32004R0707[1]

A Bizottság 707/2004/EK rendelete (2004. április 6.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1725/2003/EK rendelet módosításáról

A Bizottság 707/2004/EK rendelete

(2004. április 6.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1725/2003/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 3. cikkének (1) bekezdésére;

mivel:

(1) 2003. szeptember 29-én a Bizottság elfogadta az 1725/2003/EK számú rendeletet [2], amely befogadja az Értelmezési Állandó Bizottság (SIC) értelmezéseit. Ezen értelmezések egyike a SIC-8 Az IAS első alkalmazása a számvitel elsődleges alapjaként értelmezés. Ezen értelmezéssel összhangban a Nemzetközi Számviteli Standardoknak (IAS-ek) a számvitel elsődleges alapjaként történő első teljes körű alkalmazásakor a gazdálkodó pénzügyi kimutatásait úgy kell elkészíteni és bemutatni, mintha a pénzügyi kimutatások mindig is az első alkalmazás időpontjában hatályos standardokkal és értelmezésekkel összhangban készültek volna. Ennek következményeképpen a számvitel legtöbb területén követelmény a visszamenőleges alkalmazás.

(2) Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a nemzetközi számviteli standardokra és a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokra (IAS/IFRS) való áttérést, a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2003. június 19-én döntött arról, hogy a SIC-8 értelmezést felváltja az IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása standarddal. Az IFRS 1-nek megfelelően az IAS-eket először alkalmazó gazdálkodók köteles megfelelni minden egyes IAS-nek és értelmezésnek, amely hatályos ezen első alkalmazás időpontjában. Így a SIC-8-hoz hasonlóan az IFRS 1 is visszamenőleges alkalmazást követel a számvitel legtöbb területén. Azonban az IFRS 1 meghatározott területeken - gyakorlati okok miatt vagy ha a megfeleléssel járó költségek nagy valószínűséggel meghaladnák a pénzügyi kimutatások felhasználóinál jelentkező előnyöket -, korlátozott felmentéseket ad ezen előírás alól.

(3) Az IFRS 1-nek lehetővé kell tennie, hogy összehasonlíthatóak legyenek mind az első alkalmazók különböző időszakokra vonatkozó IFRS-nek megfelelő pénzügyi kimutatásai, mind az IFRS-eket első alkalommal, egy adott időponttól átvevő különböző gazdálkodók pénzügyi kimutatásai, mivel mind az aktuális, mind az összehasonlító adatok az IAS-ek első alkalmazása időpontjában létező standardok azonos rendszerén alapulnak. Az első alkalmazók és az IFRS-eket már alkalmazó gazdálkodók közötti összehasonlíthatóság elérése azonban másodrendű célkitűzés, azon tény miatt, hogy az első alkalmazók száma 2005-ben nagymértékben meg fogja haladni az IAS/IFRS-eket már alkalmazó 200-300 európai gazdálkodó számát.

(4) A terület technikai szakértőivel folytatott konzultáció megerősíti, hogy a nemzetközi pénzügyi beszámolási standard megfelel az 1606/2002/EK számú rendelet 3. cikkében meghatározott befogadási szempontoknak, és különösen azon követelménynek, hogy járuljon hozzá az európai közjóhoz.

(5) Az 1725/2003/EK számú rendeletet ezért megfelelően módosítani kell.

(6) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozási Bizottság véleményével;

ELFOGADTA EZT A RENDELETET.

1. cikk

Az 1725/2003/EK számú rendelet mellékletében "Az IAS alkalmazása a számvitel elsődleges alapjaként" című SIC-8 értelmezés helyébe a jelen rendelet melléklete szerinti szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. április 6-án.

a Bizottság nevében

Frederik Bolkestein

a Bizottság tagja

[1] HL L 243., 2002.9.11, 1. o.

[2] HL L 261., 2003.10.13, 1. o

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

"IFRS 1 - A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása

Az IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása nemzetközi pénzügyi beszámolási standard (IFRS 1) az 1-47. bekezdésekből és az A-C függelékekből áll. Valamennyi bekezdés egyformán érvényes. A vastag betűvel szedett bekezdések a fő elveket mondják ki. Az "A" függelékben meghatározott fogalmak dőlt betűvel szerepelnek a standardban való első megjelenésükkor. Más fogalmak meghatározásai a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok glosszáriumában találhatók meg. Az IFRS 1-et annak céljával és a következtetések alapjával, a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Előszavával és a Pénzügyi kimutatások elkészítésére és bemutatására vonatkozó Keretelvekkel összefüggésben kell értelmezni. Kifejezett útmutatás hiányában ezek szolgálnak alapul a számviteli politika kiválasztására és alkalmazására.

BEVEZETÉS

Az IFRS kiadásának okai

IN1. Az IFRS felváltja a SIC-8 Az IAS első alkalmazása a számvitel elsődleges alapjaként értelmezést. A Bizottság ezt az IFRS-t azért fejlesztette ki, hogy megoldást találjon azokra a felvetésekre, amelyek szerint:

(a) a SIC-8 teljes körű visszamenőleges alkalmazásra vonatkozó előírásának néhány aspektusa olyan költségeket okozott, amelyek meghaladták a pénzügyi kimutatások felhasználói számára valószínűsíthető előnyöket. Ezen kívül - habár a SIC-8 nem írt elő visszamenőleges alkalmazást, ha az kivitelezhetetlen lett volna -, nem fejtette ki, hogy egy első alkalmazó a kivitelezhetetlenséget nagy vagy kis akadályként értelmezze, és nem részletezett semmilyen eljárási módot a kivitelezhetetlenség esetére;

(b) a SIC-8 egy első alkalmazótól elvárhatta, hogy egy standardnak két különböző változatát használja, ha az új változatot az első, az IAS-ek szerint készített pénzügyi kimutatásai által lefedett időszakokon belül vezették be, és az új változat tiltotta a visszamenőleges alkalmazást;

(c) a SIC-8 nem mondta ki egyértelműen, hogy egy első alkalmazó használhat-e utólag ismertté vált tényeket a megjelenítési és értékelési döntések visszamenőleges alkalmazásakor;

(d) bizonyos kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy hogyan viszonyult a SIC-8 az egyes standardokban meghatározott átmeneti intézkedésekhez.

Az IFRS főbb jellemzői

IN2. Az IFRS arra vonatkozik, ha egy gazdálkodó az IFRS-eket először alkalmazza az IFRS-eknek való megfelelés kifejezett és korlátozás nélküli kijelentésével.

IN3. Általánosságban az IFRS megköveteli egy gazdálkodótól, hogy minden egyes IFRS-nek feleljen meg, amely hatályban van az első IFRS pénzügyi kimutatások mérlegfordulónapján. Kiemelten, az IFRS előírja a gazdálkodónak, hogy a következőket tegye meg abban az IFRS nyitómérlegében, amelyet az IFRS-ek szerinti számvitele kiinduló pontjaként készít:

(a) valamennyi eszközt és kötelezettséget mutasson ki, amelynek a kimutatását az IFRS-ek előírják;

(b) ne mutasson ki tételeket eszközként vagy kötelezettségként, ha az IFRS-ek nem engedélyezik azok kimutatását;

(c) sorolja át azokat a tételeket, amelyeket a korábbi számviteli szabályozás szerint az eszközök, a kötelezettségek egy csoportjába vagy a saját tőke valamely elemébe soroltak, de az IFRS-ek szerint más típusú eszközök, kötelezettségek vagy saját tőke elemek; és

(d) alkalmazza az IFRS szerinti értékelést valamennyi kimutatott eszközre és kötelezettségre.

IN4. Az IFRS korlátozott felmentéseket engedélyez ezen előírások alól meghatározott területeken, ha az azoknak való megfelelés költsége valószínűsíthetően meghaladná a pénzügyi kimutatások felhasználóinak hasznát. Néhány esetben az IFRS meg is tiltja az IFRS-ek visszamenőleges alkalmazását, különösen, ha a visszamenőleges alkalmazás a vezetéstől azok után igényelné a múltbeli feltételek megítélését, hogy az adott ügylet kimenetele már ismertté vált.

IN5. Az IFRS közzétételeket ír elő, amelyek megvilágítják, hogy a korábbi számviteli szabályozásról az IFRS-ekre való áttérés hogyan hatott a gazdálkodó bemutatott vagyoni helyzetére, pénzügyi teljesítményére és cash flow-ira.

IN6. A gazdálkodónak akkor kell az IFRS-t alkalmaznia, ha az első IFRS pénzügyi kimutatásai a 2004. január 1-jével vagy azt követően kezdődő időszakra vonatkoznak. A korábbi alkalmazás javasolt.

Változások a korábbi előírásokhoz képest

IN7. A SIC-8-hoz hasonlóan az IFRS is visszamenőleges alkalmazást ír elő a legtöbb téren. A SIC-8-tól eltérően az IFRS:

(a) célirányos felmentéseket tartalmaz, hogy elkerüljék a pénzügyi kimutatások felhasználóinak hasznát valószínűleg meghaladó költségeket, továbbá gyakorlati okokból kis számban más kivételeket is tartalmaz;

(b) tisztázza, hogy a gazdálkodó az IFRS-ek legutolsó változatát alkalmazza;

(c) tisztázza, hogy az első alkalmazó IFRS szerinti becslései hogyan kapcsolódnak az általa, ugyanarra az időpontra a korábbi számviteli szabályozás szerint készített becslésekhez;

(d) kimondja, hogy más IFRS-ek átmeneti intézkedései nem vonatkoznak az első alkalmazóra;

(e) az IFRS-ekre való áttérésről kiemelt közzétételt ír elő.

1. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARD

A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása

CÉL

1. A jelen IFRS célja annak biztosítása, hogy egy gazdálkodó első IFRS pénzügyi kimutatásai és az e pénzügyi kimutatások által lefedett időszak egy részéről készített közbenső pénzügyi beszámoló magas színvonalú információkat tartalmazzanak, amelyek:

(a) a felhasználók számára áttekinthetők és valamennyi bemutatott időszakra összehasonlíthatók;

(b) megfelelő kiinduló pontot szolgáltatnak a gazdálkodó számára a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) szerinti számvitelhez; és

(c) olyan költség mellett valósíthatók meg, amely nem haladja meg a felhasználók hasznát.

HATÓKÖR

2. A gazdálkodónak alkalmaznia kell ezt a standardot:

(a) az első IFRS pénzügyi kimutatásaira; és

(b) minden egyes közbenső pénzügyi beszámolójára, amelyet az első IFRS pénzügyi kimutatásai által lefedett időszak egy részéről az IAS 34 Közbenső pénzügyi beszámoló standard szerint készít.

3. A gazdálkodó első IFRS pénzügyi kimutatásai azok az első éves pénzügyi kimutatások, amelyekben a gazdálkodó átveszi az IFRS-eket, valamint kifejezetten és korlátozások nélkül kijelenti e pénzügyi kimutatásoknak az IFRS-ekkel való összhangját. Az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatások a gazdálkodó első IFRS pénzügyi kimutatásainak minősülnek, ha például a gazdálkodó:

(a) a közvetlenül megelőző pénzügyi kimutatásait:

(i) az IFRS-ekkel nem minden tekintetben összhangban álló nemzeti szabályozásokkal összhangban készítette;

(ii) minden tekintetben az IFRS-ekkel összhangban készítette, azt kivéve, hogy a pénzügyi kimutatások nem tartalmaztak kifejezett és korlátozás nélküli kijelentést arról, hogy azok az IFRS-eknek megfeleltek;

(iii) úgy készítette, hogy azok kifejezett és korlátozás nélküli kijelentést tartalmaztak néhány, de nem valamennyi IFRS-nek való megfelelésről;

(iv) az IFRS-ekkel össze nem hangolt nemzeti szabályozás alapján készítette, és emellett azoknak a tételeknek az elszámolásaihoz, amelyekre nemzeti szabályozás nem létezett, egyes IFRS-eket alkalmazott; vagy

(v) a nemzeti szabályozások szerint készítette úgy, hogy bizonyos összegeket megfeleltettek az IFRS szerint meghatározott összegeknek;

(b) az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásokat csak belső használatra készítette anélkül, hogy hozzáférhetővé tette volna azt a gazdálkodó tulajdonosai vagy más külső felhasználók számára; vagy

(c) konszolidálási célokra, az IFRS-ek szerint anélkül készített egy beszámolócsomagot, hogy az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standardban meghatározott teljes pénzügyi kimutatást elkészítették volna; vagy

(d) a korábbi időszakokra nem készített pénzügyi kimutatásokat.

4. Ez az IFRS akkor alkalmazandó, ha egy gazdálkodó először alkalmazza az IFRS-eket. Nem vonatkozik arra, ha például a gazdálkodó:

(a) beszünteti a pénzügyi kimutatások nemzeti szabályozások szerinti összeállítását, ha korábban azokat és egy másik olyan teljes pénzügyi kimutatást is összeállított, amely kifejezett és korlátozás nélküli kijelentést tartalmazott az IFRS-eknek való megfelelésről;

(b) a megelőző évben a nemzeti szabályozások szerinti pénzügyi kimutatásokat készített, és ezek a pénzügyi kimutatások kifejezett és korlátozás nélküli kijelentést tartalmaztak az IFRS-eknek való megfelelésről; vagy

(c) a megelőző évben az IFRS-eknek való megfelelésre vonatkozó kifejezett és korlátozás nélküli kijelentést is tartalmazó pénzügyi kimutatásokat mutatott be; még akkor is, ha a könyvvizsgáló az e pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentését korlátozta.

5. Ez az IFRS nem vonatkozik azokra a változtatásokra a számviteli politikában, amelyeket olyan gazdálkodó hajt végre, amely a számvitele alapjaként már alkalmazza az IFRS-eket. Ezekre a változásokra a következők vonatkoznak:

(a) a számviteli politika változására vonatkozó, az IAS 8 Az időszak nettó nyeresége vagy vesztesége, alapvető hibák és a számviteli politika változásai standardban megfogalmazott előírások; és

(b) a más IFRS-ekben meghatározott átmeneti intézkedések.

MEGJELENÍTÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

IFRS nyitómérleg

6. Az IFRS-ekre való áttérés napjára a gazdálkodónak egy IFRS nyitómérleget kell készítenie. Ez a kiinduló pont az IFRS-ek szerinti elszámolásaihoz. A gazdálkodónak nem szükséges az első IFRS pénzügyi kimutatásaiban bemutatnia az IFRS nyitómérlegét.

Számviteli politikák

7. A gazdálkodónak ugyanazokat a számviteli politikákat kell alkalmaznia az IFRS nyitómérlegében és valamennyi, az első IFRS pénzügyi kimutatásaiban bemutatott időszakra. Ezeknek a számviteli politikáknak, a 13-34. bekezdésekben meghatározottak kivételével, összhangban kell állniuk minden egyes, az első IFRS pénzügyi kimutatások mérlegfordulónapján hatályban lévő IFRS-sel.

8. A gazdálkodónak nem kell alkalmaznia az IFRS-ek korábbi időpontokban hatályban volt különféle változatait. A gazdálkodó akkor alkalmazhat egy új IFRS-t, ami még nem kötelező, ha az megengedi a korábbi alkalmazást.

Példa: az IFRS-ek legutolsó változatának következetes alkalmazása

HÁTTÉR

Az "A" gazdálkodó első IFRS pénzügyi kimutatásainak mérlegfordulónapja 2005. december 31. Az "A" gazdálkodó úgy dönt, hogy e pénzügyi kimutatásaiban csak egy előző évről közöl összehasonlító információt (lásd a 36. bekezdést). Ennélfogva, az IFRS-ekre való áttérés időpontja az üzleti év 2004. január 1-i kezdete lesz (vagy ami azzal egyenértékű: 2003. december 31.) Az "A" gazdálkodó minden év december 31-ével, ideértve 2004. december 31-ét is, a rá vonatkozó korábbi számviteli szabályozásnak megfelelően készített pénzügyi kimutatásokat.

AZ ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA

Az "A" gazdálkodónak azokat az IFRS előírásokat kell alkalmaznia, amelyek 2005. december 31-én hatályosak, amikor:

(a) összeállítja 2004. január 1-jére az IFRS nyitómérlegét; és

(b) összeállítja és bemutatja a 2005. december 31-ére vonatkozó mérlegét (ideértve a 2004-re vonatkozó összehasonlító adatokat is), a 2005. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó eredménykimutatását, a saját tőke változás kimutatását és a cash flow kimutatását (ideértve a 2004-re vonatkozó összehasonlító adatokat is), valamint a közzétételeket (ideértve a 2004-re vonatkozó összehasonlító adatokat is).

Ha egy új IFRS még nem kötelező, de a korábbi alkalmazást megengedi, az "A" gazdálkodónak lehetősége, de nem kötelezettsége, hogy ezt az IFRS-t alkalmazza az első IFRS pénzügyi kimutatásaiban.

9. A más IFRS-ekben lévő átmeneti rendelkezések azokra a változásokra vonatkoznak a számviteli politikában, amelyeket olyan gazdálkodó hajt végre, amely már használja az IFRS-eket; azokat az első alkalmazó az IFRS-ekre való áttérésekor - a 27-30. bekezdésben írtak kivételével - nem követi.

10. Kivéve a 13-34. bekezdésekben írtakat, a gazdálkodónak az IFRS nyitómérlegében:

(a) ki kell mutatnia minden olyan eszközt és kötelezettséget, amelyek kimutatását az IFRS-ek előírják;

(b) nem szabad kimutatnia eszközként vagy kötelezettségként olyan tételeket, amelyek kimutatását az IFRS-ek nem engedélyezik;

(c) át kell sorolnia azokat a tételeket, amelyeket a korábbi számviteli szabályozás szerint az eszközök, a kötelezettségek egy csoportjába vagy a saját tőke bizonyos elemébe soroltak, de az IFRS-ek szerint más típusú eszközök, kötelezettségek vagy saját tőke elemek; és

(d) alkalmaznia kell az IFRS-eket valamennyi kimutatott eszköz és kötelezettség értékelésekor.

11. Azok a számviteli politikák, amelyeket a gazdálkodó az IFRS nyitómérlegében alkalmaz, eltérhetnek azoktól, amelyeket ugyanarra az időpontra, a korábbi számviteli szabályozás alkalmazásával használt. A keletkező kiigazítások az IFRS-ekre való áttérés időpontját megelőző eseményekből, ügyletekből származnak. Ezért a gazdálkodónak az ilyen kiigazításokat közvetlenül a felhalmozott eredménnyel (esetleg más saját tőke elemmel) szemben kell elszámolnia az IFRS-ekre való áttérés időpontjában.

12. Ez az IFRS azon elvvel szemben, hogy a gazdálkodó IFRS nyitómérlegének meg kell felelnie minden egyes IFRS-nek, két kivétel-csoportot állít fel:

(a) a 13-25. bekezdések felmentéseket adnak más IFRS-ek egyes előírásai alól;

(b) a 26-34. bekezdések tiltják más IFRS-ek bizonyos szempontjainak visszamenőleges alkalmazását.

Felmentések más IFRS-ek alól

13. A gazdálkodó az alábbi felmentések közül egyet vagy többet is választhat:

(a) üzleti kombinációk (15. bekezdés);

(b) valós érték vagy átértékelés, mint feltételezett bekerülési érték (16-19. bekezdések);

(c) munkavállalói juttatások (20. bekezdés)

(d) halmozott átszámítási különbözetek (21. és 22. bekezdések);

(e) összetett pénzügyi instrumentumok (23. bekezdés);

(f) leányvállalatok, társult- és közös vállalkozások eszközei és kötelezettségei (24. és 25. bekezdések).

A gazdálkodó ezeket a felmentéseket nem alkalmazhatja analóg módon más tételekre.

14. Az alábbi felmentések közül egyesek a valós értékre hivatkoznak. Az IAS 22 Üzleti kombinációk standard kifejti, hogy az üzleti kombinációban megszerzett azonosítható eszközök és kötelezettségek valós értékét hogyan kell meghatározni. A gazdálkodónak ezeket a magyarázatokat alkalmaznia kell a jelen IFRS szerinti valós értékek meghatározásánál, kivéve, ha más IFRS részletesebb útmutatással szolgál a kérdéses eszköz vagy kötelezettség valós értékének megállapításához. Ezeknek a valós értékeknek a meghatározásuk időpontjában létező körülményeket kell tükrözniük.

Üzleti kombinációk

15. A gazdálkodónak a B függelékben szereplő előírásokat kell alkalmaznia azokra az üzleti kombinációkra, amelyeket a gazdálkodó az IFRS-ekre való áttérést megelőzően jelenített meg.

Valós érték vagy átértékelés, mint feltételezett bekerülési érték

16. A gazdálkodó választhatja azt, hogy az IFRS-ekre való áttérés időpontjában az ingatlanok, gépek, berendezések valamely tételét a valós értékén értékeli, és az adott időpontra ezt a valós értéket tekinti annak feltételezett bekerülési értékének.

17. Az első alkalmazó választhatja azt, hogy az ingatlanok, gépek, berendezések valamely tételére az IFRS-re való áttérés időpontjában, vagy azt megelőzően érvényes, a korábbi számviteli szabályozás szerinti átértékelést alkalmazza az átértékelés időpontjára feltételezett bekerülési értékként, ha az átértékelés az átértékelés időpontjában nagyjából megfelelt:

a) a valós értéknek, vagy

b) az IFRS-ek szerinti bekerülési vagy értékcsökkentett bekerülési értéknek, úgy módosítva, hogy az tükrözze például az általános vagy speciális árindex változásait.

18. A 16. és 17. bekezdések választása a következőkre is lehetséges:

(a) befektetési célú ingatlan, ha a gazdálkodó a bekerülési érték eljárás alkalmazását választja az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok standardban; és

(b) azon immateriális javak, amelyek megfelelnek:

(i) az IAS 38 Immateriális javak standard megjelenítési feltételeinek (ideértve az eredeti bekerülési érték megbízható értékelését); és

(ii) az IAS 38 átértékeléssel kapcsolatos feltételének (ideértve az aktív piac létét).

A gazdálkodó nem használhatja ezeket a választásokat más eszközökre vagy kötelezettségekre.

19. Az első alkalmazó a korábbi számviteli szabályozás szerint kialakíthatott feltételezett bekerülési értéket néhány vagy valamennyi eszközére és kötelezettségére úgy, hogy azokat a valós értékükön értékelte egy meghatározott időpontban egy esemény (például: privatizáció vagy első nyilvános ajánlattétel) miatt. Az ilyen "esemény által kiváltott" valós értéken történő értékelést alkalmazhatja az adott értékelés időpontjára feltételezett bekerülési értékként az IFRS-ekhez.

Munkavállalói juttatások

20. Az IAS 19 Munkavállalói juttatások standard szerint a gazdálkodó választhatja a "folyosó" megközelítést, amely bizonyos aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket nem mutat ki. E megközelítés visszamenőleges alkalmazása elvárja a gazdálkodótól, hogy a program kezdetétől az IFRS-ekre való áttérés időpontjáig halmozott aktuáriusi nyereséget és veszteséget bontsa meg kimutatott részre és ki nem mutatott részre. Mindazonáltal, az első alkalmazó választhatja, hogy valamennyi halmozott aktuáriusi nyereséget és veszteséget kimutat az IFRS-ekre való áttérés időpontjában akkor is, ha a későbbi aktuáriusi nyereségekre és veszteségekre a folyosó megközelítést alkalmazza. Ha az első alkalmazó ezt választja, valamennyi programra ezt kell alkalmaznia.

Halmozott átszámítási különbözetek

21. Az IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai standard előírja, hogy a gazdálkodó:

(a) bizonyos átszámítási különbözeteket a saját tőke elkülönített elemeként szerepeltessen; és

(b) egy külföldi érdekeltség elidegenítésekor az adott külföldi érdekeltséghez tartozó halmozott átszámítási különbözetet (ideértve az esetleges kapcsolódó fedezeti ügyletek nyereségét vagy veszteségét is) vezesse át az eredménykimutatásba az elidegenítés nyeresége vagy vesztesége részeként.

22. Az első alkalmazónak azonban nem kell teljesítenie ezeket az előírásokat azokra a halmozott átszámítási különbözetekre, amelyek az IFRS-ekre való áttérés napján léteztek. Ha az első alkalmazó él ezzel a felmentéssel, akkor:

(a) az IFRS-ekre való áttérés időpontjában valamennyi külföldi érdekeltségre a halmozott átszámítási különbözeteket nullának tekintik; és

(b) bármely külföldi érdekeltség későbbi elidegenítésével kapcsolatos nyereség vagy veszteség nem tartalmazhatja azokat az átszámítási különbözeteket, amelyek az IFRS-ekre való áttérés időpontja előtt keletkeztek, és tartalmazza az ezt követő átszámítási különbözeteket.

Összetett pénzügyi instrumentumok

23. Az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: közzététel és bemutatás standard előírja a gazdálkodónak, hogy a bekerüléskor bontsa meg az összetett pénzügyi instrumentumot különálló kötelezettség és sajáttőke elemre. Ha a kötelezettség elem a továbbiakban már nem áll fenn, az IAS 32 visszamenőleges alkalmazása a saját tőke két részének elkülönítését foglalja magában. Az első rész a felhalmozott eredményben van, és azt a felhalmozott kamatot képviseli, ami a kötelezettség-elemmel kapcsolatban gyülemlett fel. A másik rész az eredeti tőkeelemet képviseli. A jelen IFRS szerint azonban az IFRS-ekre való áttérés időpontjában az első alkalmazónak nem kell elkülönítenie ezt a két részt, ha a kötelezettség-elem a továbbiakban már nem áll fenn.

A leányvállalatok, társult és közös vállalkozások eszközei és kötelezettségei

24. Ha egy leányvállalat az anyavállalatánál később válik első alkalmazóvá, a leányvállalatnak a saját pénzügyi kimutatásaiban az eszközeit és kötelezettségeit - vagylagosan - a következők szerint kell értékelnie:

(a) azon könyv szerinti értékeken, amelyeket az anyavállalat IFRS-ekre való áttérése időpontját figyelembe véve akkor foglalnának bele az anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiba, ha a konszolidálási eljárásokhoz vagy azon üzleti kombinációk hatására, amelyben az anyavállalat megszerezte a leányvállalatot, módosításokat nem hajtanának végre; vagy

(b) a jelen IFRS további részeiben előírt könyv szerinti értékeken, a leányvállalat IFRS-ekre való áttérése időpontját figyelembe véve. Ezek a könyv szerinti értékek eltérhetnek azoktól, amelyeket az a) pont említett, ha:

(i) a jelen IFRS-beli felmentések olyan értékelést eredményeznek, amely függ az IFRS-ekre való áttérés időpontjától;

(ii) a leányvállalat pénzügyi kimutatásaiban alkalmazott számviteli politikák eltérnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban alkalmazottaktól. Például: a leányvállalat alkalmazhatja az IAS 16 Ingatlanok, gépek, berendezések standard javasolt eljárását, miközben a csoport a megengedett alternatív eljárást használja.

Hasonló választás lehetséges a társult és a közös vállalkozások számára is, amelyek első alkalmazóvá később válnak, mint az a gazdálkodó, amely jelentős befolyással bír azokban, vagy közös ellenőrzést gyakorol felettük.

25. Azonban ha a gazdálkodó a leányvállalatánál (vagy a társult-, vagy a közös vállalkozásánál) később válik első alkalmazóvá, a gazdálkodónak a konszolidált pénzügyi kimutatásaiban a leányvállalat (vagy a társult- vagy a közös vállalkozás) eszközeit és kötelezettségeit azzal azonos könyv szerinti értéken kell értékelnie, ahogyan azok a leányvállalat (vagy a társult- vagy a közös vállalkozás) egyedi pénzügyi kimutatásaiban vannak, módosítva azokat a konszolidálási és tőke elszámolási korrekciókkal, valamint azon üzleti kombináció hatásai miatt, amelyben a gazdálkodó a leányvállalatot megszerezte. Hasonlóképpen, ha egy anyavállalat az egyedi pénzügyi kimutatásai szempontjából a konszolidált pénzügyi kimutatásainál hamarabb vagy később válik első alkalmazóvá, az eszközeit és a kötelezettségeit - a konszolidálás miatti módosításoktól eltekintve - a kétféle pénzügyi kimutatásaiban azonosan kell, hogy értékelje.

Kivételek más IFRS-ek visszamenőleges alkalmazása alól

26. Ez az IFRS tiltja más IFRS-ek bizonyos szempontjainak visszamenőleges alkalmazását a következőkre vonatkozóan:

(a) a pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek kivezetése (27. bekezdés);

(b) a fedezeti ügyletek (28-30. bekezdések); és

(c) a becslések (31-34. bekezdések).

A pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek kivezetése

27. Az első alkalmazónak az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés standard kivezetésre vonatkozó előírásait előremutatóan kell alkalmaznia az IAS 39 hatályba lépésének időpontjától kezdve. Más szavakkal, ha az első alkalmazó a pénzügyi eszközeit vagy pénzügyi kötelezettségeit a 2001. január 1-je előtt kezdődő egyik üzleti évben a rá vonatkozó korábbi számviteli szabályozás szerint kivezette, ezeket az eszközöket és kötelezettségeket nem kell kimutatnia az IFRS-ek szerint (kivéve, ha azok egy későbbi esemény vagy ügylet eredményeként megfelelnek a kimutatás feltételeinek). Azonban az első alkalmazónak:

(a) ki kell mutatnia valamennyi olyan származékos és egyéb érdekeltséget (például a szolgáltatási jogot vagy szolgáltatási kötelezettséget), ami visszamaradt a kivezetési ügylet után, és még létezik az IFRS-ekre való áttérés időpontjában; és

(b) konszolidálnia kell valamennyi speciális célú gazdálkodó szervezetet (SPE-t), amelyet az IFRS-ekre való áttérés napján ellenőriz, akkor is, ha a SPE-k már léteztek az IFRS-ekre való áttérés előtt, vagy olyan pénzügyi eszközökkel vagy pénzügyi kötelezettségekkel bírnak, amelyeket a korábbi számviteli szabályozás szerint kivezettek.

Fedezeti elszámolások

28. Ahogyan azt az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés standard előírja, az IFRS-ekre való áttérés időpontjában a gazdálkodónak:

(a) valós értéken kell értékelnie valamennyi származékos instrumentumot; és

(b) meg kell szüntetnie a származékos instrumentumokkal kapcsolatban keletkezett minden olyan elhatárolt veszteséget és nyereséget, amit a korábbi számviteli szabályozás szerint úgy mutatott ki, mintha azok eszközök vagy kötelezettségek lennének.

29. A gazdálkodó nem vehet figyelembe az IFRS nyitómérlegében olyan típusú fedezeti kapcsolatot, amely nem felel meg az IAS 39 szerinti fedezeti elszámolásoknak (például: sok fedezeti kapcsolat van, ahol a fedezeti instrumentum pénzeszköz vagy kiírt opció, ahol a fedezett tétel egy nettó pozíció; vagy ahol a fedezeti ügylet egy lejáratig tartandó instrumentum kamatkockázatát fedezi). Azonban ha a gazdálkodó egy nettó pozíciót jelölt meg fedezett tételként a korábbi számviteli szabályozás szerint, az adott nettó pozíción belül az IFRS-ek szerint megjelölhet egy önálló tételt fedezett tételként, feltéve, hogy ezt nem az IFRS-ekre való áttérés időpontját követően teszi.

30. A gazdálkodónak az IAS 39 átmeneti rendelkezéseit kell alkalmaznia minden más fedezeti kapcsolatra, amely az IFRS-ekre való áttéréskor már létezett.

Becslések

31. A gazdálkodó IFRS-ek szerinti, az IFRS-ekre való áttérés időpontjára érvényes becsléseinek (az olyan módosítások után, amelyek tükröznek bármely eltérést a számviteli politikákban) összhangban kell lenniük azokkal a becslésekkel, amelyeket ugyanarra az időpontra a korábbi számviteli szabályozás szerint készített, kivéve, ha nyilvánvaló bizonyíték van arra, hogy e becslései hibásak voltak.

32. A gazdálkodó információt kaphat az IFRS-ekre való áttérés időpontja után azokról a becslésekről, amelyeket a korábbi számviteli szabályozás szerint készített. A 31. bekezdés szerint a gazdálkodó az ilyen információ megszerzését ugyanúgy kezeli, mint az IAS 10 A mérlegfordulónap utáni események standard szerint a mérlegfordulónapot követő nem-módosító eseményeket. Tegyük fel például, hogy a gazdálkodó 2004. január 1-jén tér át az IFRS-ekre, és a 2004. július 15-i új információ megköveteli egy a korábbi számviteli szabályozás szerint 2003. december 31-én végzett becslés felülvizsgálatát. A gazdálkodó nem fogja figyelembe venni ezt az új információt az IFRS nyitómérlegében (kivéve, ha a becslések bármely, a számviteli politikákban bekövetkezett eltérés miatt igényelnek módosítást, vagy nyilvánvaló bizonyíték van arra, hogy a becslések hibásak voltak). Ehelyett a gazdálkodó ezt az új információt a 2004. december 31-ével záruló év eredménykimutatásában (vagy esetleg a saját tőke egyéb változásaiban) tükrözi.

33. A gazdálkodónak az IFRS-ekre való áttérés időpontjában szükséges lehet olyan IFRS-ek szerinti becsléseket készítenie, amelyeket a korábbi számviteli szabályozás az adott időpontra nem írt elő. Az IAS 10-zel való összhang érdekében ezeknek az IFRS-ek szerinti becsléseknek azokat a feltételeket kell tükrözniük, amelyek az IFRS-ekre való áttérés időpontjában léteztek. Kiemelten, az IFRS-ekre való áttérés időpontjában a piaci árakra, a kamatokra vagy az átváltási árfolyamokra vonatkozó becsléseknek az adott időpontban meglévő piaci feltételeket kell tükrözniük.

34. A 31-33. bekezdések az IFRS nyitómérlegre vonatkoznak. Azok vonatkoznak a gazdálkodó első IFRS pénzügyi kimutatásaiban közölt összehasonlító időszakra is, amely esetben az IFRS-ekre való áttérés időpontjára való hivatkozás alatt az adott összehasonlító időszak végét kell érteni.

BEMUTATÁS ÉS KÖZZÉTÉTEL

35. A jelen IFRS nem ad felmentéseket más IFRS-ek bemutatási és közzétételi előírásai alól.

Összehasonlító információk

36. Az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standardnak való megfelelés érdekében a gazdálkodó első IFRS pénzügyi kimutatásainak legalább egy évnyi IFRS-ek szerinti összehasonlító információt kell tartalmaznia.

37. Egyes gazdálkodók kiválasztott adatok múltbeli összegzéseit mutatják be azon első időszakot megelőző időszakokra, amelyre az IFRS szerint, teljes körűen összehasonlító információt hoznak nyilvánosságra. A jelen IFRS nem írja elő az ilyen összegzések esetében, hogy azok megfeleljenek az IFRS-ek megjelenítési és értékelési előírásainak. Sőt, egyes gazdálkodók az összehasonlító információkat ugyanúgy bemutatják a korábbi számviteli szabályozás szerint, mint az IAS 1 által előírt összehasonlító információkat. Bármely olyan pénzügyi kimutatásban, amely a korábbi számviteli szabályozás szerinti múltbeli összegzéseket vagy összehasonlító információt tartalmaz, a gazdálkodónak:

(a) feltűnően meg kell jelölnie a korábbi számviteli szabályozás szerinti információkat, mint amelyeket nem az IFRS-ek szerint készítettek; és

(b) közzé kell tenni azon főbb módosítások jellegét, amelyek azt az IFRS-eknek megfelelővé tennék. Ezeket a módosításokat a gazdálkodónak nem szükséges számszerűsítenie.

Az IFRS-ekre való áttérés ismertetése

38. A gazdálkodónak ismertetnie kell, hogy a korábbi számviteli szabályozásról az IFRS-ekre való áttérés miként hatott a bemutatott vagyoni helyzetére, pénzügyi teljesítményére és cash flow-ira.

Egyeztetések

39. A 38. bekezdésnek való megfelelés érdekében a gazdálkodó első IFRS pénzügyi kimutatásainak tartalmazniuk kell:

(a) a saját tőke korábbi számviteli szabályozás szerint közölt és az IFRS szerinti állománya egyeztetését, mindkét következő időpontra:

(i) az IFRS-ekre való áttérés időpontja; és

(ii) annak a legutolsó időszaknak a vége, amelyet a gazdálkodó legfrissebb, a korábbi számviteli szabályozás szerinti éves pénzügyi kimutatásaiban szerepeltettek;

(b) a gazdálkodó legfrissebb éves pénzügyi kimutatásaiban az utolsó időszakra a korábbi számviteli szabályozás szerint bemutatott nyeresége vagy vesztesége egyeztetését a gazdálkodó ugyanazon időszakra vonatkozó, IFRS-ek szerinti nyereségével vagy veszteségével; és

(c) ha a gazdálkodó bármely értékvesztést először az IFRS nyitómérlegének készítésekor mutatott ki vagy írt vissza, azokat a közzétételeket, amelyeket az IAS 36 Az eszközök értékvesztése standard előírna, ha a gazdálkodó ezeket az értékvesztéseket, visszaírásokat az IFRS-ekre való áttérés időpontjával kezdődő időszakban mutatná ki.

40. A 39. bekezdés a) és b) pontjában előírt egyeztetéseket kielégítő részletességgel kell megadni, hogy képessé tegyék a felhasználókat a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó jelentős módosítások megértésére. Ha a gazdálkodó készített cash-flow kimutatást a korábbi számviteli szabályozása szerint, a cash-flow kimutatáshoz kapcsolódó jelentős módosításokat is ismertetnie kell.

41. Ha a gazdálkodó tudomást szerez arról, hogy a korábbi számviteli szabályozás szerint hibákat vétett, a 39. bekezdés a) és b) pontjaiban előírt egyeztetéseknek el kell különíteniük e hibák javításait a számviteli politikákban történt változásoktól.

42. Az IAS 8 Az időszak nettó nyeresége vagy vesztesége, alapvető hibák és a számviteli politika változásai standard nem foglalkozik azokkal a változásokkal a számviteli politikában, amelyek akkor fordulnak elő, amikor a gazdálkodó először alkalmazza az IFRS-eket. Ezért a gazdálkodó első IFRS pénzügyi kimutatásaiban nem kell alkalmazni az IAS 8-nak a számviteli politika változásairól való közzétételekre vonatkozó előírásait.

43. Ha a gazdálkodó nem készített a korábbi időszakokban pénzügyi kimutatásokat, az első IFRS pénzügyi kimutatásaiban ezt a tényt közzé kell tenni.

A valós érték alkalmazása feltételezett bekerülési értékként

44. Ha a gazdálkodó a valós értéket alkalmazza az IFRS nyitómérlegében feltételezett bekerülési értékként valamely ingatlan, gép és berendezés tételére, befektetési célú ingatlanára vagy immateriális eszközére (lásd a 16. és 18. bekezdéseket), a gazdálkodó első IFRS pénzügyi kimutatásainak az IFRS nyitómérleg valamennyi tételsoráról közzé kell tenniük:

(a) e valós értékek összesített összegét; és

(b) a korábbi számviteli szabályozás szerint közölt könyv szerinti értékekhez kapcsolódó módosítások összesített összegét.

Közbenső pénzügyi beszámolók

45. Annak érdekében, hogy megfeleljenek a 38. bekezdésnek, ha a gazdálkodó közbenső pénzügyi beszámolót készít az IAS 34 Közbenső pénzügyi beszámolás standard szerint annak az időszaknak egy részéről, amelyet az első IFRS pénzügyi kimutatásai lefednek, a gazdálkodónak az IAS 34 előírásain kívül a következő előírásoknak is eleget kell tennie:

(a) minden egyes ilyen közbenső pénzügyi beszámolónak tartalmaznia kell a következők egyeztetését, ha a gazdálkodó a közvetlenül megelőző üzleti év összehasonlítható évközi időszakára is bemutatott közbenső pénzügyi beszámolót:

(i) az adott összehasonlítható évközi időszak végén a korábbi számviteli szabályozás szerinti saját tőke és ugyanezen időpontra az IFRS szerinti saját tőke; és

(ii) az adott összehasonlítható időszakra a korábbi számviteli szabályozás szerinti (aktuális és egy évre visszatekintő) nyereség vagy veszteség és ugyanazon időszakra az IFRS szerinti nyereség vagy veszteség.

(b) az a) pontban előírt egyeztetéseken kívül a gazdálkodó első IFRS pénzügyi kimutatásai által lefedett időszak egy részére vonatkozó első, az IAS 34 szerinti közbenső pénzügyi beszámolója tartalmazza a 39. bekezdés a) és b) pontjaiban előírt egyeztetéseket (kiegészítve a 40. és a 41. bekezdésekben előírt részletekkel), vagy kereszthivatkozást egy másik nyilvánosságra hozott olyan dokumentumra, amely ezeket az egyeztetéseket tartalmazza.

46. Az IAS 34 minimum közzétételeket ír elő arra a feltételezésre alapozva, hogy a közbenső pénzügyi beszámoló felhasználóinak van hozzáférésük a legfrissebb éves pénzügyi kimutatásokhoz is. Azonban az IAS 34 azt is előírja a gazdálkodónak, hogy tegyen közzé "bármely eseményt vagy ügyletet, amely jelentős az aktuális közbenső időszak megértéséhez". Ezért ha az első alkalmazó a korábbi számviteli szabályozás szerinti legfrissebb éves pénzügyi kimutatásaiban nem tett közzé egy olyan információt, amely jelentős az aktuális közbenső időszak megértéséhez, a közbenső pénzügyi beszámolójának közzé kell tennie az adott információt, vagy kereszthivatkozást kell tartalmaznia egy másik nyilvánosságra hozott, azt tartalmazó dokumentumra.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

47. Egy gazdálkodónak ezt az IFRS-t kell alkalmaznia, ha az első IFRS pénzügyi kimutatásai a 2004. január 1-jén vagy azt követően kezdődő időszakra vonatkoznak. A korábbi alkalmazás javasolt. Ha a gazdálkodó első IFRS pénzügyi kimutatásai a 2004. január 1-je előtt kezdődő időszakra vonatkoznak, és a gazdálkodó ezt az IFRS-t alkalmazza a SIC-8 Az IAS első alkalmazása a számvitel elsődleges alapjaként értelmezés helyett, ezt a tényt közzé kell tenni."

A függelék

Meghatározott fogalmak

Ez a függelék a standard szerves részét képezi.

az IFRS-ekre való áttérés időpontja | Annak a legkorábbi időszaknak a kezdete, amelyről a gazdálkodó teljes körű összehasonlító információt mutat be az IFRS-ek szerint az első IFRS pénzügyi kimutatásaiban. |

első alkalmazó | Olyan gazdálkodó, amely az első IFRS pénzügyi kimutatásait állítja össze. |

első IFRS pénzügyi kimutatások | Az első olyan éves pénzügyi kimutatások, amelyekben a gazdálkodó alkalmazza az IFRS-eket, és kifejezetten és korlátozások nélkül kijelenti e pénzügyi kimutatásoknak az IFRS-ekkel való összhangját. |

feltételezett bekerülési érték | Egy összeg, amelyet egy adott időpontban a bekerülési vagy az értékcsökkentett bekerülési értéknek a helyettesítőjeként használnak. A későbbi értékcsökkenés vagy amortizáció azt feltételezi, hogy a gazdálkodó az adott időpontban mutatta ki eredetileg az eszközt vagy a kötelezettséget, és hogy a bekerülési érték a feltételezett bekerülési értékkel volt azonos. |

korábbi számviteli szabályozás | Az a számviteli rendszer, amelyet az első alkalmazó közvetlenül az IFRS-ek átvétele előtt használt. |

mérlegfordulónap | Annak a legutolsó időszaknak a vége, amelyet a pénzügyi kimutatások vagy egy közbenső pénzügyi beszámoló lefedett. |

nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) | A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott standardok és értelmezések. Magukba foglalják: a)a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat;b)a nemzetközi számviteli standardokat; ésc)a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRIC) vagy a korábbi Értelmezési Állandó Bizottság (SIC) által kialakított, és az IASB által elfogadott értelmezéseket. |

IFRS nyitómérleg | A gazdálkodó (közzétett vagy nyilvánosságra nem hozott) mérlege az IFRS-ekre való áttérés időpontjában. |

valós érték | Az az összeg, amelyért jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet keretében egy eszközt el lehet cserélni vagy egy kötelezettséget rendezni lehet. |

B függelék

Üzleti kombinációk

Ez a függelék a standard szerves részét képezi.

B1. Az első alkalmazó választhatja, hogy nem alkalmazza visszamenőlegesen az IAS 22 Üzleti kombinációk standardot a múltbeli üzleti kombinációkra (azokra az üzleti kombinációkra, amelyek az IFRS-ekre való áttérés időpontját megelőzően történtek meg). Azonban, ha egy első alkalmazó bármely üzleti kombinációját újra-megállapítja, hogy eleget tegyen az IAS 22-nek, valamennyi későbbi üzleti kombinációját újra meg kell állapítania. Például: ha az első alkalmazó azt választja, hogy újra megállapít egy 2002. június 30-án megtörtént üzleti kombinációt, akkor a 2002. június 30-a és az IFRS-ekre való áttérés napja között megtörtént valamennyi üzleti kombinációt újra meg kell állapítania.

B2. Ha az első alkalmazó egy múltbeli üzleti kombinációra visszamenőlegesen nem alkalmazza az IAS 22-t, ez az alábbi következményekkel jár az adott üzleti kombinációra:

(a) Az első alkalmazónak meg kell tartania ugyanazt a minősítést, ami a korábbi számviteli szabályozás szerinti pénzügyi kimutatásaiban volt (akvizíció a jog szerinti felvásárló által, fordított akvizíció a jog szerinti felvásárolt által, vagy az érdekeltségek egyesítése).

(b) Az első alkalmazónak az IFRS-ekre való áttérés időpontjában ki kell mutatnia valamennyi eszközét és kötelezettségét, amelyeket egy múltbeli üzleti kombinációban megszerzett vagy átvállalt, kivéve:

(i) bizonyos pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket, amelyeket a korábbi számviteli szabályozás szerint kivezetett (lásd a 27. bekezdést); és

(ii) azokat az eszközöket (ideértve a goodwillt is), és kötelezettségeket, amelyeket nem mutattak ki a felvásárló konszolidált mérlegében a korábbi számviteli szabályozás szerint, és az IFRS-ek szerint sem felelnének meg a megjelenítési kritériumoknak a felvásárolt egyedi mérlegében (lásd a B2. bekezdés f)-i) pontjait).

Az első alkalmazónak a felhalmozott eredmény (esetleg más saját tőke kategória) módosításával kell kimutatnia bármely keletkező változást, kivéve ha a változás olyan immateriális eszköz kimutatásából ered, amelyet korábban a goodwill foglalt magába (lásd a B2. bekezdés g) (i) pontját).

(c) Az első alkalmazónak el kell távolítania az IFRS nyitómérlegéből bármely, a korábbi számviteli szabályozás szerint kimutatott tételt, amely nem felel meg az IFRS-ek szerint az eszközként vagy kötelezettségként való kimutatás feltételeinek. A bekövetkező változást az első alkalmazó a következők szerint számolja el:

(i) egy múltbeli üzleti kombinációt az első alkalmazó akvizíciónak minősíthetett, és immateriális eszközként mutathatott ki egy olyan tételt, amely nem felel meg az eszközként való kimutatás feltételének az IAS 38 Immateriális javak standard szerint. Ezt a tételt (és - ha ilyen van - a kapcsolódó halasztott adót és a kisebbségi részesedést) át kell minősítenie a goodwill részévé (kivéve, ha a goodwillt közvetlenül a saját tőkéből vonta le a korábbi számviteli szabályozás szerint, lásd a B2. bekezdés g)(i) és a B2. bekezdés i) pontjait);

(ii) az első alkalmazónak minden egyéb keletkező változást a felhalmozott eredményben kell kimutatnia [1].

(d) Az IFRS-ek egyes eszközök és kötelezettségek későbbi értékelését olyan módszerrel írják elő, amely nem az eredeti bekerülési értéken alapul (ilyen a valós érték). Az első alkalmazónak ezeket az eszközöket és kötelezettségeket ezen módszerrel kell értékelnie az IFRS nyitómérlegében akkor is, ha azokat egy múltbeli üzleti kombinációban szerezték meg vagy vállalták át. Bármely a könyv szerinti értékben keletkező változást a felhalmozott eredmény (vagy esetleg más sajáttőke kategória), nem pedig a goodwill módosításaként kell kimutatni.

(e) Közvetlenül az üzleti kombináció utáni, az adott üzleti kombinációban megszerzett eszközök és átvállalt kötelezettségek korábbi számviteli szabályozás szerinti könyv szerinti értéke lesz az adott időpontra azok IFRS-ek szerint feltételezett bekerülési értéke. Ha az IFRS-ek ezen eszközöknek és kötelezettségeknek a bekerülési érték alapú értékelését írják elő egy későbbi időpontra, ez a feltételezett bekerülési érték lesz az alapja a bekerülési érték alapú értékcsökkenésnek vagy amortizációnak az üzleti kombináció időpontjától számítva.

(f) Ha egy múltbeli üzleti kombinációban megszerzett eszközt vagy átvállalt kötelezettséget a korábbi számviteli szabályozás szerint nem mutattak ki, annak nem nulla lesz a feltételezett bekerülési értéke az IFRS nyitómérlegben. A felvásárlónak ehelyett azt olyan módszerrel kell kimutatnia és értékelnie a konszolidált mérlegében, ahogyan azt az IFRS-ek a felvásárolt egyedi mérlegéhez előírnák. Szemléltetésként: ha a felvásárló a korábbi számviteli szabályozása szerint nem aktiválta a múltbeli üzleti kombinációban megszerzett pénzügyi lízingeket, e lízingeket úgy kell aktiválnia a konszolidált pénzügyi kimutatásaiban, ahogyan azt az IAS 17 Lízingek standard előírná a felvásároltnak az egyedi IFRS mérlegében. Viszont ha egy eszközt vagy kötelezettséget a goodwill foglalt magába a korábbi számviteli szabályozás szerint, de elkülönítetten kellene kimutatni az IAS 22 szerint, ez az eszköz vagy kötelezettség a goodwillben marad, kivéve, ha az IFRS-ek előírnák annak kimutatását a felvásárolt egyedi pénzügyi kimutatásaiban.

(g) Az IFRS nyitómérlegben a goodwill könyv szerinti értéke annak az IFRS-ekre való áttérés időpontjában a korábbi számviteli szabályozás szerinti könyv szerinti értéke lesz a következő három módosítást követően:

(i) ha a B2. bekezdés fenti c) (i) pontja előírja, az első alkalmazónak növelnie kell a goodwill könyv szerinti értékét, amikor átsorolnak egy olyan tételt, amelyet a korábbi számviteli szabályozás szerint immateriális eszközként mutattak ki. Hasonlóan, ha a B2. bekezdés f) pontja előírja, hogy az első alkalmazó mutasson ki egy immateriális eszközt, amelyet a korábbi számviteli szabályozás szerint a goodwill foglalt magába, az első alkalmazónak megfelelően csökkentenie kell a goodwill könyv szerinti értékét (és esetleg módosítania kell a halasztott adót és a kisebbségi részesedést);

(ii) egy múltbeli üzleti kombináció vételi ellenértéke összegére ható függő esemény eldőlhetett az IFRS-ekre való áttérés időpontja előtt. Amennyiben a függő módosítások ésszerű becslése elkészíthető, és azok pénzügyi rendezése valószínű, az első alkalmazónak módosítania kell a goodwillt ezzel az összeggel. Hasonlóképpen, az első alkalmazónak módosítania kell a goodwill könyv szerinti értékét, ha egy korábban kimutatott függő módosítást a továbbiakban nem lehet ésszerűen értékelni, vagy annak pénzügyi rendezése a továbbiakban nem valószínű;

(iii) függetlenül attól, hogy van-e jelzés arra, hogy a goodwill értékvesztett lehet, az első alkalmazónak az IAS 36 Eszközök értékvesztése standardot alkalmaznia kell az IFRS-ekre való áttérés időpontjában a goodwill értékvesztési vizsgálatánál és bármely keletkező értékvesztési veszteségnek a felhalmozott eredményben (vagy ha az IAS 36 úgy írja elő, a felértékelési többletben) való elszámolásakor. Az értékvesztési tesztnek az IFRS-ekre való áttérés időpontjában meglévő feltételeken kell alapulnia.

(h) Más módosításokat nem kell végrehajtani az IFRS-ekre való áttérés napján a goodwill könyv szerinti értékéhez kapcsolódva. Például, az első alkalmazónak nem kell újra megállapítania a goodwill könyv szerinti értékét azért, hogy:

(i) kiemelje az üzleti kombinációban megszerzett folyamatban lévő kutatást és fejlesztést (kivéve, ha a kapcsolódó immateriális eszköz az IAS 38 szerint megfelelne a felvásárolt egyedi mérlegében történő megjelenítés kritériumainak);

(ii) módosítsa a goodwill korábbi amortizációját;

(iii) meg nem történtté tegye azt a goodwillt érintő módosítást, amelyet az IAS 22 nem enged meg, de a korábbi számviteli szabályozás szerint megtettek az üzleti kombináció időpontja és az IFRS-ekre való áttérés időpontja között az eszközök és a kötelezettségek módosítása miatt.

(i) Ha az első alkalmazó a korábbi számviteli szabályozás szerint a saját tőkéből való levonásként mutatott ki goodwillt:

(i) ezt a goodwillt nem mutatja ki az IFRS nyitómérlegében. Azonkívül ezt a goodwillt nem vezetheti át az eredménykimutatásba, ha a leányvállalatot elidegeníti, vagy ha a leányvállalatban lévő befektetés értékvesztetté válik;

(ii) a felhalmozott eredményben kell kimutatnia azokat a módosításokat, amelyek egy a vételi ellenértékre ható függő esemény későbbi eldőléséből származnak.

(j) A korábbi számviteli szabályozás szerint lehet, hogy az első alkalmazó nem konszolidálta az üzleti kombinációban megszerzett leányvállalatot (például azért, mert az anyavállalat a korábbi számviteli szabályozás szerint nem tekintette azt leányvállalatnak, vagy nem készített konszolidált pénzügyi kimutatásokat). Az első alkalmazónak módosítania kell a leányvállalat eszközei és kötelezettségei könyv szerinti értékét arra az összegre, amelyet az IFRS-ek a leányvállalat egyedi mérlegéhez előírnának. Az IFRS-ekre való áttérés időpontjában a goodwill feltételezett bekerülési értéke egyenlő lesz az alábbiak különbségével:

(i) az anyavállalat részesedése az ilyen módosított könyv szerinti értékekben; és

(ii) az anyavállalat egyedi pénzügyi kimutatásaiban a leányvállalatban lévő befektetésének a bekerülési értéke.

(k) A kisebbségi részesedések és a halasztott adó értékelése a többi eszköz és kötelezettség értékelését követi. Ennélfogva a kimutatott eszközökkel és kötelezettségekkel kapcsolatos fenti módosítások a kisebbségi részesedésekre és a halasztott adóra is hatással vannak.

B3. A múltbeli üzleti kombinációkkal kapcsolatos felmentés a társult vállalkozásokban lévő befektetések és a közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek múltbeli megszerzéseire is vonatkozik.

B4. Végezetül a B1. bekezdéshez választott időpont valamennyi ilyen akvizícióra egyaránt érvényes.

C függelék

Más IFRS-ek módosítása

Az e függelék szerinti módosítások a 2004. január 1-jével vagy az azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó éves pénzügyi kimutatásokra lesznek hatályosak. Ha a gazdálkodó ezt az IFRS-t korábbi időszakra alkalmazza, ezek a módosítások e korábbi időszaktól hatályosak.

C1. Ez az IFRS kiváltja a SIC-8 Az IAS első alkalmazása a számvitel elsődleges alapjaként értelmezést.

C2. Ez az IFRS az IAS 39

Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés

standard 172. bekezdésének h) pontját a következő szövegre módosítja:

"(h) ha egy értékpapírosítási, átváltási vagy más kivezetési ügyletet annál az üzleti évnél hamarabb kötöttek meg, mint amelyben ezt a standardot először alkalmazzák, az adott ügylet elszámolását nem kell visszamenőlegesen megváltoztatni azért, hogy e standard előírásainak megfeleljenek. Ez azonban nem mentesíti az átadót azon előírások alól, hogy:

(i) mutassa ki valamennyi származékos termékét vagy más érdekeltségét, így az ügyletet követően megmaradó olyan szolgáltatási jogokat vagy szolgáltatási kötelezettségeket, amelyek megfelelnek az e standard vagy más IFRS-ek szerinti megjelenítési feltételeknek; és

(ii) konszolidáljon minden, az átadó által ellenőrzött speciális célú gazdálkodó szervezetet (lásd a SIC-12 Konszolidálás - speciális célú gazdálkodó szervezetek értelmezést)."

[1] Az ilyen változások közé tartoznak az immateriális javakból vagy ezekbe történő átsorolások, ha a korábbi számviteli szabályozás szerint eszközként nem mutattak ki goodwillt. Ez akkor merül fel, ha a korábbi számviteli szabályozás szerint a gazdálkodó (a) a goodwillt közvetlenül a saját tőkéből vonta le, vagy (b) nem akvizícióként kezelte az üzleti kombinációt.

--------------------------------------------------