BH 2020.6.176 I. Az ügyvéd részére adott meghatalmazásnak a jognyilatkozat lényeges tartalmát: a meghatalmazás adását és annak elfogadását kell tartalmaznia, és a meghatalmazást a nyilatkozó félnek alá kell írnia. Az aláírás helyének valóságnak nem megfelelő feltüntetése és az ügyfél azonosításának elmaradása nem eredményezi a meghatalmazás érvénytelenségét, de megalapozhatja az ügyvéd felelősségét.

II. A gyermek jogellenes Magyarországra hozatala iránti, a Hágai Egyezménnyel összefüggő eljárásban a külföldön kiállított ügyvédi meghatalmazást nem kell hitelesíteni, felülhitelesíteni.

III. A szülői felügyeleti jog gyakorlását, gyermek elvitelének jogellenességét a gyermek elvitele előtti szokásos tartózkodási helye államának joga alapján kell elbírálni. A külföldi jog tartalmát a bíróság hivatalból állapítja meg, ehhez bármely eszközt igénybe vehet, így különösen a felek előterjesztéseit, szakvéleményt vagy az igazságügyért felelős miniszter tájékoztatását [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 67. § (1)-(2) és (4) bek., 2017. évi LXXVIII. tv. (új Ügyvéd tv.) 34. § (2) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:7. § (1) és (2) bek., 2017. évi XXVIII. tv. (Nmj.tv.) 8. § (1) és (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felek 2014. évben kialakult érzelmi kapcsolatából 2014. november 24. napján született a V. utónevű gyermekük. A gyermek születésekor tett apai elismerő nyilatkozatra tekintettel a születési anyakönyvbe apaként a kérelmezőt jegyezték be. A felek a kérelmezett tulajdonában álló, az Amerikai Egyesült Államok Florida államban, Miami Beachen lévő lakásban éltek. Kapcsolatuk a gyermek kilenc hónapos korában megszakadt. A gyermek a kérelmezettel maradt, a kérelmező a gyermekkel rendszeresen tartotta a kapcsolatot. A gyermek anyanyelve angol, a helyi óvodába járt.

[2] A kérelmezett a gyermekkel 2015. augusztustól decemberig, majd 2016. májustól 2017. februárig Magyarországon tartózkodott, 2016. júniustól öt hónapon át a kérelmező is velük volt. 2018. június 5. napján a kérelmezett és a gyermek ismét Magyarországra jött, erről a kérelmezőt nem tájékoztatta, és kérése ellenére nem tért vissza Floridába. A kérelmező 2018. július 25. napján a floridai bíróság előtt eljárást indított a szülői felügyeleti jog rendezése és a kapcsolattartás szabályozása érdekében.

[3] A kérelmező amerikai állampolgár, extrém vízi sportokat űz és oktat, versenyeken indul. A kérelmezett magyar állampolgár, 24 évig élt az Egyesült Államokban, először modellként, majd 2005. évtől kezdődően ingatlanközvetítőként dolgozott.

A kérelmező kérelme és a kérelmezett védekezése

[4] A kérelmező a 2019. június 5. napján benyújtott kérelmében a Magyarországon az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés (a továbbiakban: Hágai Egyezmény), a végrehajtásáról szóló 7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) és a Florida állami törvénykönyv alapján a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelének elrendelését kérte szokásos tartózkodási helyére, az Egyesült Államok Florida államába.

[5] A kérelmezett a kérelem elutasítását kérte. A kérelmező jogi képviselőjének adott meghatalmazás érvénytelen, mert a meghatalmazás szerint a kérelmező és a jogi képviselő Budapesten, 2019. június 4. napján írta alá, azonban a kérelmezett az aláírás napján még Floridában tartózkodott. A kérelem és az abban foglalt jognyilatkozat ezért érvénytelen, vagyis a kérelmező a gyermek Magyarországra hozatalát követő egy éven belül nem terjesztett elő joghatályos, a Hágai Egyezmény 12. Cikkének megfelelő kérelmet a gyermek visszavitele érdekében.

[6] Érdemben elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a kérelmező nem rendelkezett a gyermek felett szülői felügyeleti joggal, ezért a Magyarországra hozatala nem volt jogellenes.

[7] Másodlagosan a Hágai Egyezmény 13. Cikk b) pontja alapján azt kérte, hogy a bíróság tagadja meg a gyermek visszavitelének elrendelését. A kérelmező veszélyes sportot űz, ebbe a gyermeket is bevonta, testi épségét veszélyeztette. Kicsapongó, felelőtlen életmódot folytat, agresszíven viselkedik, a gyermek eltartásához nem járult hozzá, ehhez forrásai sincsenek. A kérelmezett saját maga és a gyermek amerikai tartózkodása feltételeinek biztosításához nem rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel, így a visszavitel elrendelése a gyermek számára elviselhetetlen helyzetet teremtene. Magánszakértői véleményt csatolt, amely szerint a gyermek a magyarországi környezetébe beilleszkedett és az Amerikai Egyesült Államokba történő visszavitele esetén a Hágai Egyezmény 13. Cikk b) pontja szerinti hátrányok érnék.

Az első- és másodfokú határozat

[8] Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította. Döntését az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: új Ügyvédi tv.) 44. § (2) bekezdésére, a Hágai Egyezmény 3., 12. és 13. Cikkére, továbbá a Florida állami törvénykönyv § 744.301., § 61.13001. és § 742.10. Cikkeire alapította.

[9] A meghatalmazás az új Ügyvédi tv. 44. § (2) bekezdése szerint érvényes; a kérelem joghatályos és határidőben érkezett. A jogi képviselő a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 17. § (5) bekezdés felhatalmazása alapján meghozott, a távazonosítás egyes kérdéseiről szóló 2018. Eln. 470/11/01. számú határozata (a továbbiakban: BÜK határozat) alapján a természetes személy ügyfél személyazonosságát elektronikus hírközlő eszköz útján is ellenőrizheti. A hasonló tárgyú eljárásokban az egyik fél általában külföldi honosságú, külföldről kezdeményezi a magyar bíróság előtt lefolytatandó eljárást, így a jogi képviseletre adott meghatalmazás is a távollétében keletkezik.

[10] A gyermek szokásos tartózkodási helye az Amerikai Egyesült Államok Florida államában volt, ezért a floridai jog szerint vizsgálta: a kérelmező jogosult-e a szülői felügyeleti jog gyakorlására. A Florida állami törvénykönyv § 744.301. Cikke szerint: az anya és az apa együttes gondviselői a saját és az adoptált gyermekeiknek. A házasság felbontása esetén a természetes gyámságot az a szülő gyakorolja, aki számára a bíróság a szülői felügyeleti jogot ítéli. A házasságon kívül született gyermek felett az anya gyakorolja a természetes gyámságot, jogosult a gyermek nevelésére, gondozására és felette a szülői felügyeletre, kivéve, ha a bíróság másként nem határoz.

[11] A kérelmező a születési anyakönyvi kivonat 23. pontja szerint a gyermek születésekor apai elismerő nyilatkozatot tett, ennek alapján az anyakönyvben apaként szerepel, így nem kell a fenti jogszabály § 742.10. Cikke szerint eljárva külön eljárást indítania az apasága megállapítása érdekében. A § 744.301. Cikk alapján azonban az apaság ténye önmagában nem keletkeztet szülői felügyeleti jogot, az csak a külön e célból indult eljárás lefolytatása után illeti meg a gyermek apjaként bejegyzett személyt. A születési anyakönyvi kivonat 23. pontjában foglalt kitétel - a szülők kijelentették, hogy nem házasok, ők a gyermek vér szerinti szülei és elolvasták, valamint megértették a szülői jogaikat és kötelezettségeiket - csak azt tanúsítja: tájékoztatást kaptak a szülői jogaikról.