utalt bűnügyi elemzési feladat;

n) stratégiai bűnügyi elemzés: bűnelemzési tevékenység, amely meghatározott bűnügyi elemzési módszerekkel a bűnözés terjedelmének, dinamikájának és struktúrájának, valamint egyes bűncselekmények jellemzőinek, elterjedtségének hosszabb távon érvényesülő mintázatát, tendenciáit vizsgálja;

o) taktikai bűnügyi elemzés: a rendőrségi adatokra alapozott, a bűnözés rövidtávú fejlődésének vizsgálatára irányuló, a közterületi és a bűnügyi tevékenység hatékonyságát célzó, az erők és források optimális elosztását - többnyire lokális szinten - megalapozó vezetői döntések támogatásához alkalmazott elemzési formák összessége.

II. FEJEZET

A BŰNÜGYI ELEMZÉS ALAPELVEI

3. A bűnügyi elemzés alapelvei:

a) célirányosság: bűnügyi elemzési tevékenységet csak egyértelműen megfogalmazott, az elemzés pontos céljának elérését meghatározó kérdések alapján lehet folytatni, illetve igényelni;

b) folyamatosság: a bűnügyi elemzés olyan folyamatosan végzett tevékenység, amely az egymásra épülő, logikusan felépített munkafázisok során különböző bűnügyi elemzési technikákat alkalmaz, a megrendelésben meghatározott cél elérése érdekében;

c) ciklikusság: a bűnügyi elemzés a feladat meghatározásától az adott cél eléréséig terjedő, ismétlődő cselekvéssor, melynek részei a feladatmeghatározás, az adatgyűjtés, az adatok értékelése, az adatok rendezése, az elemzés és eredményeinek rögzítése;

d) tárgyilagosság: a bűnügyi elemzési feladatok csak tárgyilagosan, a külső tényezők befolyásától mentesen, a rendelkezésre álló információk maradéktalan feldolgozásával hajthatók végre;

e) adat-, illetve információkötöttség: az elemzés során tett következtetéseknek minden esetben alátámaszthatóknak kell lenniük a feldolgozott adatokkal, illetve információkkal;

f) rugalmasság és innováció: a bűnügyi elemző a bűnügyi elemzési technikákat és az ezekre épülő bűnügyi elemzési módszereket - a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően - kötöttségek nélkül, szabadon választhatja meg, és egyesével vagy egymással kombinálva használhatja azokat az elemzésben.

III. FEJEZET

A BŰNÜGYI ELEMZŐ EGYSÉGEK ÉS FELADATAIK

1. A bűnügyi elemző egységek

4. A központi bűnügyi elemző egység a bűnügyi elemzés országos szakirányító szerve.

5. A területi bűnügyi elemző egység:

a) a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban: KR NNI) Elemző és Koordinációs Főosztály Elemző-Értékelő Osztálya (a továbbiakban: KR NNI EKFO EEO);[1]

b) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (a továbbiakban: RRI) Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Elemző-Értékelő Alosztálya, valamint

c) a rendőr-főkapitányságok elemző-értékelő osztályai (a továbbiakban: EÉO).

6. A bűnügyi elemzés helyi szintjét a rendőrkapitányságon létrehozott elemző-értékelő tevékenységet végző egység vagy az önálló bűnügyi elemző képezi.

7. A bűnügyi elemzés országos szakirányító szerve a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes, a KR NNI EKFO EEO a KR NNI igazgatója, az RRI Bűnügyi Elemző-Értékelő Alosztálya az RRI bűnügyi igazgatóhelyettese, az EÉO-k a vármegyei (fővárosi) bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettesek közvetlen alárendeltségében végzik tevékenységüket. A helyi bűnügyi elemző egységet, illetve helyi szerveknél működő bűnügyi elemzőt a helyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető irányítja.[2]

2. A bűnügyi elemző egységek feladatai a bűnügyi elemző tevékenység során

8. A bűnügyi elemzés országos szakirányító szervének feladatai:

a) az országos rendőrfőkapitány és a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes utasítása, valamint az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság bűnüldöző szervezeti elemeinek, illetve - szakmailag indokolt esetben - a vármegyei (fővárosi) bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettesek megrendelése alapján végrehajtja a bűnügyi elemzési feladatokat;[3]

b) az eseti nyomozást támogató bűnügyi elemzési formák közé tartozó specifikus profilelemzést végez az e célra felállított adatbázisból;

c) a rendelkezésre álló, valamint az általa kezelt adatbázisokat és nyilvántartásokat felhasználva - meghatározott rendszerességgel és megrendelés alapján - országos vagy regionális szintű tájékoztatást, értékelést készít a bűnözésről és a rendőri szervek bűnüldöző tevékenységéről;

d) célirányosan folytatott, rendszeresített és eseti bűnügyi elemzések alapján javaslatot tesz a szervezett bűnözés elleni rendőri fellépés stratégiájának, taktikájának vagy egyes módszereinek meghatározására;

e) szakirányítási tevékenységet gyakorol a területi és helyi szerveknél működő bűnügyi elemző egységek, illetve bűnügyi elemzők felett;

f) a feladatkörébe utalt esetekben a titkos információgyűjtő tevékenység, az előkészítő eljárás és a nyomozás alapján beérkezett, elemzett és értékelt adatok segítségével koordinációs tevékenységet végez a rendőri szervek titkos információgyűjtő tevékenységének és büntetőeljárással összefüggő munkájának összehangolása érdekében;

g) évente egy alkalommal a területi bűnügyi elemző egységek elemzései alapján összesített elemzést készít a rendészetért felelős miniszter által meghatározott, kiemelt prioritású bűncselekményi körről, amelyben feltárja az adott bűncselekmény(ek) terjedelmében, struktúrájában és dinamikájában bekövetkezett változásokat, az adott terület fertőzöttségét és fenyegetettségét, valamint a feltérképezhető bűncselekményi mintákat;

h) a területi bűnügyi elemző egységek jelentéseit is felhasználva évente egy alkalommal értékeli a szakirányítása alá tartozó bűnügyi elemző egységek tevékenységét, és az arról szóló jelentést a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes útján az országos rendőrfőkapitánynak felterjeszti, illetve jóváhagyását követően továbbítja a vármegyei (fővárosi) bűnügyi rendőrfőkapitány-helyetteseknek.[4]

9. A területi bűnügyi elemző egységek feladatai:

a) a területi vagy a helyi szerv által folytatott nyomozás, előkészítő eljárás, valamint titkos információgyűjtés során, a nyilvántartási adatok, a területi és helyi bűnügyi szervezeti elemektől gyűjtött adatok felhasználásával - utasításra vagy a területi szerv bűnüldöző szervezeti elemeinek, illetve a helyi szervek vezetőinek megrendelésére, az érintett szervek bevonásával - eseti és folyamatos bűnügyi elemzést végeznek a titkos információgyűjtő tevékenység és a büntetőeljárással összefüggő munka támogatására, továbbá a bűnöző csoportok feltérképezése érdekében;

b) a 8. pont g) alpontja szerinti elemzés elkészítéséhez elemzést készít a rendészetért felelős miniszter által meghatározott, kiemelt prioritású bűncselekményi körről;

c) a rendelkezésre álló, valamint az általuk kezelt adatbázisokat és nyilvántartásokat felhasználva - meghatározott rendszerességgel és igény felmerülése esetén - területi vagy regionális, illetve helyi szintű tájékoztatást, értékelést készítenek a bűnözésről és a rendőri szervek bűnüldöző tevékenységéről;

d) a feladatkörükbe utalt esetekben a titkos információgyűjtő tevékenység, az előkészítő eljárás és a nyomozás alapján beérkezett, elemzett és értékelt adatok segítségével koordinációs tevékenységet végeznek a rendőri szervek titkos információgyűjtő tevékenységének és büntetőeljárással összefüggő munkájának összehangolása érdekében;

e) szakirányítási tevékenységet gyakorolnak a helyi szerveknél működő bűnügyi elemző egységek, illetve bűnügyi elemzők felett;

f) az általuk végzett stratégiai, taktikai és kiemelt fontosságú nyomozást támogató elemzések alapján elkészített értékelő jelentések egy példányát megküldik a bűnügyi elemzés országos szakirányító szervének;

g) a területi szerv által a vármegyei (fővárosi) közgyűlések, illetve a rendőrkapitányságok által a helyi önkormányzatok részére készített beszámolókat - előzetes ellenőrzést követően, a bűnügyi statisztikai adatok és a szövegkörnyezet szakmai felülvizsgálatának céljából - felterjesztik a bűnügyi elemzés országos szakirányító szervének.[5]

10. A helyi bűnügyi elemző egységek és bűnügyi elemzők feladatai:

a) a nyilvántartási adatok, a területi és helyi bűnügyi szervezeti elemektől, valamint a területi bűnügyi elemző egységektől gyűjtött adatok alapján, a helyi szerv bűnügyi szolgálati ága által folytatott nyomozás, előkészítő eljárás és titkos információgyűjtő tevékenység során - utasításra vagy megrendelésre - eseti és folyamatos bűnügyi elemzést végeznek a titkos információgyűjtő tevékenység, a büntetőeljárással összefüggő munka támogatására, a bűnöző csoportok feltérképezése érdekében;

b) a rendelkezésre álló adatbázisokat felhasználva - meghatározott rendszerességgel és igény felmerülése esetén - helyi szintű tájékoztatást, értékelést készítenek a bűnözésről és a rendőri szervek bűnüldöző tevékenységéről;

c) a napi munkavégzés során koordinációs tevékenységet végeznek a helyi bűnügyi elemző egység és a területi bűnügyi elemző egység között, valamint kapcsolatot tartanak más szervek bűnügyi elemző egységeivel, bűnügyi elemzőivel;

d) az általuk készített értékelő jelentések egy példányát megküldik a területi bűnügyi elemző egység vezetőjének.

IV. FEJEZET

A BŰNÜGYI ELEMZŐKKEL KAPCSOLATOS UTASÍTÁSOK

3. A bűnügyi elemzők munkavégzésének előírásai

11. Bűnügyi elemző és koordinációs tevékenységet önállóan csak olyan személy folytathat, aki bűnügyi elemzési alapismereteket adó tanfolyam elvégzéséről szóló igazolással, legalább öt év rendőrségi szervvel fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal és a szakmai feladatnak megfelelő szakterületen megszerzett legalább három év szakmai tapasztalattal rendelkezik. Ezen ügyintézők szakmai kontrollja mellett - egyedi utasítás alapján - a bűnügyi elemzésben szereplő részfeladatok végrehajtására az elemző-értékelő szakterületen foglalkoztatott más ügyintéző is megbízható.

12. A bűnügyi elemző munkáját önállóan, csoportban és egyes bűnügyi elemzési részfeladatokat ellátva végezheti.

13. Az alábbi, speciális ismereteket igénylő bűnügyi elemzési feladatokat csak az annak megfelelő szintű szakirányú végzettséggel vagy - a bűnügyi elemző egység vezetőjének döntése alapján - megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező bűnügyi elemző hajthatja végre:

a) specifikus profilelemzés;

b) kockázatelemzés;

c) kommunikációs kapcsolatelemzés;

d) pénzügyi tranzakció elemzés;

e) szociális háló elemzés.

4. A bűnügyi elemző feladatai

14. A bűnügyi elemző

a) folyamatosan rendszerezett és strukturált információbázisokba gyűjti az adatszolgáltató szervek által szolgáltatott és önállóan beszerzett adatokat a bűnügyi elemzési feladatok ellátásához;

b) elvégzi a bűnügyi elemzések során a részére meghatározott feladatokat;

c) folyamatos önképzéssel, szervezett tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvétellel fejleszti a bűnügyi elemzéssel kapcsolatos ismereteit;

d) a megszerzett tudását megosztja, továbbadja a bűnügyi elemzési feladatokat ellátók részére.

15. A bűnügyi elemző az adminisztratív, stratégiai és taktikai célokra irányuló elemzések során:

a) összegyűjti a bűnügyi és egyéb statisztikai adatokat;

b) felhasználja, értékeli a bűnüldöző munka minősített vagy nyílt statisztikai adatait;

c) az igényeknek, utasításoknak megfelelően csoportosítja, rendszerezi a különböző értékelő jelentések, ellenőrzések anyagait;

d) figyelemmel kíséri, egyéb információkkal összeveti a rendőrségi erőforrásokat és a felhasználásuk hatékonyságát;

e) az elemzés céljának és lehetőségeinek megfelelően a nem rendőrségi információbázisok adatait felhasználja;

f) előrejelzéseket, becslést készít;

g) táblázatok, grafikonok, ábrák, célirányos adatleválogatások segítségével bemutatja az elemzések eredményét;

h) jelentéseket, tájékoztatókat készít, illetve igény szerint az elemzett ügyből prezentációt tart.

16. A bűnügyi elemző a nyomozást támogató bűnügyi elemzések során:

a) célszerűen és rendszerezetten összegyűjti az elemzésben felhasználható információkat;

b) tanulmányozza az elemzés tárgyát képező iratokat;

c) felmérő beszélgetés keretében egyeztet a megrendelő szerv parancsnokával, az ügy előadójával;

d) a legcélszerűbb módszert felhasználva csoportosítja az információkat;

e) folyamatosan konzultál az ügy előadójával;

f) szükség szerint helyszíni tevékenységet folytat;

g) az ábrázolási technikák alkalmazásával részletesen elemzi az információkat, bemutatja az elemzés eredményét;

h) minden esetben osztályozza a felmerült, feltárt információkat, rávilágít, ha ezek terén mennyiségi vagy minőségi hiány mutatkozik;

i) konklúziót von le, hipotéziseket állít fel, majd az elemzés céljának megfelelően javaslatokat tesz az információs - mennyiségi és minőségi - hiányok pótlására;

j) rész- és/vagy összefoglaló értékelő jelentést készít, illetve igény szerint az elemzett ügyből prezentációt tart;

k) csoportos bűnügyi elemző tevékenység végrehajtása esetén - a vezető utasításait követve - végrehajtja a számára meghatározott feladatokat.

V. FEJEZET

A BŰNÜGYI ELEMZŐ EGYSÉG VEZETŐJÉNEK FELADATAI ÉS A CSOPORTBAN VÉGZETT BŰNÜGYI ELEMZÉS SZABÁLYAI

5. A bűnügyi elemző egység vezetőjének feladatai

17. A bűnügyi elemzési feladat végrehajtása előtt a bűnügyi elemző egység vezetője köteles:

a) ellenőrizni, hogy az elemzés célját pontosan meghatározták-e, és az egyértelmű kérdések megválaszolhatók-e a rendelkezésre álló információbázisokból;

b) megvizsgálni, megvizsgáltatni, hogy az elemzéshez rendelkezésre bocsátott információbázisok maradéktalanul feltöltöttek, teljesek-e (így különösen hiányos-e az irat, hiányos adatok előfordulása);

c) vizsgálni, hogy az adott bűnügyi elemzési feladat ellátásához rendelkezésére álló felhasználható erőforrások, így különösen létszám, leterheltség, technikai lehetőségek elégségesek-e, szükséges-e bűnügyi elemző csoport megalakítása;

d) ellenőrizni, hogy az elemzői feladatokkal megbízottak rendelkeznek-e a feladat végrehajtásához szükséges jogosultságokkal és szakmai ismeretekkel;

e) ellenőrizni, ellenőriztetni, hogy szükséges-e egyes körülmények, információk előzetes pontosítása.

18. A bűnügyi elemzési feladat végrehajtása előtt a bűnügyi elemző egység vezetője jogosult:

a) az utasításban meghatározott esetekben a megrendelést elutasítani, vagy a bűnügyi elemzés végrehajtását kezdeményezni;

b) adatpontosításra, információpótlásra felkérni a megrendelő szerv vezetőjét;

c) a feladat végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges eszközök, elhelyezési körülmények biztosítását kezdeményezni;

d) előzetes konzultációt kezdeményezni a megrendelővel a feladat végrehajtásának körülményeivel, lehetőségeivel kapcsolatban.

19. A bűnügyi elemzési feladat végrehajtása során a bűnügyi elemző egység vezetője köteles:

a) a bűnügyi elemzők tevékenységét ellenőrizni;

b) több bűnügyi elemző egy elemzési feladat során történő alkalmazása esetén ezen elemzők közül a szükséges létszámot - az adott elemzési feladat folyamatosságának fenntartása mellett - az időközben felmerült más, fontosabb feladat ellátására utasítani;

c) a feladat végrehajtása közben felmerült problémákról konzultációt kezdeményezni a megrendelővel és a szakirányító szervvel.

20. A bűnügyi elemzési feladat végrehajtása során a bűnügyi elemző egység vezetője jogosult:

a) más szervvel koordinációt kezdeményezni, részükre tájékoztató kiadását indítványozni;

b) prezentáció megtartását kezdeményezni, javasolni.

6. A csoportban végzett bűnügyi elemzés szabályai

21. Jelentős információtartalmú bűnügyi elemzések esetében a feladat végrehajtásával - a bűnügyi elemzés országos szakirányító szervének, illetve a területi bűnügyi elemző egység vezetőjének kijelölése alapján - több bűnügyi elemző is megbízható.

22. A feladat végrehajtásával megbízott csoport legalább két bűnügyi elemzőből áll, vezetőjét a csoportot felállító bűnügyi elemző egység vezetője jelöli ki.

23. A bűnügyi elemző szolgálati helytől eltérő helyen történő feladatvégrehajtása esetén a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell a csoport személyi összetételét és az alkalmazás idejét meghatározni.

24. A bűnügyi elemzést végző csoport tagjai a csoportot felállító bűnügyi elemző egység és a csoport vezetőjének utasításait hajtják végre. Egyéb - büntetőeljárással összefüggő vagy titkos információgyűjtéssel kapcsolatos -feladatok ellátására csak a csoportot felállító bűnügyi elemző egység irányítását végző, a 7. pontban meghatározott vezető engedélye, illetve utasítása alapján kerülhet sor.

25. A bűnügyi elemző csoport vezetését csak hivatásos állományú, legalább - a feladat jellegétől függően - a bűnügyi elemző szakterületen eltöltött öt év szakmai tapasztalattal és bűnügyi elemzői alapvizsgával rendelkező bűnügyi elemző végezheti, aki egy személyben felelős a csoport feladatellátásáért, melynek keretében:

a) személyenkénti feladatmeghatározással szervezi az elemző munkát;

b) ellenőrzi az elemzési feladatok végrehajtását, folyamatosan beszámoltatja a csoport tagjait végzett tevékenységükről;

c) egyezteti, összegezi a részfeladatok elvégzése során keletkezett adatokat, igény, előírás esetén elkészíti, összeállítja az értékelő jelentést;

d) az elemzés eredményeiről folyamatosan konzultál a vizsgált ügyekben nyomozást, előkészítő eljárást vagy titkos információgyűjtést végző szervezeti elem vezetőjével, illetve az előadókkal;

e) elkészíti a csoport tevékenységéről szóló összefoglaló jelentést.

26. Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a vizsgált ügyekben nyomozást, előkészítő eljárást, illetve titkos információgyűjtést végző szervezeti elem és az ügy(ek) előadójának megnevezését;

b) ha a csoport másik szervnél vagy szervezeti egységnél végezte feladatát, a feladat végrehajtásának helyét, időtartamát;

c) a bűnügyi elemző tevékenység célját (konkrét kérdéseit);

d) a csoport tagjainak megnevezését;

e) az egyes részfeladatok ismertetését;

f) az elemzést gátló tényezők leírását;

g) amennyiben ismert, a bűnügyi elemző tevékenység felhasználásának eredményét;

h) a csoport vezetőjének aláírását.

27. Az elkészített jelentést a csoportot felállító bűnügyi elemző egység vezetője egyetértése esetén aláírja, és jóváhagyás céljából egyidejűleg felterjeszti a KR NNI EKFO EEO esetében a KR NNI igazgatója, az RRI Bűnügyi Elemző-Értékelő Alosztályának esetében az RRI bűnügyi igazgatóhelyettese, az EÉO-k esetében pedig a vármegyei (fővárosi) bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes részére.[6]

28. A jóváhagyott vagy kifogásolt jelentést egyidejűleg a bűnügyi elemzés országos szakirányító szervének vezetője részére is továbbítani kell.

VI. FEJEZET

A BŰNÜGYI ELEMZÉS GYAKORLATI VÉGREHAJTÁSA

7. A bűnügyi elemzés végrehajtásának esetei

29. A bűnügyi elemzési feladat lehet

a) rendszeresített bűnügyi elemzés;

b) folyamatos bűnügyi elemzés;

c) eseti bűnügyi elemzés.

30. A rendszeresített bűnügyi elemzési feladat végrehajtásához szükséges szempontokat országos szinten a bűnügyi elemzés országos szakirányító szerve, területi szinten a területi bűnügyi elemző egységek dolgozzák ki.

31. A folyamatos bűnügyi elemzés kapcsolódhat:

a) bonyolult, nagy információtartalmú nyomozásokhoz, előkészítő eljárásokhoz, titkos információgyűjtési tevékenységhez;

b) kiemelt jelentőségű, ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmények miatti büntetőeljárásokhoz;

c) körözött személyek és tárgyak felkutatására tett intézkedésekhez;

d) folyamatos összehasonlító ügyelemzést igénylő bűncselekmény-sorozatok nyomozásához.

32. Az eseti bűnügyi elemzés végrehajtása kezdeményezhető:

a) szóban vagy írásban kiadott utasításra;

b) megrendelésre.

33. Az eseti bűnügyi elemzés tárgya lehet

a) a vezetői döntések előkészítésének támogatása érdekében végzett, a bűnözés egészét vagy egyes bűncselekmény típusok terjedelmében, struktúrájában és dinamikájában bekövetkezett változásokat, az adott terület fertőzöttségét és fenyegetettségét vizsgáló adminisztratív, stratégiai és taktikai célú elemzések készítése;

b) befejezett büntetőeljárások, lezárt titkos információgyűjtések vizsgálata;

c) folyamatban lévő büntetőeljárások, titkos információgyűjtések célzott információtartalmának feltárása (konkrét kérdések alapján elvégzett elemzések);

d) egyéb, büntetőeljárás vagy titkos információgyűjtés során igényelt bűnügyi elemzési részfeladatok végrehajtása, így különösen eltűnések vizsgálata, ábrázolási technikák alkalmazása, telefon híváslisták elemzése, kapcsolatrendszerek feltérképezése, előzmény vagy sorozat kutatás, személyek, események azonosítása.

34. Az alárendeltségébe tartozó bűnügyi elemző egység vonatkozásában a rendszeresített, folyamatos és eseti bűnügyi elemzés végrehajtására utasítást adó, valamint a teljesítés engedélyezésére jogosult vezetők:

a) az országos rendőrfőkapitány;

b) a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes;

c) a bűnügyi elemzés országos szakirányító szervének vezetője;

d) a KR NNI igazgatója és igazgatóhelyettesei;[7]

e) az RRI igazgatója és bűnügyi igazgatóhelyettese;

f) a vármegyei (fővárosi) rendőrfőkapitányok és a vármegyei (fővárosi) bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettesek;[8]

g) a rendőrkapitányok és a rendőrkapitányságok bűnügyi osztályvezetői.

35. Amennyiben az elemzőnek egyidejűleg több feladatot kell teljesítenie, ezek közül elsőként teljesítendő a rendszeresített bűnügyi elemzés, másodikként az utasítás alapján végzett folyamatos vagy eseti bűnügyi elemzés, harmadikként pedig a megrendelésre készített bűnügyi elemzés.

36. Kivételes esetben, a feladat fontosságára való tekintettel, a 35. pontban meghatározott sorrendtől eltérést engedélyezhet:[9]

a) a bűnügyi elemzés országos szakirányító szerve esetében az országos rendőrfőkapitány vagy a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes;

b) a KR NNI EKFO EEO esetében a KR NNI igazgatója és igazgatóhelyettesei;[10]

c) az RRI Bűnügyi Elemző-Értékelő Alosztálya esetében az RRI igazgatója vagy bűnügyi igazgatóhelyettese;

d) a területi bűnügyi elemző egység esetében a vármegyei (fővárosi) rendőrfőkapitány vagy a vármegyei (fővárosi) bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes;[11]

e) a helyi bűnügyi elemző egység esetében a rendőrkapitány vagy a rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője.

8. A bűnügyi elemzés megrendelése

37. A bűnügyi elemzés országos szakirányító szerve megrendelés alapján bűnügyi elemzést, tájékoztatást készíthet:

a) a Belügyminisztérium és más minisztériumok részére;

b) az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság szervezeti elemei és az ORFK egyéb szervezeti egységei, elemei, valamint a Rendőrség egyes feladatok ellátására létrehozott szervei részére;

c) tudományos kutatás céljára;

d) az országos rendőrfőkapitány, a bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes, valamint a bűnügyi elemzés országos szakirányító szerve vezetőjének döntése alapján egyéb rendőri szerv, intézmény részére.

38. A területi bűnügyi elemző egységek megrendelés alapján bűnügyi elemzést készíthetnek:

a) a KR NNI igazgatója és igazgatóhelyettesei, illetve az RRI bűnügyi igazgatóhelyettese, a vármegyei (fővárosi) bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes saját szervezetére vonatkozó döntése vagy egyetértése alapján egyéb rendőri és igazgatási szervek, intézmények, társszervek részére;[12]

b) a területi szervek és a helyi szervek vezetése részére.

39. A helyi bűnügyi elemzők megrendelés alapján bűnügyi elemzést készíthetnek:

a) a helyi szervek vezetése részére,

b) a helyi szerv vezetőjének engedélye alapján a helyi szerv bűnügyi állománya számára.

40. A 37-39. pontban felsorolt rendőri szervek bűnügyi elemzést megrendelőlapon rendelhetnek meg. A megrendelést tartalmilag úgy kell összeállítani, hogy az elemzés elkészítéséhez szükséges információk hiánytalanul rendelkezésre álljanak.

41. A megrendelőlap kötelező tartalmi elemei:

a) a megrendelő szerv megnevezése;

b) az elemzés elvégzésére felkért bűnügyi elemző egység megnevezése;

c) az elemzés konkrét célja;

d) az elemzés elkészítésének határideje;

e) az elemzés során megválaszolandó, célirányosan, pontosan megfogalmazott kérdések;

f) az elemzés elvégzéséhez rendelkezésre bocsátott adatok köre;

g) a megrendelő által kapcsolattartásra kijelölt személy neve és elérhetősége;

h) annak rögzítése, hogy az elemzés eredményét a megrendelő milyen formában - így különösen értékelő jelentés készítésével, prezentáció megtartásával - kéri rendelkezésre bocsátani.

42. A megrendelőlapon

a) igény esetén a megválaszolandó kérdéseket, illetve a végrehajtási határidőt előzetesen egyeztetni szükséges a bűnügyi elemzést végző egység vezetőjével;

b) rövid indokolással ki kell térni arra, hogy a tájékoztatás, illetve az elemzés eredménye milyen célból és formában kerül felhasználásra, bemutatásra.

43. A nyomozást támogató elemzések esetében a megrendelő szerv:

a) köteles a feladat elvégzéséhez a nyomozás, előkészítő eljárás vagy titkos információgyűjtés során keletkezett iratok, egyéb dokumentumok, bizonyítékok (a továbbiakban együtt: információbázisok) teljes információtartalmának megismerését biztosítani a feladatot végrehajtó bűnügyi elemző(k) számára;

b) gondoskodik a folyamatos konzultációs lehetőség kialakításáról, a felmérő beszélgetés, az esetleges helyszíni megtekintések feltételeinek biztosításáról;

c) bűnügyi elemző csoport alkalmazása esetén gondoskodik a feladat ellátásához szükséges eszközökről, elhelyezési feltételek kialakításáról.

9. A bűnügyi elemzésre vonatkozó megrendelés elutasítása

44. A bűnügyi elemzésre vonatkozó megrendelés elutasítható, ha

a) az elemzés elkészítéséhez a szükséges információk nem állnak rendelkezésre és beszerzésük nem lehetséges;

b) az elemzés elkészítéséhez a megküldött információk minősége és mennyisége alapján elemző bevonása nem indokolt;

c) a kért elemzés teljesítéséhez szükséges erőforrások nem biztosítottak;

d) a megrendelő nem fogadja el, hogy a bűnügyi elemző egység az elemzést - a rendelkezésre álló határidőn belül - a megrendeléshez képest kevésbé részletes adatok, információk megadásával teljesítse;

e) a rendelkezésre álló határidő alatt az elemzés, tájékoztatás nem készíthető el, és a határidő módosításhoz a megrendelő nem járul hozzá;

f) a kért elemzés más szervezeti egységek bevonását teszi szükségessé, és azok nem vagy nem megfelelő mértékben szolgáltatnak információt.

45. A megrendelés elutasítását az elemzést végző bűnügyi elemző egység vezetője az elutasítás okáról készített átirat formájában - az elutasított iratokkal együtt - megküldi a megrendelőnek.

46. Amennyiben a megrendelés elutasítását a megrendelő szerv nem fogadja el, az erről készített jelentést - a hozzá fűzött indokolással együtt - felterjeszti a bűnügyi elemzés országos szakirányító szerve esetén a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettesnek, a KR NNI igazgatójának vagy igazgatóhelyetteseinek, illetve az RRI bűnügyi igazgatóhelyettesének, területi bűnügyi elemző egység esetén a vármegyei (fővárosi) bűnügyi rendőrfőkapitányhelyettesnek, helyi bűnügyi elemző egység esetén a helyi szerv vezetőjének, aki a felterjesztett jelentésen aláírásával jóváhagyja az elutasítást, vagy utasítja a bűnügyi elemző egységet a megrendelt feladat végrehajtására.[13]

10. A bűnügyi elemzés eredménye, adminisztráció

47. A bűnügyi elemzés eredménye az értékelő jelentés, tájékoztató és egyéb jelentés, illetve prezentáció.

48. Az adminisztratív, stratégiai és taktikai célú bűnügyi elemzések tartalmi-formai követelményeit a megrendelő is meghatározhatja. Ennek hiányában az elemzést végző bűnügyi elemző egység az értékelő jelentést a megrendelésben foglaltak szerinti tartalommal, a megrendelővel történt egyeztetés alapján készíti el.

49. Az értékelő jelentésnek - ha azt a megrendelő másképp nem határozta meg - az elemzés típusától függően tartalmaznia kell:

a) az elemzést végző bűnügyi elemző egység megnevezését;

b) az elemzést végző elemző(k) nevét és elérhetőségét;

c) a megrendelő megnevezését és az ügy előadójának nevét;

d) a kapott feladat rövid leírását;

e) a felhasznált információs adatbázisok megnevezését;

f) az elemzés során tett megállapításokat (hipotézis, konklúzió, előrejelzés vagy becslés);

g) a megállapítások alapjául szolgáló premisszákat;

h) a feltárt információs réseket és hiányosságokat;

i) az elemzés során tett javaslatokat a nyomozás, előkészítő eljárás, titkos információgyűjtés folytatásához vagy a vezetői döntés meghozásához.

50. Az elemzés során készült táblázatokat, térképeket, grafikonokat az értékelő jelentés csak hivatkozás szintjén tartalmazza, azok a jelentés mellékletét képezik.

51. Bűnügyi elemzési részfeladat, időszakos jelentési kötelezettség, illetve igény (híváslista-, kapcsolat-, kamerafelvétel-, adatelemzés, egyéb komplex elemzési formát nem érintő elemzés) végrehajtása során a 49. pont e)-i) alpontjában foglaltakat az elemzés jellegétől függően kell szerepeltetni.

52. Amennyiben a nyomozást támogató bűnügyi elemzés végrehajtása során olyan információ keletkezik, amely más rendőri szerv(ek) részére releváns adatot tartalmaz(hat), tájékoztató kiadására kerülhet sor, amelynek információtartalmát a bűnügyi elemző egység vezetője köteles egyeztetni a megrendelővel.

53. A bűnügyi elemzést végző bűnügyi elemző egység vezetője a nem rendőrségi szervek, szervezetek tájékoztatását szolgáló, a hivatalos bűnügyi statisztikából származó statisztikai adatokat tartalmazó jelentést, tájékoztatót ellenőrzés céljából felterjeszti a bűnügyi elemzés országos szakirányító szerve vezetőjének.

54. A bűnügyi elemzés országos szakirányító szervének vezetője a belső használatra készült értékelő jelentést, tájékoztatót jóváhagyásra felterjeszti a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettesnek, a területi bűnügyi elemző egység vezetője a KR NNI igazgatójának vagy igazgatóhelyetteseinek, az RRI bűnügyi igazgatóhelyettesének, a vármegyei (fővárosi) bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettesnek, majd továbbítja a megrendelőnek.[14]

55. A nyomozást támogató elemzésekben készült értékelő jelentéseknek és tájékoztatóknak a büntetőeljárás irataihoz csatolásáról és a büntetőeljárásban történő felhasználásáról a megrendelő csak az elemzést végző szerv vezetőjének engedélyével rendelkezhet.

11. Visszacsatolás

56. A bűnügyi elemzés fejlődésének és a bűnügyi elemzési tapasztalatok kiegészítésének támogatására a nyomozást támogató bűnügyi elemzési formák alkalmazása során az elemzés eredményének felhasználásáról - legkésőbb a nyomozás lezárásáig - a megrendelő visszacsatolási tájékoztató formájában tájékoztatja az elemzést teljesítő bűnügyi elemző egységet.

57. A visszacsatolási tájékoztató tartalmazza:

a) a bűnügyi elemzés eredményeinek hasznosulását;

b) az értékelő jelentésbe foglalt információs rések és hiányosságok megszüntetésére, illetve a megfogalmazott javaslatokra tett intézkedések eredményét vagy elvetésük rövid indokolását;

c) a felhasználás elmaradása esetén a kiváltó okok indokolt leírását.

VII. FEJEZET

A BŰNÜGYI ELEMZÉS OKTATÁSA

58. A bűnügyi elemzés országos szakirányító szerve a bűnügyi elemzők alapképzésének végrehajtása érdekében kidolgozza a képzéshez szükséges szakmai ismereteket tartalmazó egységes bűnügyi elemző módszertant és a rá épülő tananyagot.

59. A bűnügyi elemzés országos szakirányító szerve a bűnügyi elemzés elméleti hátterének változására, új gyakorlati módszerek és technikák megjelenésére figyelemmel az érintett bűnügyi elemzők számára továbbképzéseket, szakmai konferenciákat szervez.

60. A bűnügyi elemzés országos szakirányító szerve évente két alkalommal a szakterület aktuális problémáit érintő szakmai konferenciát szervez a területi bűnügyi elemző szervek vezetői számára.

61. A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ közreműködőként részt vesz a speciális bűnügyi elemzői munkához szükséges tanfolyami - így különösen a statisztika, szociológia területét érintő - képzés oktatói feltételeinek megteremtésében.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

62. Az utasítás hatálybalépésének időpontjában a bűnügyi elemző egységeknél állományban lévő bűnügyi elemzők mentesülnek a 11. pont szerinti követelmények alól, azonban az állományilletékes parancsnokok gondoskodnak arról, hogy a képzésben nem részesült ügyintézők az utasítás hatálybalépését követő 2 éven belül a bűnügyi elemzési alapismereteket adó tanfolyamot elvégezzék.

63. Ez az utasítás 2018. július 1-jén lép hatályba.

64. Hatályát veszti a Magyar Köztársaság Rendőrsége Bűnelemzési Szabályzatának kiadásáról szóló 13/2001. (X. 2.) ORFK utasítás.

Dr. Balogh János r. vezérőrnagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány