A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21174/2015/6. számú határozata jogdíj megfizetése (SZERZŐI jogdíj megfizetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 18. §, 29. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23045/2013/34., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21174/2015/6.* (ÍH 2016.143), Kúria Pfv.21746/2016/11. (BH 2017.9.299), Fővárosi Törvényszék P.23196/2018/50., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21135/2019/7.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf........./2015/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Puskás Zoltán Ügyvédi Iroda (.... MEDIA CENTER CAMPONA; ügyintéző: dr. Puskás Zoltán ügyvéd) által képviselt dr. felperes neve (....) felperesnek, a Neiger és Társa Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Neiger M. Tibor ügyvéd) által képviselt dr. alperes neve (....) alperes ellen szerzői jogdíj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. június 1. napján kelt, 3.P..../2013/34. számú ítélete ellen az alperes 35. sorszám alatti fellebbezése és a felperes Pf/3. szám alatti csatlakozó fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a felperes teljes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 330.000 (Háromszázharmincezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból és 40.000 (Negyvenezer) forint fellebbezési illetékből álló együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy 2012. április 17. napján a felperes által készített S....doc fájl-t internetes e-mail formában kolléganőjének megküldte a felperes engedélye nélkül, így azt felhasználta, ezért megsértette a felperesnek a szerzői jogait, amelyre tekintettel az alperest eltiltotta a további jogsértéstől.

Kötelezte az alperest továbbá, hogy az ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított 15 nap alatt a www.m....hu internetes újság belföldi hírek rovatában 11 betűmérettel Times New Roman betűtípussal az ott szokásos cikk formátumban, továbbá a N... napilapban 108x48 mm-es méretben fizetett hirdetésként egy alkalommal tegye közzé az ítélet rendelkező részének megállapításra vonatkozó részét.

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 500.000 forint nem vagyoni kárt.

A fentieket meghaladóan a keresetet elutasította.

Kötelezte az alperest továbbá, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 507.000 forint perköltséget.

Az ítélet tényállása szerint a felperes és az alperes 2012 márciusában a G... által kiírt "Főigazgatói Pályázaton" indultak a t...i K... Megyei Önkormányzat S... főigazgatói állásának elnyeréséért. A felperes 2009-től töltötte be ezt a tisztséget a pályázat kiírása idején is. A 2012-es pályázat elkészítéséhez felhasználta a 2009. évi pályamunkáját. A pályázathoz csatolta a 2012-es második tanulmányt, amelyet az általa létrehozott "S..." word formátumú dokumentumban mentette el munkahelyi számítógépén.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette szerzői jogait azzal, hogy az F/5. szám alatt csatolt pályázatának részét képező tanulmányába a felperes engedélye nélkül szó szerint átmásolt olyan részeket, amelyeket a felperes korábban a saját főigazgatói pályázatához készített, továbbá azzal, hogy a felperes engedélye nélkül többszörözte a felperes főigazgatói pályázatához készített művét. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, elégtételadására kötelezését a felperes által megszövegezett módon és médiumokban és 500.000 forint nem vagyoni kártérítés és annak kamatai megfizetésére kötelezését.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatta, hogy a neki tulajdonított pályázat tőle származna, állítása szerint a saját pályázati anyaga nem áll rendelkezésére. Arra hivatkozott, hogy azonos alapokból indultak ki mindketten a pályázat elkészítése során és azonos forrásmunkát használtak fel, ezért valótlanul állította róla a felperes, hogy az ő pályázatát használta fel a saját anyaga elkészítéséhez.

Az elsőfokú bíróság a keresetet részben alaposnak találta. Határozatát a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 16. §-ának (1) bekezdésére, 17. § a) és f) pontjára, 18. § (1) bekezdés a) és b) pontjára, (2) bekezdésére, 19. §-ára, 29. §-ára, 94. § (1) bekezdés a), b), c) pontjaira és (2) bekezdésére, valamint a Ptk. 339. §-ának (1) és 355. §-ának (1) és (4) bekezdésére alapította.

Rögzítette, hogy nem volt vitatott a perben, hogy a perbeli pályamunka a szerzői jog hatálya alá tartozik, ezért erre irányuló vizsgálatot nem folytatott le. Megállapította, hogy a felperes nem tudta kétséget kizáróan igazolni, hogy az általa bemutatott és F/5. szám alatt csatolt dokumentum került volna pályázatként benyújtásra az alperes részéről, így az sem volt megállapítható, hogy a sérelmezett mű átdolgozása megtörtént-e. Mivel a felperesi pályamunkával összehasonlítható alperesi anyag nem állt rendelkezésre, így az átdolgozást a felperesnek nem sikerült bizonyítania, ezért az átdolgozás megállapítására vonatkozó kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság elutasította.

Utalt a perben kirendelt informatikai szakértő szakvéleményében foglaltakra, amelyben a szakértő a törölt tartalmak alapján arra jutott, hogy az alperes rendelkezett a felperes pályázati tanulmányának valamely .doc kiterjesztésű verziójával. A levelezésben talált egy 2012. április 17-én 16 óra 37 perckor az alperes által B... K...nak küldött e-mailt, amely csatolt fájlként tartalmazta a S....doc dokumentumot. Ebben "András" aláírással "küldöm a főig. pályázatát" szöveggel a S....doc állományt tovább küldték, amelyre tekintettel az elsőfokú bíróság az e-mail technikai tulajdonságainak megfelelően a többszörözést megvalósulni látta. Mindezek következtében a szakvélemény alapján pontosított többszörözés megállapítására irányuló kereseti kérelemnek helyt adott és megállapította a szerzői jog megsértését.

Helyt adott az eltiltásra vonatkozó kérelemnek is, míg az elégtételadásra vonatkozó kérelemnek csak részben, mert a több írott médiumban való megjelentetést nem látta arányban állónak az igazolt jogsértés súlyával, a megjelentetni kívánt szövegek pedig nem egyeztek meg a megállapított jogsértés tartalmával. Álláspontja szerint olyan nyilatkozat nem kerülhet megjelentetésre, amely tartalmában több, mint az ítélet rendelkező részének megállapításra vonatkozó része, ezért az elsőfokú bíróság csak ennek megjelentetésére korlátozta az elégtételadást.

A nem vagyoni kártérítésre vonatkozó kérelmet is alaposnak találta, mert bizonyítva látta, hogy a felperes az őt ért jogsérelem felkutatása érdekében tett felülvizsgálati kérelmeit követően nehezebben tudott saját szakmájában érvényesülni. A Tatabányai Munkaügyi Bíróság azt állapította meg, hogy a felperes munkaviszonyát a perbeli kórháznál jogellenesen szüntették meg, az pedig hogy későbbi pályázatait sem fogadta el az a szervezet, ahol panasszal élt a perbeli eset kapcsán szintén arra enged következtetni, hogy ezzel összefüggésben hátrányosabb helyzetbe került szakmai karrierjét illetően. Minderre tekintettel az elsőfokú bíróság a nem vagyoni kártérítés összegét nem tartotta eltúlzottnak, így azt a kérelemnek megfelelő összegben rendelte megfizetni.