7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet

a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában, az 1980. évi október 25. napján kelt, az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett szerződés végrehajtásáról

A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés kihirdetéséről szóló, 1986. évi 14. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Egyezmény) 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, a külügyminiszterrel és a szociális- és egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

A gyermekek jogellenes külföldre vitele

1. §

(1)[1] Ha a Magyarországról jogellenesen elvitt gyermek visszavitele érdekében a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám (a továbbiakban együtt: jogosult) nem a gyermek tartózkodási helye szerinti állam Központi Hatóságához, igazságügyi vagy államigazgatási szervéhez fordul, a kérelmet közvetlenül a Magyar Központi Hatóság feladatkörét ellátó közigazgatási és igazságügyi miniszterhez (a továbbiakban: Központi Hatóság) kell benyújtania.

(2) A Központi Hatóság az Egyezmény 24. cikke szerinti fordítással ellátott kérelmet haladéktalanul továbbítja a gyermek tartózkodási helye szerinti állam Központi Hatóságához.

(3) Ha a kérelem nem felel meg az Egyezmény 8. cikkében foglaltaknak, vagy más okból kiegészítésre szorul, és a hiányzó okiratok, illetve adatok beszerzése hivatalból nem lehetséges, a Központi Hatóság a jogosultat megfelelő határidő kitűzésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetéssel felhívja a hiányok pótlására.

(4) A Központi Hatóság a kérelmet nem fogadja el, ha

a) az Egyezmény 3. cikkében meghatározott feltételek hiányában a gyermek elvitele nem jogellenes;

b) a kérelem nyilvánvalóan alaptalan (pl. a gyermek Magyarországon tartózkodik stb.);

c) a jogosult a hiányokat felhívás ellenére nem pótolta.

(5) A Központi Hatóság a határozatáról - mely ellen fellebbezésnek helye nincs - haladéktalanul tájékoztatja a kérelmezőt.

A gyermek jogellenes Magyarországra hozatala

2. §

A jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelére vonatkozó kérelem alapján a Központi Hatóság - ha az Egyezmény 27. cikke alkalmazásának nincs helye - az alábbi intézkedéseket teheti:

a) ha a kérelem nem felel meg az Egyezmény 8. cikkében foglaltaknak és kiegészítésre szorul, a Központi Hatóság a jogosultat vagy a megkereső állam Központi Hatóságát a hiányok pótlására hívja fel;

b) ha annak a személynek, aki a gyermeket jogellenesen elvitte (a továbbiakban: kötelezett), illetve a gyermeknek a lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretlen, megkeresi a rendőrséget annak felkutatására;

c) ha a b) pontban foglalt megkeresés vagy egyéb adatok alapján a Központi Hatóságnak hivatalos tudomása van arról, hogy a gyermek egy másik Szerződő Államban tartózkodik, a kérelmet az Egyezmény 9. cikkében foglaltaknak megfelelően e Szerződő Állam Központi Hatóságához továbbítja;

d)[2] azonnali intézkedést igénylő esetben, ha a rendelkezésre álló adatok a gyermek veszélyeztetettségére utalnak, a Központi Hatóság megkeresi a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt (a továbbiakban: gyámhivatal) vagy a rendőrséget a gyermek ideiglenes hatályú intézeti beutalása iránt [51/1986. (XI. 26.) MT rendelet 10. §].

3. §

(1) Ha a Központi Hatóság a kérelmet elfogadja, a gyermek visszavitele érdekében a jogosult nevében bírósági eljárást indít, vagy az eljárás megindítására ügyvédi munkaközösségnek ad meghatalmazást. Erről a kérelmezőt haladéktalanul értesíti.

(2) Az eljárásra kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

4. §

Ha a jogosult az Egyezmény 29. cikke alapján közvetlenül a bírósághoz fordul, a bíróság az eljárásról haladéktalanul értesíti a Központi Hatóságot. A Központi Hatóság - amennyiben a jogosult nem tartózkodik Magyarországon és nincs jogi képviselője - képviseletéről a 3. § (1) bekezdése szerint gondoskodik.

5. §

(1) A bíróság a kérelemről népi ülnökök közreműködése nélkül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A meghallgatást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a kérelemnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.

(2) Az eljárás során a Polgári Perrendtartás szabályait - az e rendeletben foglaltakkal összhangban - megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az eljárás tárgyi költségmentes [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés d) pont].

6. §

Az 1. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság a jogosultat megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel. Ha a jogosult a hiányokat nem pótolja, a bíróság a kérelmet elutasítja.

7. §

(1) Ha a kötelezett és a gyermek a megadott címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, a bíróság az eljárást felfüggeszti és megkeresi a rendőrséget lakóhelyük (tartózkodási helyük) felkutatására.

(2) Ha a bíróság hivatalos tudomást szerez arról, hogy a gyermeket egy másik Szerződő Államba vitték, az eljárást megszünteti, egyben a kérelmet az Egyezmény 9. cikkében foglalt intézkedések megtétele céljából megküldi a Központi Hatóságnak.

(3) Ha a kötelezett és a gyermek tartózkodási helyének felkutatására tett intézkedés nem vezet eredményre, a bíróság a kérelmet elutasítja.

8. §

(1) A bíróság az eljárás során a kötelezettet személyesen meghallgatja, indokolt esetben meghallgatja a gyermeket, valamint - ha Magyarországon tartózkodik - a jogosultat is.

(2) Ha a kérelem nem tartalmazza, a jogosultnak legkésőbb a meghallgatás során nyilatkoznia kell arról, hogy a gyermeket mikor és hol kívánja átvenni.

(3) Bizonyításnak egyébként csak az Egyezmény 12-15. cikkeiben meghatározott körben van helye.

9. §

(1) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, meghatározza a gyermek átadásának helyét és időpontját. A jogosultat képviselő ügyvédi munkaközösség munkadíját a kötelezett viseli. A jogosult kérelmére a bíróság a kötelezettet a gyermek visszavitelével kapcsolatban keletkezett és a jövőben esetleg még felmerülő igazolt költségek viselésére is kötelezheti.

(2) A kérelem elutasítása esetén a kötelezett perköltségét, valamint a Központi Hatóság által meghatalmazott ügyvédi munkaközösség munkadíját az állam viseli.

(3) A határozatot a jogosultnak, a kötelezettnek, valamint a Központi Hatóságnak kézbesíteni kell.

10. §[3]

Ha a kötelezett a gyermeket a megadott helyen és időben nem adja át a jogosultnak, a határozat végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. §

A Központi Hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket a gyermek szokásos tartózkodási helyére történő visszavitele érdekében (útlevél-, vízum-ügyintézés, repülőjegy biztosítása stb.). Ha ennek során a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti állam hatóságainak vagy külképviseletének a megkeresése is szükséges, a Külügyminisztériummal együttműködve jár el.

A láthatás (kapcsolattartás) biztosítása

12. §

(1) Ha a Magyarországon élő szülő a gyermek láthatására vonatkozó jogának külföldön történő akadályozása miatt nem a gyermek tartózkodási helye szerinti állam Központi Hatóságához, igazságügyi vagy államigazgatási szervéhez fordul, a kérelmet a Magyar Központi Hatósághoz kell benyújtania.

(2) Ha a magyar hatóság a gyermek láthatásáról korábban már határozatot hozott, ezt a kérelemhez csatolni kell. A kérelem tartalmára vonatkozóan egyebekben az Egyezmény 8. cikkének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) A Központi Hatóság a kérelmet a gyermek tartózkodási helye szerinti Szerződő Állam Központi Hatóságához továbbítja. Szükség esetén megkeresi a másik Szerződő Államban működő magyar külképviseleti szervet, hogy a láthatás megszervezésében a másik Szerződő Állam Központi Hatóságával működjön együtt.

13. §[4]

(1) A gyermek magyarországi láthatásának biztosítására vonatkozó kérelem esetén, ha a láthatást már szabályozták, az erről szóló határozat végrehajtására irányuló eljárás megindítására a Központi Hatóság ügyvédnek ad meghatalmazást.

(2) A Központi Hatóság szükség esetén a körülményeket mérlegelve egyéb módon is, így különösen közvetítés megszervezésében való közreműködéssel, előmozdíthatja a láthatás gyakorlását.

14. §[5]

Ha a láthatást még nem szabályozták, vagy a felek körülményeiben lényeges változás következett be (pl. a láthatás jogosultja időközben külföldre távozott), a Központi Hatóság a láthatás szabályozása (újraszabályozása) érdekében a bírósághoz vagy a gyámhivatalhoz fordul, illetve az eljárás megindítására ügyvédnek ad meghatalmazást.

15. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Borics Gyula s. k.,

igazságügyminisztériumi államtitkár