A Kúria Kfv.35731/2011/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (AGRÁRTÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi XVII. törvény (Támtv.) 41. §, 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 4. §, 5. §] Bírók: Darák Péter, Huszárné dr. Oláh Éva, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Mezőgazdasági támogatás iránti kérelem nélkülözhetetlen melléklete az üzleti és pénzügyi terv. Ez adja a kérelem tartalmi lényegét, melynek hiányában nincs befogadható, joghatás kiváltásra alkalmas kérelem. Ennél fogva a két melléklet a határidő elteltét követően önkéntes hiánypótlás keretében sem pótolható.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.35871/2010/4., *Kúria Kfv.35731/2011/5.*

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.I.35.731/2011/5.szám

A Kúria a dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt alperes neve /alperes címe/ alperes ellen agrártámogatás ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2011. június 21. napján kelt 27.K.35.871/2010/4. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 5. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Bíróság 27.K.35.871/2010/4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint első fokú és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 20.000 (húszezer) forint kereseti és 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. /VIII. 29./ FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcím-rendelet) alapján 2009. november 2-án nyújtott be támogatás iránti kérelmet a MVH Közvetlen Támogatások Igazgatóságánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság), a kérelemhez azonban üzleti tervet és annak részeként pénzügyi tervet nem csatolt, azt csak önkéntes hiánypótlás keretében 2009. november 19-én pótolta.

Az elsőfokú hatóság 2010. március 23-án a támogatási kérelmet elutasította, amit azzal indokolt, hogy a gazdálkodási tevékenységre vonatkozó üzleti és pénzügyi terv nem ért el összesen 50 pontot, így az nem felelt meg a Jogcím-rendelet 4. § /1/ bekezdés d) pontban foglalt feltételeknek.

A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes 2010. május 25. napján határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kifejtette, hogy nem jogszabálysértő az elsőfokú határozat, mivel az az önkéntes hiánypótlás során becsatolt üzleti terv és pénzügyi terv csupán azon adatait értékelhette ki, melyek nem kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe, ezek pedig a pénzügyi terv üzemeltetési-hatékonysági vizsgálat adatai és a kommunikációs terv adatai voltak. Erre összesen 7 pontot adott az értékelő hatóság.

A vonatkozó jogszabályok nem teszik lehetővé a hiánypótlás során utólag becsatolt üzleti és pénzügyi terv teljes körű kiértékelését és pontozását, méltányosság gyakorlására pedig nem volt lehetőség.

Hivatkozott az alperes továbbá még a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tám. törvény) 41. § /5/ bekezdésére, valamint a 23/2007. /IV. 17./ FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 27. § /1/ bekezdés i) pontjára is.

A másodfokú határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, amelyben kifejtette, hogy azért jogszabálysértő az alperesi határozat, mert álláspontja szerint az üzleti és a pénzügyi terv hiánypótlás keretében benyújtható volt, azt kötelezően és teljes körűen el kellett volna bírálni, nem lehetett volna érdemi vizsgálat nélkül elutasítani már csak azért sem, mert azok nem csupán a pontozás, hanem az alapjogosultság megléte, megszerzése és ellenőrzése szempontjából is figyelembe veendő dokumentumok. A jogszabályi rendelkezés szerint csak az ügyfél által önkéntesen választható mellékletek vonatkozásában nincs kötelező hiánypótlás.

Egyébként sem bontható szét az üzleti és a pénzügyi terv kizárólag pontozási szempontból figyelembe veendő, illetőleg nem kizárólag ilyen szempontú adatokra.

A Jogcím-rendelet 5. § /4/ bekezdése egyébként említést tesz a kizárólag pontozás szempontjából figyelembe veendő mellékletekről, ezek között az üzleti terv és a pénzügyi terv nem szerepel.

Az alperes tehát megsértette a Tám. törvény 41. § /5/ bekezdését, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. § /1/ bekezdésében foglalt tényállás-tisztázási kötelezettségét, és a téves jogszabályi értelmezése a Ket. 4. §-ában foglalt tisztességes ügyintézéshez való jog sérelmét is okozta.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. A határozati indokolásban foglaltakon túl még annak figyelembevételére is rámutatott, hogy a támogatási kérelmek értékelése során megállapítandó rangsor felborulna, amennyiben lehetséges lenne a pénzügyi és az üzleti terv hiánypótlás keretében való utólagos csatolása és pontozása.

A Fővárosi Bíróság 27.K.35.871/2010/4. számú ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Kifejtette, hogy a perbeni jogvitában a bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy törvényes volt-e az alperes határozata, amely a felperes támogatási kérelmét azon okból utasította el, hogy a pénzügyi terv és az üzleti terv pontozása során a minimális 50 pontot nem érte el, tekintve, hogy az üzleti és a pénzügyi terv teljes körű pontozására nem volt lehetőség.

A bíróság az alkalmazandó jogszabályok összevetése alapján arra a megállapításra jutott, hogy az üzleti terv és a pénzügyi terv olyan dokumentumok, melyek nem kizárólag pontozás szempontjából veendők figyelembe. Annál is inkább, mert sem a Tám. törvény, sem pedig a két MVH rendelet nem határozza meg a kizárólag pontozás szempontjából figyelembe veendő dokumentumok és adatok körét.