48/2004. (XII. 1.) AB határozat
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Győri Kapu I-II. Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 28/2000. (IX. 1.) Ör. rendelet módosításáról szóló 12/2003. (IV. 1.) Ör. rendelet alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényellenességének és alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Győri Kapu I-II. Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 28/2000. (IX. 1.) Ör. rendelet módosításáról szóló 12/2003. (IV. 1.) Ör. rendelete alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője - miután törvényességi észrevételével a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) nem értett egyet - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Alkotmánybírósághoz fordult. Az indítványában Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Győri Kapu I-II. Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 28/2000. (IX. 1.) Ör. rendeletmódosításáról szóló 12/2003. (IV. 1.) Ör. rendelete (a továbbiakban: Ör.) törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az Ör. az indítványozó álláspontja szerint azért törvénysértő, mert a rendelet megalkotása során nem folytatták le az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 9. § (2) bekezdésében szabályozott egyeztetési eljárást, így a Közgyűlés az Ét. 9. § (7) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával döntött az Ör. elfogadásáról. Az indítványozó kifejtette, hogy az önkormányzati rendeletalkotás során irányadó eljárási rendelkezéseket állapít meg az Ét. 9. §-a, amikor a helyi építési szabályzat elfogadásához számos egyeztetési kötelezettséget ír elő, s az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseletek, hatóságok számára véleménynyilvánítási, javaslattételi, észrevételezési lehetőséget biztosít. Az indítványozó szerint a Közgyűlés az Ét. 9. §-át két esetben is megsértette. Egyfelől az Ör. műszaki részét jogosulatlan tervező készítette, aki nem szerepelt a Terület- és Településrendező Tervezők Névjegyzékében, másfelől pedig elmaradt az érintett állampolgárokkal, szervezetekkel, hatóságokkal történő egyeztetés, amit az Ét. 9. § (2) bekezdése ír elő.
II.
Az Alkotmánybíróság az alábbi jogszabályi rendelkezések figyelembevételével hozta meg döntését:
1. Az Alkotmány rendelkezése:
"44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
2. Az Ötv. rendelkezése:
"16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."
3. Az Ét. rendelkezései:
"9. § (1) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket az országos településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá a külön jogszabálybanmeghatározott fogalmak és jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni.
(2) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során:
a) az érintett állampolgárok, szervezetek, érdek-képviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell, ennek érdekében a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni kidolgozásuk elhatározását, amelynek keretében
aa) meg kell határozni a rendezés alá vont területet,
ab) ki kell nyilvánítani általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat és észrevételeket tehessenek;
b) az államigazgatási szerveket, valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az előkészítésbe be kell vonni úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül írásos állásfoglalásukban ismertessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli lefolyását, továbbá a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeket;
c) az érintett terület lakosságának életkörülményeiben bekövetkező hátrányos következmények elhárítása vagy csökkentése érdekében figyelemmel kell lenni az érintettek értékrendjére, szociális helyzetére, ezek várható változására, továbbá vizsgálni kell a lakosság életkörülményeit és igényeit.
(3) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint társadalmi szervezetekkel, amelyek 21 napon belül adhatnak írásos véleményt.
(4) Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek (főpolgármesternek) egyeztető tárgyalást kell tartania, amelyre a hely és az időpont megjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás előtt legalább 8 nappal meg kell hívnia. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt.
(5) Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli véleményt nem adott, és az egyeztető tárgyaláson sem vett részt, kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.
(6) A véleményezési eljárás befejezése után a szabályzatot, illetőleg a terveket az elfogadásuk előtt - a (3)-(4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indokolásával együtt - a polgármesternek (főpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából:
a) a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket az illetékes területi főépítészeti iroda útján a miniszternek,
b) egyéb szabályzatot és terveket a területi főépítésznek.
A miniszter 90, a területi főépítész 30 napon belül adhat véleményt; ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét egyetértőnek kell tekinteni. A véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell.
(7) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek a (2)-(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadhatók el."
"13. § (1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania.
(2) A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább:
a) a bel- és külterület(ek) lehatárolását (belterületi határvonal),
b) a beépítésre szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek) lehatárolását, azok felhasználásának, beépítésének feltételeit és szabályait,
c) a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolásai, felhasználásuk és az azokon történő építés feltételeit, szabályait,
d) a különböző célú közterületek felhasználása és az azokon történő építés feltételeit és szabályait, továbbá
e) a helyi építészeti értékvédelemmel,
f) a védett és a védő területekkel, valamint
g) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos előírásokat.
(3) A helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területére egyszerre vagy részterületenként fokozatosan a (4) bekezdés előírásainak figyelembevételével.
(4) Helyi építési szabályzatot kell készíteni - legalább telektömbre kiterjedően a) az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területekre,
b) a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint
c) minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi."
4. A területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról szóló 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM.r.) rendelkezései:
"1. § A rendelet a
a) területrendezési terv,
b) településrendezési terv,
c) helyi építési szabályzat tervezetének, valamint
d) telekalakítási terv
készítésével kapcsolatos terület-, illetve településrendezési tervezési jogosultság (a továbbiakban: tervezési jogosultság) megállapítását szabályozza.
2. § (1) Az 1. § szerinti tervezési tevékenység végzésére az jogosult, aki az e rendeletben előírt szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik, a szakterületének megfelelő Terület- és Településrendező Tervezők Névjegyzékében (a továbbiakban: tervezői névjegyzék) szerepel, és tagja az állandó lakóhelye szerinti területi építész kamarának.
(2) A terület-, illetve településrendező tervező (a továbbiakban: tervező) a közreműködő szaktervezők tevékenységét irányítja, és az elfogadásra kerülő munkarészek tartalmáért felel.
(3) A tervező az irányításával készült vagy az általa készített terveket köteles irányító tervezőként aláírni, és aláírása alatt a tervezői névjegyzékben szereplő tervezői nyilvántartási számát feltüntetni."
III.
Az indítvány megalapozott.
1. A helyi önkormányzáshoz való alapjogok körébe tartozik a helyi társadalmi viszonyok helyi jogi szabályozása, az önkormányzati rendeletalkotás. Ezek egyik típusa, amikor törvény felhatalmazása alapján, a törvény keretei között alkot rendeletet.
A helyi társadalmi viszonyok között fontos szerepet töltenek be az Ét. felhatalmazása alapján alkotott helyi építésügyi szabályzatok és a településrendezési tervek, miután ezek az adott település és környezete fejlődését, a településen élők, ott-tartózkodók életkörülményeit hosszabb időszakra döntően befolyásolják. Ebből is következik, hogy a helyi építésügyi előírásoknak több követelménynek kell eleget tenniük: az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdéséből adódóan az e tárgyban alkotott önkormányzati rendelet sem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, a helyi építésügyi szabályzatnak és a településrendezési tervnek figyelembe kell venni az országos településrendezési szakmai előírásokat, a település társadalmának igényét. Mindezekre tekintettel az Ét. részletesen szabályozza az építésügyi szabályzatok, a településrendezési tervek előkészítésének, egyeztetésének és elfogadásának a rendjét.
Az Ét. 13. § (1) bekezdése előírja, hogy a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket a helyi építési szabályzatban kell megállapítania. Az Ét. 9. §-a részletezi, hogy a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során az érintett állampolgárokat, szervezeteiket, államigazgatási szerveket, települési önkormányzatokat milyen tartalommal, milyen módon, határidőben kell tájékoztatni, véleményüket kérni, véleményeltérés esetén egyeztető tárgyalást tartani, az el nem fogadott véleményekről tájékoztatást adni. Az Ét. 9. § (7) bekezdése szerint a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek a 9. § (2)-(6) bekezdéseiben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadhatók el.
Az Ét. hatálybalépését követően a helyi építési szabályok megállapítására az Ét. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Ét. 9. § (9) bekezdése előírja, hogy az Ét. 9. §-ában szabályozott eljárási rendet érvényesíteni kell a rendezési tervek módosításánál is.
Az Ét. 9. § (1) bekezdése alapján a helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket az országos településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá a külön jogszabályban meghatározott fogalmak és jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni. Az Ét. 62. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott FVM.r. 2. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint helyi építési szabályzat tervezetének készítésével kapcsolatos tervezési tevékenység végzésére az jogosult, aki az FVM.r.-ben előírt szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik, a szakterületének megfelelő Terület-és Településrendező Tervezők Névjegyzékében szerepel, és tagja az állandó lakóhelye szerinti területi építész kamarának. A Közgyűlés a Győri Kapu I-II. Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 28/2000. (IX. 1.) Ör. rendelet módosításáról szóló rendelettervezet előkészítése során az Ör. műszaki munkarészét olyan tervezővel készítette el, aki nem szerepelt a Terület- és Településrendező Tervezők Névjegyzékében. A jogosulatlan tervezés tényére a Belügyminisztérium Nyugat-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda területi főépítésze is felhívta a Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Főépítészi Irodájának figyelmét, amikor megkeresésében közölte, hogy emiatt az Ét. 9. § (6) bekezdésében előírt főépítészi véleményét nem adja meg.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. műszaki részét jogosulatlan tervező készítette. A Közgyűlés az Ör. megalkotásakor figyelmen kívül hagyta az FVM.r. 2. § (1) bekezdése által előírt, a helyi építési szabályzattervezetének készítésével kapcsolatos tervezési jogosultságra vonatkozó előírást. Ennek folytán az Ör. egésze ellentétes az FVM.r. 2. § (1) bekezdése rendelkezésével, s sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, ezért az Alkotmánybíróság az Ör.-t megsemmisítette.
2. Az Alkotmánybíróság az Ét. 9. § (2) bekezdésében szabályozott egyeztetési eljárás lefolytatásának további hiányosságaira irányuló indítvány vonatkozásában az Ör. alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát mellőzte, mivel a fentiekben az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésére tekintettel oly mértékű alkotmányellenességet állapított meg, amely önmagában az Ör. megsemmisítését eredményezte.
Az Alkotmánybíróság e határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-a alapján rendelte el.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 633/H/2004/2.