BH 1983.10.418 Ha az eljárás folyamán az alperes a főkövetelést kiegyenlítette, és a felperes a keresetét a kamatra leszállította, az eljárási illeték alapja ilyen esetben is a főkövetelés összege [Pp. 386. § (1) bek., 25. § (4) bek., 11/1966. (VI. 29.) PM sz. r. 119/A § (1) és (5) bek. Ptk. 301. §].

A felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében 65 200 Ft számlatartozás és annak kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes a fizetési meghagyásnak ellentmondott, majd az ennek folytán megindult perben a kereset elutasítását kérte. Azt állította, hogy a felperestől számlát nem kapott, ezért a vállalkozási díjkövetelést nem tudta azonosítani.

A felperes a bírósági tárgyaláson bejelentette, hogy a tárgyalást megelőzően az alperes a főkövetelést kiegyenlítette. Erre tekintettel a keresetét a kamatra szállította le.

Ezután hozta meg az első fokú bíróság az ítéletét, amellyel az alperest 2052 Ft kamat és 300 Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felperes számláját csak a per megindulása után egyenlítette ki. A késedelem következményeként tehát a Ptk. 301. §-a alapján kötelezte az első fokú bíróság az alperest a kamat megfizetésére. Az eljárási illeték vonatkozásában az ítélet indokolása a Pp. 386. §-ának (1) bekezdésére és a 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 119/A§-a (1) bekezdésének b) pontjára utalt. Az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.