A Szegedi Ítélőtábla Gf.30413/2014/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 325. §, 326. §, 327. §, 339. §, 360. §, 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 29. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 30. §] Bírók: Dobler László, Gaálné dr. Jobbágy Ildikó, Kemenes István

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.III.30.413/2014/3. szám

A Szegedi Ítélőtábla a felszámoló szervezet neve(felszámoló szervezet székhelye) felszámoló által meghatalmazott dr. Holobrádi Emese ügyvéd által képviselt felperes neve "f.a." felperes székhelye felperesnek - dr. Vári Ádám ügyvéd által képviselt alperes neve, alperes címe szám alatti lakos alperes ellen kártérítés megfizetése iránti perében a Gyulai Törvényszék 2014. június 19. napján kelt 3.G.40.008/2014/17. számú ítéletével szemben az alperes 20. sorszámú fellebbezése alapján indult másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja.

Kötelezi felperest, fizessen meg alperesnek 15 napon belül 800.000,- (Nyolcszázezer) Ft elsőfokú eljárási költséget.

Kötelezi felperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) Ft elsőfokú illetéket.

Kötelezi a felperest, fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 2.800.000,- (Kettőmillió-nyolcszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes neve felperes 1993-ban alakult. A céget alakulásától kezdődően az alperes, mint vezérigazgató vezette, aki harmadik személyek irányában önálló képviseleti joggal rendelkezett.

A X...Bt. 1992. január 8-án alakult, alakuláskor a cég beltagja az alperes, kültagja személy 1. neve volt. 1995. október 1. napjával személy 1. neve kültagsága megszűnt, a cégbe az alperes unokahúga, személy 2. neve belépett és a társaság beltagja lett, míg az alperes a társaság kültagjává vált. személy 2. neve a 2000-es évek elejétől személy 2. művészneve művésznéven énekesként könnyűzenei, művészeti tevékenységet folytat.

A ingatlan helyrajzi száma helyrajzi számú 6094 négyzetméter területű sporttelep megnevezésű ingatlan 1991. március 12-től a Y...Vállalat tulajdonába került, majd a földhivatal 1999. augusztus 2-án a felperes tulajdonát jogutódlás címén bejegyezte. A felperes képviseletében eljárva az alperes, 1999. október 15-én egy évre vételi jogot biztosító adásvételi szerződést kötött a K...Kft.-vel 30 millió forint opciós ár kikötésével.

2002. őszén az alperes elhatározta, hogy az ingatlant a X...Bt. részére értékesíti, melyre 2002. szeptember 30-i igazgatósági ülésen előterjesztést is tett azzal, hogy az értékesítésre - az eszköznyilvántartásban 1999. december 15-én felvett 1000,- Ft/m² áron - 6.094.000,- Ft-ért kerüljön sor. Az értékesítés indokaként arra hivatkozott, hogy a X...Bt. - mely családi vállalkozás - pályázati források felhasználásával sportlétesítményt kíván építtetni és az értékesítéssel az ingatlan hasznosítása a cégcsoport irányítása alatt marad. Az igazgatóság 4/2002. (IX. 30.) számú határozatával a javaslatot elfogadta és hozzájárult az ingatlan fenti vételáron való értékesítéséhez. A X...Bt. tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nyert.

A X...Bt. 2005. augusztus 3-án az ingatlant 75.000.000,- Ft-ért a L...Kft. részére továbbértékesítette.

Az ingatlanüggyel kapcsolatosan 2007. október 1-jén tett büntetőfeljelentés folytán ismeretlen tettes ellen büntetőeljárás indult, mely eljárásban 2009. május 6-án az alperest megvádolták. A nyomozóhatóság 2009. július 2. napján tájékoztatta a felperes neve-t igazgatóját, hogy több rendbeli jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett megalapozott gyanúja miatt nyomozást folytatnak az alperes és társai ellen. Felhívta, hogy polgári jogi igényét érvényesítheti a büntető eljárásban, vagy egyéb törvényes úton. A felperes neve. 2009. július 9-én igazgatósági ülést tartott és határozatokat hozott, melyek rögzítik, hogy a felperes neve-t nem érte kár az ingatlan értékesítése kapcsán.

A felperes 2010. április 29. napjától felszámolás alatt áll.

A nyomozati eljárás iratait 2010. októberében a felszámoló elé tárták, felhívták a magánjogi kártérítési igény lehetséges érvényesítésére.

A büntetőeljárás eredményeként a Békéscsabai Városi Bíróság 2012. december 12. napján kelt 1.B.43/2011/11. számú ítéletével az alperes bűnösségét a Btk. 378. § (1) bekezdése és a (3) bekezdés b) pontja szerinti hűtlen kezelés bűntettében megállapította és vele szemben büntetést szabott ki. A járásbíróság a Műszaki Igazságügyi Testület büntetőeljárásban beszerzett szakértői véleménye alapján az ingatlan forgalmi értékét a X...Bt.-nek történt értékesítés időpontjában 46 millió forintban határozta meg és megállapította, hogy az alperes a saját és hozzátartozója tulajdonában álló társaságnak az áron aluli értékesítéssel a felperesnek 39.906.000,- Ft vagyoni hátrányt okozott, mely az eljárás során nem térült meg.

A Gyulai Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2013. december 10. napján kelt 4.Bf.175/2013/6. számú ítéletével az alperes vonatkozásában az ítéletet akként változtatta meg, hogy a cselekményt a Btk. 376. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pontja szerinti hűtlen kezelés bűntettének minősítette és az elsőfokú bíróságot a vagyonelkobzás tekintetében különleges eljárás lefolytatására utasította. Ez utóbbi eljárást illetően a Békéscsabai Járásbíróság 2014. június 10. napján kelt 1.Bkt.29/2014/7. számú végzésével a beolvadás folytán megszűnt X...Bt. jogutódjaként a M...Kft.vel szemben 8.687.092,- Ft vagyonelkobzást rendelt el.

A felszámoló által képviselt felperes 2014. február 25. napján benyújtott keresetében 39.906.000,- Ft "bűncselekménnyel okozott kár" és ezen összeg 2002. november 26. napjától számított kamatai megfizetésére kérte kötelezni alperest. Keresetét az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. § (1) bekezdésre alapította. A kár számítását illetően a büntető ítélet alapjául szolgáló ingatlanforgalmi szakértői vélemény elfogadását kérte. Vitatta, hogy az igény elévült, vagy a kár megtérült volna.

Az alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. Elsődlegesen hivatkozott az igény elévülésére, másodlagosan pedig arra, hogy a büntetőítélettel megállapított - az ingatlan áron alul történő értékesítéséből adódó - vagyoni hátrány a X...Bt. 2007. április 23-i megállapodás alapján kifejtett tevékenysége által, a felperes neve. részére megtérítésre került. Utalt arra, hogy ha a X...Bt.-től a keletkezett vagyon vagyonelkobzás alá esik, akkor ugyanazon tény kétszeresen kerül értékelésre. Álláspontja szerint az elévülés 2002. november 26-án megkezdődött és 2007. november 26-án be is következett, mivel az 5 éves elévülési időt a hatóságok olyan érdemi intézkedése szakíthatta félbe, amelyek az elkövetővel szemben foganatosítanak, de az alperest csupán 2009. május 6-án gyanúsították meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereset szerint kötelezte alperest, fizessen meg a felperesnek 39.906.000,- Ft-ot és ezen összeg járulékait. Az ítélet indokolása rögzíti, hogy a perben a jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni következményei felől kellett dönteni.