A Pécsi Törvényszék P.20261/2016/22. számú határozata szerződés semmisségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 73/A. §, 78. §, 146/A. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 205/B. §, 209. §, 222. §, 223. §, 231. §, 277. §, 685. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 47. §, 210. §, 2006. évi V. törvény (Ctv.) 8. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Nagy Tamás

Kapcsolódó határozatok:

*Pécsi Törvényszék P.20261/2016/22.*, Pécsi Ítélőtábla Pf.20061/2018/5.

***********

Pécsi Törvényszék

4.P. 20.261/2016/22. szám

A Pécsi Törvényszék a (név) ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek - a (név) Ügyvédi Iroda (ügyintéző: név ügyvéd, cím) által képviselt alperes neve (alperes cím) alperes ellen szerződés semmisségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 (tizenöt) nap alatt 107.950 (százhétezer-kilencszázötven) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) nap alatt írásban, 3 (három) egyező példányban a Pécsi Törvényszéknél benyújtható fellebbezésnek lehet helye.

A Pp. 73/A. § (1) bekezdése értelmében a jogi képviselet az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata a Pp. 73/B. § (1) bekezdés a.) pontja alapján hatálytalan, kivéve, ha a fél párfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjeszt elő. Az erre irányuló kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet kérni.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

A peres felek között 2008. április 21-én (szerződésszám) szám alatt kölcsönszerződés jött létre a (1. név) Kft. (akkor még (2. név) egyéni vállalkozó) (helység)i telephelyén. A kölcsönt az alperes egy Chevrolet Aveo 1.2 típusú személygépkocsi vétele céljából nyújtotta a kölcsönbevevő felperes részére. A szerződést az alperes nevében - az alperes és a kereskedés jogelődjei között 2000.június 25-én létrejött együttműködési megállapodás alapján - a (1. név) kft. értékesítője, tanú írta alá. Az értékesítő eljárását utóbb, 2015.március 23-án az alperes írásban külön is jóváhagyta.

A jármű bruttó vételára 2.555.000,-Ft, a kölcsön összege 1.700.000,-Ft, a mértékadó devizanem svájci frank, a teljes hiteldíj mutató (THM) a szerződés szerint 10,76%, a rendszeres törlesztő részlet pedig 25.944 forint volt.

A szerződés 2. pontja értelmében az egyedi kölcsönszerződésben nem szabályozott kérdéseket a szerződés elválaszthatatlan részét képező, az alperes hitelezési tevékenységére vonatkozó (HIT/2005.06.01.) számú üzletszabályzata tartalmazza.

A felperes a szerződésben kijelentette, hogy az egyedi kölcsönszerződésben, az annak elválaszthatatlan részét képező opciós- és adásvételi szerződésben, valamint az üzletszabályzatban foglaltakat megismerte, megértette, és azokat a szerződés aláírásával magára nézve kötelezőnek ismerte el, és az üzletszabályzat (a továbbiakban Üsz) átvételét a szerződés aláírásával nyugtázta.

A felperes úgynevezett fix devizakonstrukciót választott. A fix törlesztőrészletekkel rendelkező devizaalapú finanszírozás esetében az üzletszabályzatban meghatározott kamatváltozás I. és kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) elszámolása a szerződés egyedi része 8. pontja szerint a futamidő végén történik. A fizetendő kamatváltozás I. és kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) esetén a futamidő - azonos törlesztő részletek mellett - meghosszabbodik, a visszajáró kamatváltozás I-et és kamatváltozás II- őt (árfolyamváltozás) a hitelező visszautalja a kölcsönbevevőnek. A szerződés a 10. pontban egy táblázatban 2008. május 25-től 2018. április 25-ig terjedő időre felsorolta az összes törlesztő részletet, annak esedékességével együtt. Az összes törlesztő részlet 2.767.360,-Ft lett volna.

Az ÜSz. 16. pontja szerint mértékadó devizanem: az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott devizanem. Az árfolyam: A (3. név) Rt. által a mértékadó devizanemre kiemelt ügyfelek számára jegyzett hivatalos, forintban kifejezett árfolyam. A mértékadó árfolyam: a mértékadó devizanem vételi árfolyama az egyedi kölcsönszerződés létrejötte napján (ÜSz. 20., 22. pontok).

Az ÜSz. a 7. pontjában részletesen meghatározza, hogy a fix deviza konstrukció mit jelent. Eszerint amennyiben a mértékadó devizanem nem forint, a kamatváltozás II. elszámolása a futamidő végén történik, amennyiben a futamidő alatt nem következik be rendkívüli árfolyam esemény.

A kamatváltozás fogalmát az ÜSz. 23. pontja határozza meg.

Kamatváltozás II. (árfolyamváltozás): A mértékadó árfolyam és a fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam változásának függvényében az alábbi képlet szerint meghatározott kamatkülönbözet:

Kamatváltozás II. = fizetési kötelezettség x [(fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam/ mértékadó árfolyam) - 1.]

Az ÜSz. a 25. pontban meghatározza a teljes hiteldíj mutató fogalmát is, ennek számítása során a pénzügyi intézménynek a hitellel kapcsolatos - kamaton túli egyéb - költségeket is be kell számítania, ezért az ügylet tényleges terheit mutatja százalékos formában. A 25. pont leírja, hogy a THM számításának képletét a 324/2004. (XII.6.) Korm. rendelet tartalmazza. A teljes hiteldíj mutató az egyedi kölcsönszerződés létrejöttekor meghatározott hitelminősítési díjat, valamint kamatot foglalja magában annak figyelembe vételével, hogy a felek a kölcsön folyósítás időpontjának a tervezett átadás dátumát megelőző 15. naptári napot tekintik. Deviza alapú kölcsön esetén a törlesztő részletek forintban, a szerződéskötést megelőző 10 napnál nem régebbi árfolyamon vannak figyelembe véve.

Az ÜSz a 17. pontban határozta meg a mértékadó kamatlábat. Eszerint, amennyiben a mértékadó devizanem forinttól vagy eurótól eltérő, azaz svájci frank alapú, úgy a Reuters Monitor Money Rate Service "LIBO" elnevezésű oldalán a mértékadó devizanemben 1 hónapos kamatperiódusra közölt, éves százalékban kifejezett LIBOR kamatláb a mérvadó (ÜSz.17/c) pont).

Az ÜSz a IV/4. pontban előírja, hogy a hitelező jogosult a folyósított kölcsön összege után kamatot felszámítani. A kamatszámítás a kölcsön folyósításának időpontjában az alábbi képlet alapján történt meg: