A Veszprémi Törvényszék P.20399/2016/18. számú határozata személyiségi jog tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 1995. évi CVII. törvény (Bvszt.) 3. §, 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 5. §, 7. §, 21. §, 83. §, 98. §, 99. §, 118. §, 122. §, 173. §, 176. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:43. §, 2:52. §, 6:548. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) II. cikk (2) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (Bv. Szabályzat) 12. §, 137. §] Bíró: Cseke Ivett

Veszprémi Törvényszék

7.P.20.399/2016/18/I.

A Veszprémi Törvényszék felperes neve (felperes címe, tartózkodási helye: felperes tartózkodási helye) felperesnek ̶ a Tóth Ügyvédi Iroda (fél címe 1., eljáró ügyvéd: dr. Halász Attila) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog védelme iránt indult perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 120.000,- (százhúszezer) Ft sérelemdíjat.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 43.180,- (negyvenháromezer-száznyolcvan) Ft perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 40.800,- (negyvenezer-nyolcszáz) Ft feljegyzett illetéket az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívásáras az államnak.

A feljegyzett 7.200,- (hétezer-kétszáz) Ft illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítését követő 15 napon belül írásban, a Győri Ítélőtáblának címzett, a Veszprémi Törvényszéknél benyújtható fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket: a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, amennyiben a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; vagy a felek ezt kérték. A felek fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztetett közös kérelmével a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező az ítélet elleni fellebbezést előterjesztő fél számára. A jogi képviselője közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s

A törvényszék a felek által becsatolt okiratok, nyilatkozataik és a tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az alperes büntetés-végrehajtási intézet hajtotta végre a felperes szabadságvesztés büntetését börtön végrehajtási fokozatban 2015. március 23. napjától május 18. napjáig folyamatosan, majd 2015. június 8. napjától 2016. május 9. napjáig megszakításokkal (2015. 06. 08-06. 15., 2015.07.06-07.12., 2015.10.12-10.19., 2015.10.26-11.02., 2015.11.16-11.30., 2016.01. 25-02.01., 2016.02.29-03.21., 2016.05.02-05.09.).

A per tárgyát képező összesen 148 napos időszakban az alperes három- és nyolcszemélyes zárkákban helyezte el a felperest. A háromszemélyes zárka alapterülete 10,35 m², a nyolcszeméles zárka alapterülete 21,65 m². A zárkák berendezési tárgyakkal csökkentett egy főre jutó hasznos alapterülete teljes létszám esetén kb. 1 m². Minden zárkában ajtóval leválasztott WC van. A per tárgyát képező időszakban a bv. intézet telítettsége 130-140% volt. A felperes fogva tartása során 83 napot töltött olyan zárkában, melyben az egy főre jutó nettó mozgástér nem érte el a 3 m²-t. A börtönbüntetés végrehajtása során a zárkaajtók napközben nyitva voltak. Az alperes napi egy óra szabad levegőn tartózkodást biztosított a felperesnek.

A zárkák ablakán a külső biztonsági rács és az ablaktábla közötti felületen sűrű rácsozatú, furatokkal ellátott vaslemez, ún. kilátásgátló rács található. A kilátásgátló rácsot a korábban tapasztalt nagymértékű rongálás és tiltott kapcsolattartás visszaszorítása érdekében szerelte fel az alperes azt követően, hogy a szerv szakfőosztályai által megtartott helyszíni szemle alapján biztonsági, munkavédelmi, műszaki és fogva tartási szempontból is megfelelőnek bizonyult. Az alperes megkeresésére a állami szerv1 a rácsozat felszerelését nem ellenezte, azzal kapcsolatos kifogása nem volt, azt őrzésbiztonsági szempontból kifejezetten előnyösnek minősítette. A kilátásgátló rács csökkenti a zárkákba bejutó természetes fény mennyiségét, ennek következtében az íráshoz, olvasáshoz még a nyári időszakban is mesterséges fény szükséges. A zárkák neonvilágítása biztosított.

A zárkák ablaka 45°-ban nyitható. Nyáron a zárka meleg volt, nem szellőztethető. Télen az ablak mellett hidegebb levegő áramlott be.

Az alperes heti két alkalommal biztosított fürdési lehetőséget a felperesnek. A zárkában biztosított volt a lavór és a folyó melegvíz, így a felperes napi rendszerességgel mosakodhatott.

Az alperes a fogvatartottak élelmezését a szerv szakutasításában meghatározott élelmezési normáknak megfelelően biztosította. A felperes napi háromszori étkezést kapott, melyből egy meleg étkezés volt. Ezen felül pénteken a vacsora is meleg volt. A menüben naponta volt hús, a kenyér napi fejadagja 400 gramm, a leves és a főzelék mennyisége 4-5 dl, a feltét mennyisége 2 dl, a hússzelet nyers állapotban 8-9 dkg volt. A zacskózva szállított kenyér a nyári időszakban esetenként penészes volt, de amennyiben a fogvatartottak a reggel kiosztott kenyérrel kapcsolatos minőségi kifogásukat 9 óráig jelezték, az alperes a kenyeret kicserélte.

A felperes testtömege 2015. március 24-én 60 kg, 2015. május 18-án 65 kg volt.

A felperes havonta egyszer kaphatott csomagot, ténylegesen összesen két alkalommal kapott a fogva tartása során.

Keresetével a felperes 800.000,- Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az érvényesíteni kívánt jogot az embertelen bánásmód tilalmában jelölte meg. Az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényként állította, hogy 2014. novembertől 2015 májusáig, majd az azt követő szállítások ideje alatt összesen három hónap időtartamban az alperes olyan kisméretű zárkában helyezte le, ahol a szabad mozgástér 1 m² volt. Állította a felperes, napi 23 órát töltött a zárkában. Állította, a zárka ablakára látásgátló volt felszerelve, ami akadályozta a természetes fény bejutását, a levegő mozgását, a szellőzést. Az ablakok 45º-ban voltak nyithatók, ami levegőhiányt és szükségtelen mértékű szenvedést okozott.

Állította, a zárkában neonvilágítás van, a látásgátló miatt a lámpának egész nap égnie kell, ez károsítja a szemet és egészségkárosodást okoz. Állította, az ablakok szigetelése nem volt megfelelő, mellettük 2 cm-es rés van, emiatt a zárka hideg volt, többször megfázott, megbetegedett.

Állította, a bv. intézetben az élelem minősége nem megfelelő, mennyisége kritikusan kevés volt. Több alkalommal penészes, száraz kenyeret kapott. Állította, 2014 novemberében 70 kg, 2015 májusában 50 kg volt.

Állította, a fürdés heti két alkalomra volt korlátozva, ami higiéniai problémát okozott. Állította, havi egy alkalommal kaphatott csomagot, ami a bv-n belüli megélhetését akadályozta.