48/1992. (IX. 26.) AB határozat

Kerepestarcsa Nagyközség Önkormányzata által lebonyolított helyi népszavazás jogszabálysértő lebonyolítása miatti alkotmányossági panasz tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság helyi népszavazás jogszabálysértő lebonyolítása miatt benyújtott alkotmányossági panasz alapján meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Kerepestarcsa Nagyközség Önkormányzata jogszabálysértő módon bonyolította le 1992. január 12-én a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezésére irányuló helyi népszavazást, ezért a népszavazás eredményét és a kerepestarcsai képviselőtestületnek a népszavazás eredményét megállapító 1/1992. sz. határozatát megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság felhívja a kerepestarcsai önkormányzatot, hogy e határozata kézhezvételétől számított 60 napon belül ugyanebben a tárgykörben írja ki újból a népszavazást.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányossági panasz annak megállapítására irányult, hogy a Kerepestarcsán, 1992. január 12-én tartott helyi népszavazásra jogszabálysértő módon került sor.

Az indítványozók arra hivatkoztak, hogy az önkormányzatnak a helyi népszavazás előkészítésével és lebonyolításával megbízott szervei megsértették a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övtv.) előírásait. Kerepestarcsa Nagyközség Önkormányzatának a szervezeti és működési szabályzatról szóló 1991. évi 5. sz. rendelete (a továbbiakban: SzMSz.) ugyanis a helyi népszavazás lebonyolítása során e törvényt rendelte alkalmazni.

Az alkotmányossági panaszt benyújtók kifogásolták, hogy a választási szervek tagjai csak a kitűzött időpont előtt 3 nappal kaptak tájékoztatást a népszavazásról. A polgármesteri hivatal saját döntésével 3 fővel megnövelte a választási bizottság létszámát. Sérelmezték azt is, hogy az ún. kiértesítőn - amelyet a népszavazás előtt 2-3 nappal kapott kézhez a lakosság - nem szerepelt a népszavazás témája, s a szavazólap szövegezése is megtévesztő volt.

A választási bizottság - szúrópróbaszerűen végzett ellenőrzése során - megállapította, hogy a választók névjegyzékébe elhalt személyeket is felvettek. Súlyos tévedést tapasztaltak a választópolgárok sorszámozásánál. Kifogásolták, hogy a névjegyzékben üdülőtulajdonosokat is szerepeltettek.

A népszavazás tisztaságát súlyosan sértő cselekménynek tekintették az indítványozók, hogy a település polgármestere a távolmaradásra buzdította a lakosságot. Az egyik szavazókör szavazatszámláló bizottságának tagjával szemben pedig összeférhetetlenségi kifogást fogalmaztak meg.

II.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kerepestarcsai önkormányzat az 1992. január 12-én tartott helyi népszavazás lebonyolítása során több jogszabálysértést követett el.

Az Alkotmány 44. § (1) bekezdése szerint a helyi népszavazás az önkormányzati jogok gyakorlásának egyik formája. Az Ötv. a helyi népszavazásra (és népi kezdeményezésre) vonatkozóan csak az alapvető rendelkezéseket állapítja meg, a további feltételek és az eljárási rend meghatározását a képviselőtestület rendeletalkotási hatáskörébe utalja. A kerepestarcsai önkormányzat a helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait az SzMSz.-ben határozta meg, amelyet az 1991. évi 5. sz. rendeletével módosított.

Az SzMSz. a helyi népszavazás lebonyolítási rendjére az Övtv. előírásait rendelte alkalmazni. Ezzel a helyi önkormányzat vállalta, hogy a népszavazás során biztosítja az e törvényben meghatározott feltételeket.

Az Alkotmánybíróság 668/H/1991. ügyszámú határozatának indokolása szerint "ha az önkormányzat nem élt a helyi népszavazás eljárási rendjének önálló szabályozására a helyi önkormányzatokról szóló törvény által adott felhatalmazással, hanem a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény rendelkezéseit rendelte a népszavazás során alkalmazni, köteles a népszavazást olyan módon megszervezni, hogy a törvény előírásainak érvényesülése biztosított legyen".

Az Alkotmánybírósághoz benyújtott iratokból megállapítható, hogy a választási bizottság tagjainak (és általában a választópolgároknak) az értesítésére a helyi népszavazás előtt 2-3 nappal került sor. Az Övtv. 19. § (2) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy a helyi választási bizottság "hirdetményt tesz közzé - legkésőbb a szavazást megelőző 40 nappal - a választás napjáról, a választással kapcsolatos tudnivalókról..." A választási bizottság kiegészítése pedig az Övtv. 15. § (1) bekezdésének sérelmével történt. Ez a jogszabályi előírás ugyanis a következőket állapítja meg: "A szavazatszámláló bizottság titkárát és két tagját, továbbá a helyi választási bizottság titkárát és négy tagját a helyi képviselőtestület választja meg. Személyükre - a pártok és társadalmi szervezetek javaslataira is figyelemmel - a jegyző tesz indítványt. A képviselőtestület póttagot is választhat. Ha a képviselőtestület nem ülésezik vagy működésében akadályozott, hatáskörét az általa kijelölt bizottság látja el."

Az Övtv. mellékletei mintákat tartalmaznak a szavazólapokra. Az itt szereplő ajánlás szerint szavazni a jelölt neve melletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. A szavazólap szövegezése és a szavazásról való tájékoztatás formája sem felelt meg az Övtv. mellékletében megállapított mintának, s az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ez megtéveszthette a választópolgárokat.

Mivel a helyi népszavazás előkészítése, lebonyolítása során elkövetett, az előbbiekben említett jogszabálysértések alkalmasak voltak arra, hogy a helyi népszavazás érvényességét és eredményességét lényegesen befolyásolják, ezért az Alkotmánybíróság a népszavazás eredményét és az azt megállapító képviselőtestületi határozatot megsemmisítette, s az önkormányzatot a helyi népszavazás újbóli kitűzésére hívta fel.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 25. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok alapján jár el. Az Alkotmánybíróság nem vizsgálta a választási névjegyzék összeállítására, illetve a választók befolyásolására, valamint a szavazatszámláló bizottság egyik tagjával szembeni összeférhetetlenségi kifogásra vonatkozó indítványi hivatkozásokat.

Dr. Ádám Antal s. k., előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró