A Kúria Mfv.10217/2017/4. számú precedensképes határozata illetmény (ILLETMÉNYKÜLÖNBÖZET) tárgyában. [1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 66. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 46. §] Bírók: Bors Szilvia, Stark Marianna, Tánczos Rita

A határozat elvi tartalma:

A közalkalmazott garantált illetménye és illetménypótlékai jogszabályon alapuló - kötelező mértékű - juttatások, amelyek a jogszabály változásakor akkor is változnak a jogszabályoknak megfelelően (összegük növekedik), ha arról a munkáltató nem hoz semmilyen írásbeli intézkedést, illetve a változásról nem tájékoztatja a közalkalmazottat.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.II.10.217/2017/4.

A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke

Dr. Bors Szilvia előadó bíró

Dr. Tánczos Rita bíró

A felperes:

A felperes képviselője:

Az alperes:

Az alperes képviselője:

A per tárgya: közalkalmazotti illetmény-különbözet megfizetése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:

Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.039/2016/5.

Az elsőfokú bíróság határozata:

Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.113/2015/17.

Rendelkező rész

A Kúria a Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.039/2016/5. számú ítéletét abban a részében, amelyben a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.113/2015/17. számú ítéletét teljes egészében megváltoztatta hatályon kívül helyezi, a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a felperesnek fizetendő összeget 549.900 (ötszáznegyvenkilencezer-kilencszáz) forintban állapítja meg, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasító rendelkezést helybenhagyja.

A jogerős ítéletet a fenti marasztalási összeg tekintetében és egyebekben hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint részfelülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült 55.000 (ötvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Tényállás

[1] A felperes a ...-nál állt közalkalmazotti jogviszonyban, középfokú besorolású munkakörben. Az alperes a 2013. január 29-én kelt intézkedésével a felperes illetményét 2013. február 1-jétől akként állapította meg, hogy garantált illetménye 84.925 forint, kerekítve 84.900 forint, a garantált bérminimumra történő kiegészítése 6.000 forint, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrésze 23.100 forint, így összesen 114.000 forint illetményben részesült. Az alperes a 2014. január 20-án kelt intézkedésével a felperes illetményét 2014. január 1-jétől módosította, amely szerint garantált illetménye 84.925 forint maradt, azonban a garantált bérminimumra történő kiegészítése 10.000 forintra emelkedett, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrésze 23.100 forint maradt, így összesen 118.000 forint illetményben részesült. Az alperes 317/166/2015. határozatszámú intézkedésével 2015. január 1-jétől átsorolta a felperest a D fizetési osztály 5. fizetési fokozatába, ezért a felperes illetményét módosította 2015. január 1-jétől, amely szerint garantált illetménye 86.900 forint, garantált bérminimumra történő kiegészítése 35.100 forint és munkáltatói döntésen alapuló illetményrésze 6.000 forint lett, azaz összesen 128.000 forint illetményt állapított meg részére. A Kollektív Szerződés 153. pontja alapján az alperes a felperes illetményét magasabb fizetési fokozatba lépéskor a pótlékalap 30%-ával növelte. A Kollektív Szerződés 154. pontja kimondta, hogy a legmagasabb fizetési fokozat elérését követően háromévenként havi 5.000 forint garantált illetményemelés jár.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[2] A felperes elsődleges kereseti kérelmében a 2013. augusztus 1-jétől 2015. december 31-ig terjedő időtartamra illetmény-különbözet megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a munkáltató nem tett eleget a garantált illetmény garantált bérminimumra történő felemelési kötelezettségének, illetve a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt nem a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 66. § (9) bekezdése b) pont szerinti garantált illetményen felül biztosította. Érvelése szerint a garantált illetményen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt az alperes kizárólag a Kjt. 66. § (7) és (8) bekezdése szerinti módon, negatív minősítés következményeként csökkenthette volna. A felperes kérte a 2015. évre a folyósított és a 2014. évre helyesen kiszámított illetmény különbözetét is.